Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kriszten György: A mátraalji borvidék múltja és jelene

olvasott szöveg tartalmára vonatkozó kérdésre kell vá­laszolniuk, ezzel ellenőrzik a megértés fokát. Ez a módszer megakadályozza a szem regresszióját, és fokozza a szem átfogóképességét, nagyságát és rit­musát. Megfelelő gyakorlattal fejlesztik a tanfolyam folya­mán a jobb megfigyelőképességet, a koncentrációt, az emlékezetet és az asszociációs készséget. Ezzel a gyors­olvasó tanfolyamok általában 10—20 hétig tartanak, heti egy vagy két alkalommal 1—1 V2 órai foglalkozással. Az angolszász országokban az iskolát végzettek 64 százaléka vesz részt gyorsolvasó tanfolyamokon, melyek általában két-háromszorosára fejlesztik az olvasási készséget. A tapasztalatok szerint a résztvevők 90—95 százaléka ért el komolyabb eredményt. Sajnos Magyarországon a gyorsolvasásban eléggé el vagyunk maradva. Míg az Egyesült Államokban, Ang­liában, Svájcban, Franciaországban — az egymást érő magántanfolyamokon kívül a gyorsolvasást az egyeteme­ken és a vezetőképző iskolákban kötelező tantárgyként bevezették, sőt Franciaországban már egyes középisko­lákban is tanítják — nálunk a kezdő lépéseket csak most teszik meg. Figyelemre méltóak a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetének 1971 óta a gyorsolva­sásról évenként rendszeresen megtartott előadássorozatai, valamint a TIT és MTESZ egyesületeinek gyorsolvasó tanfolyamai. A gyorsolvasás kellő szorgalommal magán­úton is elsajátítható. Bereczky László A mátraalji borvidék múltja és jelene A szőlőtermesztés a mezőgazdaság sajátos arculatú ágazata, melynél mindig nagy szerepet játszott a megszo­kás és a múlt tisztelete. A termőtáj — a borvidék — en­nél a jó értelemben vett nemesi hagyományokkal rendel­kező szakmánál valami olyasmit jelent, mint a régi főúri családoknál a nemzetség, amelyből a leszármazottak ered­nek. Vagyis rangot biztosít a közgazdasági életben, ami­nek az értékesítés, az eltelepíthető fajták szempontjából van jelentősége. A mátraalji borvidék a gyöngyösi, az egri és a füzes­abonyi járás területén fekszik. Magyarországon összesen 14 borvidék található: az alföldi, a badacsonyi, a ibalatonfüred-csopaki, a balaton- melléki, a bükkaljai, az egri, a mátraalji, a mecseki, a móri-császári, a somlói, a soproni, a szekszárdi, a tokaj- hegyaljai és a villány-siklósi. Az alföldi és a bükkaljai borvidékek kivételével valamennyi tájegységnek több év­százados hagyományai vannak. Ezek a történelmi bor­vidékek, a magyar szőlőtermesztés legrangosabb terüle­tei. Közülük a legnevezetesebb a Tokaj-hegyaljai bor­vidék, a legnagyobb a mátraalji. A többi történelmi borvidék ezeknél jóval kisebb. Mátraalja nagy előnye, hogy valamennyinél jóval alkalmasabb a modem, gépe­síthető nagyüzemi szőlőtermesztésre. Majdnem kizárólag enyhe lejtésű domboldalakon terül el. A borvidék talaja a szőlőtermesztés szempontjából jó minőségű, mélyrétegű, barna erdőtalaj. Északról a Mátra hegytömege védi a hideg szelektől, úgyhogy itt a 43 szőlő sokkal hamarább érik be, mint a közeli gödöllői dombháton. A múlt és jelen egyaránt amellett szól, hogy ez a vidék a jövőben is a szőlőteresztés hazája legyen. A FILOXÉRAVÉSZ ELŐTT Mint az a „történelmi” jelzőből következik, a bor­vidéknek valóban régi múltja van. Ennek részletes fel­derítése nem egy szőlészeti tárgyú cikk feladata, de itt is illik annyit ismertetni, amennyi a jelen megértéséhez szükséges. A szőlőtermesztés eredete a múlt homályába vész. Az Árpád-házi királyok idejéből már számos oklevél utal gazdasági jelentőségére. A későbbi időből fennmaradt szigorú rendszabályok is a szőlőtermesztés fontosságára utalnak. A régi rendeletek a borok minőségének védelmében szabályozták a szüret kezdetét. 1715-ben a gyöngyösi ta­nács kimondja, hogy október 14- és 15-én szüreteljenek a céhek és a birtokosok, a város lakói pedig határrészen­ként más-más időpontban, li6-án és 20-án kezdjék el a szüretet. A komoly pénzbevételt biztosító szőlőtermesztés mi­nőségi oldalát is figyelembe vették. 1781-ben a város földterületének összeírásakor a megyében működő királyi bizottság a város szőlőit I., II. és III. osztályba sorolja. Ha a bor gazdasági hatalmat jelentett, természetes, Másik módszer: rövid ideig, 1/5 vagy 1/10 másod­percig vetítenek egy jel- vagy szócsoportot. A tanulónak középre kell néznie, vagyis a fixádénak a jelhalmaz közepére kell esnie. A jeleket fokozatosan szélesítik, a végén a tanulónak egyetlen pillantással az egész sort át kell tekintenie. A gyakorlott szem 15 értelmetlen je­let is képes 1/5 másodperc alatt egy fixádéval felfogni. Ezeknek a gyakorlatoknak célja az, hogy a szemet hoz­zászoktassa: egy-két pillantással képes legyen mindent megragadni, amit a sor tartalmaz. Gyakori hiba még a motorikus olvasás is. A hangos olvasásnál a szemünk gyors mozgását az ajkunk sokkal lassúbb mozgása kíséri, visszafogja a tempót. Van, aki­nek olvasás közben az ajka mozog, sőt, aki ujjával kö­veti a szöveget. Ez a gyorsolvasás szempontjából súlyos hiba... A tanfolyam folyamán igyekeznek radikális mód­szerekkel erről leszoktatni a hallgatókat. Akadálya a gyorsolvasásnak a gyakori visszatérés a már olvasott szövegre — a regresszió is. Folyamatosan kell végighaladni a szövegen anélkül, hogy újra és újra visszatérne szemünk az előző sorra. A tanfolyamon ezt úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy filmről nyomtatott szöveget vetítenek, de .annak egyszerre csak egy kis szakasza van élesre állítva úgy, hogy az olvasható legyen. Ez az olvasihatóság végigmegy természetesen az egész szövegen: a hallgatónak tehát — a film által diktált tempóban — az egész oldalt végig kell olvasni. A film megtekintése után a hallgatóknak az

Next

/
Thumbnails
Contents