Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczky László: A hatékony tájékozódás és tájékoztatás
f A hatékony tájékozódás és tájékoztatás: gyorsolvasás Az információrobbanás korszakában élünk. Az egyre bővülő információáradat szinte megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja azt a szakembert vagy gazdasági vezetőt, aki lépést akar tartani a tudomány és technika rohamos fejlődésével, s ismerni akarja annak legújabb eredményeit, valamint tájékozott szeretne lenni a mindennapi élet eseményeiben. Ha bármely szakma képviselőjével beszélgetünk, legyen az újságíró, orvos, tanár, közgazdász vagy tudományos kutató, valamennyien a hagyományos módszerekkel feldolgozhatatlan és munkaasztalukon tornyosuló elolvashatatlan könyv- és folyóirathegyekről panaszkodnak. Világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek a szakemberek, hogy minél több új ismeretet, minél gyorsabban és minél hatékonyabban legyenek képesek elsajátítani. Ezért dolgozták ki, először Amerikában, a gyorsolvasás módszerét és törvényszerűségeit, amely rohamosan elterjedt a nyugat-európai államokban, és ma már hazánkban is egyre többen alkalmazzák. E cikk keretében a gyorsolvasás lényegét és elsajátításához szükséges néhány alapvető követelményt szeretnék ismertetni. A gyorsolvasót az különbözteti meg a lassútól, hogy azonos idő alatt a gyorsolvasó nagyobb információmennyiséget képes elsajátítani, általában az olvasás sebességét az egy perc alatt elolvasott szavak számával mérik. A gyerekek 30 szót képesek elolvasni egy perc alatt, a gyakorlatlan felnőtt olvasók 90—100 szót, a gyakorlott olvasók (a szöveg nehézségétől függően) percenként 150—200 szót. Ezt az olvasási technikát még az iskolában sajátítja el mindenki, és a legtöbb ember olvasási készsége ezután már semmit sem fejlődik, és így ennek a színvonala megfelel egy jól olvasó 10 éves gyermekének, mintegy fele vagy negyede csak annak a sebességnek, melyre az ember vele született adottságánál fogva képes lenne. Ezt az amerikai pszichológusok állapították meg a második világháború alatt azzal a felfedezéssel együtt, mely szerint az ember a vizuális érzékelési képességének csak mintegy 1/5—ét használja. Hagyományos olvasási módszerrel ma már szinte képtelenek vagyunk a tudomány fejlődését követni, az információs anyag 10 évenként duplázódik. Egyetlen statisztikai adat: évente ma mintegy 487 ezer új könyvet adnak ki. Ezért, ha valaki csak távolról is lépést akar tartani a tudomány fejlődésével, meg kell tanulnia gyorsabban, intenzívebben olvasni. A gyorsolvasásnak célja tehát, minél jobban kihasználni az emberi agy felfogóképességét. A nyugati gyorsolvasási tanfolyamok tapasztalatai alapján, a legtöbb ember (a beiratkozott hallgatóknak mintegy 90—95 százaléka) egy gyorsolvasási tanfolyam elvégzése után képes az eredeti olvasási sebességét kétszeresére emelni. így a kezdeti 200—250 szó/perc sebesség 560—800 szó/ perc olvasási sebességre emelhető, az anyag 70 százalékos megértése mellett. Gyorsolvasásról általában a 250 szó/perc feletti sebességű, és legalább 70 százalékos megértési fok melletti olvasás esetében beszélünk. Bár a gyorsolvasást a percenként elolvasott szavak számával mérik, a gyorsolvasásnak nem elsősorban az olvasás sebességének növelése a célja, hanem az anyag fokozott megértése. Vagyis a gyorsolvasás elsősorban intenzív olvasást jelent. Ez azt jelenti, hogy olyan készséget kell kifejleszteni magunkban, hogy képesek legyünk fokozott olvasási sebesség mellett az anyagból minél több lényeges részt megjegyezni. Az olvasás sebességének növelése tehát nem pusztán mechanikus folyamat, amely felületességhez, a megértés csökkenéséhez vezet — ellenkezőleg; a gyorsolvasás kulcsa a figyelem teljes összpontosítása az olvasott gondolatokra, így az eredmény a sebesség növelése mellett egyidejűleg a megértés fokozása is lesz. Figyelmünk ugyanis gyorsolvasás közben nem tud elkalandozni, mint a lassú olvasás esetén. Mi tehát a gyorsolvasás lényege? Alapja: ne szavakat, hanem szócsoportokat és lehetőleg értelmes, összefüggő mondatokat olvassunk; a szöveg megértésének fokozása, ez csak fokozott koncentrációval, a figyelem teljes összpontosításával oldható meg. A gyorsolvasáshoz természetesen egészséges szem (szemüveg nem akadály), gyors áttekintőképesség és megfelelő környezet is szükséges. Az eredményes olvasás lényeges feltétele: csendes, kiszellőztetett, kellő hőmérsékletű szoba, a jó világítás, a kényelmes elhelyezkedés. Mindenki tökéletesítheti olvasási készségét, ha igazán akarja, ha erőfeszítéseket tesz elérésére, és ha sokat gyakorol. És ez utóbbi a legfontosabb. A gyorsolvasási tanfolyamokon, a módszeres gyakorlással az olvasás fejlesztése főbb akadályait igyekeznek kiküszöbölni. Szemünk az olvasás közben például nem egyenletesen, hanem rendszeres megállásokkal, úgynevezett fixá- ciókkal halad csak végig a sorokon. A gyorsolvasás titka nem a szemmozgás sebességének a növelése, hanem a fixációk ritkítása. Arra kell törekedni, hogy szemünk minél nagyobb szakaszokat fogjon át egyszerre, és a szöveget ne bontsa fel egyes szavakra. Ha egy fix pontra nézünk, a látás nem mindenütt egyformán éles, általában 4—5 betűt látunk teljesen élesen, ami ettől 12—13 milliméterrel távolabb van, 50 százalékosan, 25 milliméterrel távolabbi betűket csak 25 százalékosan. Ez az úgynevezett látótáv vagy látószög gyakorlással nagymértékben növelhető. A gyakorlott olvasó látószöge 2—3-szorosa a gyenge olvasóénak. 42
