Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: Dukesz Artúr emlékezete
A Nagy Október zászlóvivői Dukesz Artur emlékezete Az egykori gyöngyösi megyeháza, ma az állami gazdaság központi épülete mellett, az épülettömb északi oldalán jellegzetes század eleji kisvárosi utca szerénykedik. ötven-száz méterre a Nagypataktól, az északi oldalon, földszintes, régi, középkapus ház, utcai páros ablaka között kis vörösmárvány táblán olvasható a felírás: e házban lakott Dukesz Artur internacionalista forradalmár, kommunista mártír. A Huszár utca 15. számú ház elbújik a nagy épülettömb árnyékában, és semmi jellegzetes nincs rajta, talán már évei is meg vannak számlálva. Odébb, körben a város dinamikus fejlődése már eltüntetett utcasorokat, városnegyedeket és újakat szült meg. Nem messze a Huszár utcától, a domboldalon új házsorok emelkedtek, új utcák nyíltak, itt még meghitt, régi, kisvárosi hangulat uralkodik, bár már ide is betört az új világ változást sürgető szorgalma, emeletes családi házak, új villák bontják meg a régi utcasor rendbe parancsolt nyugalmát. Egyelőre még maradhat a hangulatos századelő. Marad hát Dukesz Artur egykori lakóháza is és talán — ha erre kerül sor —, a mártírok iránti kegyelet megőriz valamit belőle. Az utókor tisztelő kegyelete hadd utaljon egy életút első állomásaira itt a Huszár utcában is. Mindösz- sze 27 évet élt az a fiatalember, akinek ez az utca a gyermekkort, akkor városszéli játszóteret, szülői házat adott. Rövid, szép életében tiszta célokat, küzdeni akarást, merészséget és elvhűséget egyben. Dukesz Artur ifjúkori arcképe Dukesz Artur a kisvárosban, Gyöngyösön végezte gimnáziumi tanulmányait, mindvégig kitűnő tanulóként mutatott példát társainak. Később ifjú emberként, újságíróként, egyetemi hallgatóként és hadifogolyként, majd bolsevik magyar vöröskatonaként példás életet élt, nevelt, szervezett, tanított és vezetett. 27 éves korában a kolcsakista fehérgárdisták végezték ki a messzi Kraszno- jarszkbaii, mint bolsevik agitátort és vöröskatonát 1919. augusztus 1-én tanárjával, Katona Gyula testnevelő tanárral együtt. ♦ O * A XX. század első évtizedeiben a gyöngyösi gimnáziumban sok forradalmi beállítottságú értelmiségi nőtt fel. Közéjük tartozott Dukesz Artur is, aki 1902—1910. között a Kossuth utcai, akkor új gimnázium növendéke volt. Elemi iskoláit az egykori Norma iskolában végezte. A gimnáziumnak nyolc éven keresztül volt példás, eminens növendéke és az akkori Vachott Sándor önképzőkör egyik vállalkozó szellemű vezetője. Különösen a matematikából és a történelemből készített dolgozataival emelkedett ki és késztette csodálatra társait, elismerésre tanárait. Érettségi után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. rövid idő alatt a Galilei-kör titkára lett, s a Huszadik Század című folyóirat belső munkatársként alkalmazta. írásaiban harcolt többek között az olyan történelemtanítás ellen, amely „az uralkodó osztályok, vagy az úgynevezett nemzetfenntartó elem” kiemelését tartja feladatának és a tömegek szerepét háttérbe szorítja. Cikkeiben mindig késznek mutatkozott küzdeni az elmaradott Magyarország átalakításáért és a demokratikus szabadságjogokért. Utolsó vizsgáit tette le a jogi karon, amikor kitört az első világháború. Bevonult katonának, részt vett a kárpáti harcokban és fogságba esett. További sorsát is nyomon követhetjük azoknak a hadifoglyoknak életéből, akik osztályos társai voltak a szenvedésekben. Ezek közé tartozott Katona Gyula, gimnáziumi tanár is. Mint vártüzér hadnagy vonult be, és Przemysl elestekor, 1915. március 22-én esett fogságba. Több kisebb-nagyobb állomás után, a szibériai Krasznojarszk melletti Vojennij Gorodek nevű fogolytáborban helyezték el Dukesz Artúrral együtt. Az első világháború alatt, hozzávetőleg 50 000 tiszt és több mint kétmillió katona került fogságba az orosz fronton az osztrák—magyar hadseregből. A magyar hadifoglyok száma 5—600 000 lehetett. A hadifoglyok nagy részét a munkaerőhiány miatt igyekeztek a gazdasági élet minden területén foglalkoztatni. így a magyar hadifogoly munkások és parasztok érintkezésbe kerültek az orosz dolgozókkal, és csakhamar felismerték a közös sors és a közös munka alapján az érdekeik azonosságát. Az internacionalizmus érzésének kibontakozását elősegítették a bolsevik szervezők is, akik tudatosították az összefogás szükségességét a feudális maradványok és a tőke elleni küzdelemben. A magyar történetírás már nagyon sokat, de még mindig súlyához mérten keveset foglalkozott azzal a hősi küzdelemmel, amelyet a magyar internacionalisták vívtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az utána következő polgárháborúban. A nemzetközi proletariátus 37
