Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sebestyén János: A KISZ zászlóbontása Heves megyében
elnökhelyettese, Himmer József, az EPOSZ megyei elnöke, Musinszki Pál, megyei úitörőtitkár voltak. Ezt követően alakultak meg a KISZ járási, városi szervező bizottságai is. Ebben az időben akadtak olyan vezetők, akik féltek a kommunista elnevezéstől, és attól, hogy a KISZ-nek nem lesz tömegbefolyása, leszűkül a párt vezetése a fiatalok között. Ez a félelem alaptalannak bizonyult. Erre az élet cáfolt rá, hiszen alig 2 hónap alatt a megyében több mint 100 alapszervezet, közel 4000 taggal élt és dolgozott: elsősorban az üzemekben, de egyre nagyobb térhódítással az értelmiség, a diákifjúság és a falusi ifjúság között is. A KISZ zászlóbontásával egyidőben 1957. március 21- ig a megyében 15 KISZ-alapszervezet alakult. A KISZ- szervezetek száma és taglétszáma rohamosan nőtt, 1957. június 1-én a megyében már 112 alapszervezet működött 4099 taggal. A KISZ-szervezetekbe elsőnek a volt DISZ-tagok léptek be. Ez is bizonyítja, hogy a DISZ — hibáival együtt — nagyot alkotott, sokat tett a szocializmusért, összeforrott a kommunista ifjúsági mozgalommal, a szocializmus építésével, a szocialista neveléssel. Ekkorra már megdőlt minden olyan érvelés, hogy o fiatalok jelentős része ellenforradalmár volt és az is marad. Ezt cáfolta a KISZ első nagy seregszemléje is 1957. május 1-én, ahol a megyében a KISZ-esekkel együtt több mint tízezer fiú és lány vonult a KISZ zászlaja alatt, a KISZ jelvényével, s hitet tettek a párt politikája, a szocializmus eszméje mellett. A KISZ rövid idő alatt elért szervezeti sikereinek forrása mindenekelőtt az a szilárd, következetes elvi és politikai irányítás volt, amit a párt vezetése, a kormány segítése és a helyi szervek adtak. Erre az irányitásra szükség volt — az 1956-os ellenforradalmi események tanúsága szerint is: amikor meglazult, majd átmenetileg megszűnt az ifjúság pártvezetése, az ifjúsági mozgalom szétesett, a fiatalok jelentős hányada a reakció martalékává vált. Az ifjúság igazi érdekei a szocializmushoz, a párthoz fűződnek. Ezért olyan ifjúsági mozgalomra van szükség, amely eszmeileg a pártot követi, kész áldozatosan harcolni célkitűzéseiért. A KISZ ELSŐ HEVES MEGYEI ÉRTEKEZLETE A megye kommunista ifjúsági mozgalmi történetének jelentős állomása volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség első megyei értekezlete, 1967. október 5-én, mintegy 100 küldött részvételével. Megszüntette a KISZ szerveinek ideiglenes jellegét és megválasztotta vezető szerveit, majd elősegítette a felkészülést a KISZ I. országos értekezletére. A beszámolót Szabó Imre, a szervező bizottság vezetője tartotta. A KISZ-értekezlet értékelést adott a KlSZ-szer- vezetek megalakulásáról, s programot, határozatot fogadott el a KISZ feladataira. Testületileg az ifjúság először fogalmazta meg, hogy a megye KISZ-szervezetei és -tagjai teljes mértékben egyetértenek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságnak az ellenforradalom jellegéről és az ellenforradalom kitörését előidéző alapvető tényezőkről szóló határozataival. Az értekezlet résztvevői vallották, hogy a KISZ- fiatalok soha el nem múló szeretetet és hálát éreznek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány iránt, valamint a nagy szovjet nép iránt, a népi demokratikus országok és más baráti országok népei iránt azért a felbecsülhetetlen segítségért, amelyet az ellenforradalom leveréséhez, hazánk gazdasági és politikai életének normalizálásához nyújtottak. A KISZ-értekezleten kitértek arra is, hogy az ellenforradalmárok hazug, nacionalista, soviniszta jelszavakkal megyénk ifjúságának jelentős részét félrevezették és saját céljaik elérésére használták fel. Az ellenforradalom által szított eszmei zűrzavar következtében még ebben az időszakban is sok fiatal nem látott tisztán. Ennek nagymértékben akadálya volt az ellenforradalom idejéből megmaradt sok hamis, a népi demokráciát gyalázó nézet, a nyugati kapitalista uszítás, a „Szabad Európa”, az „Amerika hangja" rádiók koholt rágalma. A megyei értekezlet idejéig, a KISZ zászlóbontása óta eltelt rövid idő alatt mintegy 6000 fiatal sorakozott fel a KISZ zászlaja alá, lett a KISZ-szervezet tagja. Az ifjúkommunisták legfontosabb feladataként jelölték meg, hogy állandó politikai munkát kell végezni a megtévesztett fiatalok megnyeréséért, az ellenséges propaganda megcáfolásáért, az álhazafias nézetek felszámolásáért. A KISZ megyei értekezlet feladatként szabta meg az ifjúság kommunista szellemben való nevelését. Meggyőződéssel hirdette, hogy a marxizmus—leninizmus alapján álló Magyar Szocialista Munkáspárt az egyetlen erő hazánkban, amely ténylegesen a nép, az ifjúság életének megjavításáért harcol. A szocializmus felépítése csak e párt vezetésével lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy erősíteni kell a fiatalokban a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség igaz érzését, elsősorban a szovjet néphez, a szovjet Komszomolhoz fűződő barátságot. Ezt o célt szolgálta a Brianszki terület Komszomol Bizottságával kiépített egyre szélesedő kapcsolat is. A proletár internacionalista nevelést segítették a moszkvai VIT-en járt küldöttek élménybeszámolói is, az idős kommunistáknak az Októberi Szocialista Forradalom és polgárháború, a Magyar Tanácsköztársaság egykori harcosainak visszaemlékezései. Közöttük voltak olyan nagy tiszteletben álló veteránok, mint Kiss Lajos elvtárs, aki a Szovjetunióban harcolt a Vörös Hadsereg tagjaként, mint komisszár. Ezért később Lenin-rendet is kapott. Ugyancsak sokszor ellátogattak a fiatalokhoz Mucsi Sándor, Dancza János, Csirmaz Dezső és sokan mások. Az értekezlet elhatározta, hogy rendszeressé kell tenni a különböző szervezett KISZ-oktatási formákat, a marxizmus—leninizmus tanulmányozását. Politikai vitákat, anké- tokat kell tartani a fiatalok bevonásával. A KlSZ-taggyű- lések is a kommunista nevelés iskoláivá váltak. A névadás, zászlóavatás és fogadalomtétel is ezt a célt szolgálta. Az ifjúság szocialista nevelésének legfőbb célja — hangsúlyozta az értekezlet beszámolója — a munka sze retetére, hivatástudatra, a nehézségek leküzdésére, az áldozatvállalásra, az ifjúság kezdeményező képességének kibontakozására irányuló nevelő munka elősegítése. A fiatalokat mozgósítja a munkaversenyben való részvételre, a kultúr-, sport- és honvédelmi tevékenységre. Az értekezlet a KISZ-szervezeti munka vonatkozásában legfontosabbnak a meglévő KISZ-alapszervezetek politikai és szervezeti megerősítését jelölte meg. Veszélyesnek ítélte meg az egyes KISZ-szervezetekné! tapasztalható elzárkó- zottságot, szektásságot, vagyis befelé fordulást: „elegen vagyunk”, „nem kell több tag". A KISZ-értekezlet felhívással fordult az MSZMP minden szervezetéhez, tagjához, tapasztalt ifjúsági vezetőkhöz, hogy segítsék a KISZ munkáját útmutatásaikkal. Ugyanakkor kéréssel fordult a szülőkhöz, pedagógusokhoz, állami és tömegszervezeti vezetőkhöz, a kultúra és sport vezetőihez, az ifjúság minden igaz barátjához, hogy álljanak a KISZ mellé és segítsék célkitűzéseik megvalósítását. Ezzel a rendezvénnyel lezárult a megye KISZ-életének egy nagyon lényeges szakasza. A KISZ-szervezetek politikailag és szervezetileg megerősödtek. Heves megye kommunista ifjúsági mozgalmának ezen időszaka is bizonyítja, hogy a párt a munkásosztály harcának vezető, irányító ereje. Az ifjúsági mozgalom pedig mint a forradalmi munkásmozgalom része, a párt segítő társa és tartaléka. Heves megyében is annyiban mentünk előre az ifjúság nevelésében, megnyerésében, amennyiben a pártszervezetek erősödtek, ahogy a fiatalok a párt politikáját megismerték és elfogadták. A párt, a tapasztalt kommunisták segítsége hozta létre a KISZ-szervezeteket és fejlesztette elismert, erős politikai szervezetté.
