Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Ludányi Mária: A "Hét bölcs mester" egri bemutatója elé

tam. Szívem Diocletiane: úgy értsed, hogy én bírtam atyádat rá, hogy téged hazahívasson: ezt pedig csak azért műveltem, hogy az én tehozzád való kévánságomat bé- teíjesíthessem, veled játszódhassam az Venus játékát.” (Nemesfcürty szövegközlése.)

De H el tatnak nemcsak a hajlékony magyar nyelv az erénye. Történetieben szemmel tartja kora olvasóinak igényét, lélektani hitelességű alakokat teremtve igazi, életerős reneszánsz művet hoz létre, melyben a mai olvasó és szí: házlátogató is élvezetet talál.

Végezetül a történet lényegéről pár szót, nem akarván elrontani a mese újszerűségét, színpadi varázsát, így csak nagy vonalakban ismertetem.

Róma császára, Ponciánus, özvegyen maradván, kis fiát Diocletionust hét tudós emberre bízza, kik a gyermeket a legnagyobb gonddal nevelik és bölcsességre oktatják. Ponciánus megunván az özvegységet új házasságra adja fejét, de az új mostohaanya, amilyen szép, olyan gonosz. Meg akarván szabadulni a fiútól, csellel az udvarba hívatja, de a fiút egy jóslat némaságra kényszeríti, s így

nem tudja elveszejteni. Az asszony mindent megpróbál, hogy szóra bírja, szerelmével ostromolja, de az állhatatos ifjú némán elutasítja. Haragjában erőszakkal vádolja meg Diocletianust, s eléri, hogy Ponciánus halálra ítélje saját fiát. Ekkor lép közbe a hét bölcs mester, kik történeteikkel igyekeznek meggyőzni a királyt a fiú ártatlanságáról, az asszonyok csalfaságáról és napról napra húzzák az időt, míg Diocletiaaus újra megszólalhat, és tisztázhatja magát. Az életért vaJó mesélés ezeregyéjszakái motívuma és a királyné ellenmeséi lehetőséget adnak az emberi sorsok, típusok, érzések és helyzetek izgalmas és színes forgatagának ábrázolására. Szereplői csalfa asszonyok, ügyefo- gyott férjek, katonák, papok, kereskedők és tudósok, szegények és gazdagok. Történeteinek helyszínei is nagy változatosságot mutatnak: város, falu, temető és vár, királyi udvar széles körképet ad reneszánsz korunkról.

Olyan alkotók kezében mint Nemeskürty István és Rom- hányi László, ez a magyar „Dekameron” humorával, iz- gaímasságával, hiteles figuráival, s nem utolsósorban tömören zengő nyelvével, ígéretes színházi élmény lesz, s drámairodalmunk egy régi szépségű, új művel gazdagodik.

Greskovits László: Quedíinburgi vázlatok