Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - HAGYATÉK - Sugár István: A siroki vár urának pokoljárása nyomában

SUGÁR ISTVÁN:

| A siroki vár urának pokoljárása nyomában

I

S

i i

MiiiinimmiiiiiiiiiiiiiiiHtiiiiiiiiitiHiiiimtiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilliiiiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiitiiuiiiiiiiiiiiiiiMiiniiiiiiiiiiiitiimHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHf MiilimiHHiiiitmunniMiii

Az Úr 1412. esztendejét írták. A híres budavári palota egyik termében Zsigmond magyar király és német—római császárral szemben s'rig hű vitéze: rátóti Tar Lőrinc á’lt, s halkra fogott hangon, királya iránti alattvalói tisztelettel, de vallása melletti szilárd meggyőződéssel részletesen számol be múlt évi hosszú európai zarándokútjáról, annak célpontéban, az írorszáqi Donegal grófság teáiletén lévő Lough Derg tó egy kis szigetén lévő Szent Patrik Purgalóriumának nevezett barlagban átélt túlvilógi utazásáról. A túlvilágon kapott szigorú parancsnak tesz eleget Sirok vár ura. amikor a bűnös uralkodónak a fejére olvasta, megjavu- lása érdekében, — a rá váró síron túli büntetést.

Lőrinc mester látomását Tinódi Sebestyén, a lantos, Zsigmond király és császárnak krónikája című énekének a végén így őrizte meg számunkra, — egy fenn nem maradt verses krónika nyomán:

Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt, Tar Lőrinc hogy pokolba bement volt,

Egy tüzes nyoszolyát ő ott látott volt,

Négy szeginéi négy tüzes ember áll volt.

Szózatot ott Tar Lőrincnek adónak,

Az nyoszolyát tartják Zsigmond királynak, Érsek, püspek, két paraszturak voltának,

Az négy ember hamis urak voltának.

Érsek az hamis dézsmóért kárhozott, Kancellárius levélváltságért kárhozott,

A két nem úr dúlásért kárhozott,

Hamis vámszörzésért egyik kárhozott.

Nagy sok csodát Tar Lőrinc látott volt.

Egy tüzes feredőt ott látott volt,

Zsigmond császár hogy benne feredett volt, Mária király leányával ott forgódik volt.

Sok párta nélkül való leányokat,

Szép menyecskéket és szép ruhásokat,

Kiknek Zsigmond megmérte köldekeket, Hosszasságokat és ő szép tűgyeket.

Ezt császárnak Tar Lőrinc megmondó,

Ezt feleié: [észen arról nagy gondja.

Mint ő ágyát pokolból kiiktassa,

Es hogy mennyországra igazgathassa.

Koronának egy kis ágát elrontó,

Tizenhárom várost ő elszakasztá.

Nyolcvanezer forintért zálogosító.

Budán Szent Zsigmondot avval rakató.

Belé gazdagságot, papokat szörze.

Jószágot nagy sokat oda engede,

Szent Zsigmondnak ő azt elneveztető.

Hanem ha ágyát avval kivethette.

Az bizonyos, hogy Tar Lőrinc jól ráadhatta a pokol félelmét uralkodóján, hogy az hajlandó volt elzálogosítani a 13 szepesi várost 80 ezer forintért, hogy azon megépíttethesse a híres budai Szent Zsigmond templomot. — Hogy ezzel sikerült-e kiiktatnia a poko'ból a tüzes nyoszolyát vagy sem, az örök titok marad, de az bizonyos, hoqy Tar Lőrinc mesternek írországbéli pokoljárása örök időkre béírta nevét a história lapjaira.

Úgy hisszük, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot a Heves megyei nemesnek, Verpelét és Sírok vára urának hitelt é demlő levéltári okmányok alapján megörökített kalandjai Szent Patrik Purgatóriumában.

KI VOLT TAR LŐRINC?

Tar Lőrinc abból a híres-neves Rátót nemzetségből saiadt, melynek e'ső ösmeretes tagia, Domokos volt, aki 1238-ban a királyi tárnokmesteri méltóságot viselte. Domokos fia: István mester hasonlóan magas tisztség birtokosa: Mária királyné tárnok- és lovászmestere volt. Annak fia Hasznosi László is megmaradt a királyi udvarban és először királyi étekfogó mester, majd pedig 1297-ben bán volt.

Lőrinc édesapja: László mester

igen nagy kegyében állhatott Zsigmond királynak, mert az 1388-ban megengedte az apának és fiának, hogy megvághatják a maguk számára azt a siroki várat és birtokait, melyet még Nagy Lajos király 2 ezer cranvon zálogba vetett Domoszlói Miklósnak. Olyan jó kapcsolat volt Zsigmond és a Tarok között, hogy az ok'evél sze int az uralkodó meg'géríe nekik, ha megfizeti királyuk a zálog összegét, úgy készséggel átad ók részére Srok várát. De nem sokáig maradtak kétségbe a siroki vár új birtokosai, mert 1429-ben az uralkodó édemei jutalmáu' Tar László mes'ernek és általa Lőrinc és János fiainak adományozta Sirok várát, az alatta fekvő faluval, Verpeléttel, Naayberek és Szajla falvakkal egyetemben.

A királyi kegy méltó és illő viszonzása volt a mindenkor és mindenben hű a'attvaló: Lőrinc mes'er iránt. A siroki várúr rnegingathatatlan hűsége valóban ritka va't abban a zava-gásokkal és lázadásokkal teli korban, me'y Zsigmond uralkodásának első időszakát jellemezte. Ismeretes balfogásai, sok-sok emberi gyengesége, gyarlósága, idegen érzelmei többször is lázongásra késztették a főnemeseket. Kü'önösen döntő fontosságuk volt Tar Lőrinc számára az 1401. húsvétja körül Budán történt eseményeknek. Kanizsai érsek és a nádor vezetése alatt gyűlésre sereglettek össze az országnagyok, hogy Zsigmondiéi a bajok orvoslását kiköveteljék. De az uralkodó szilárdan ellenállott, — s ez csak olaj volt a tűzre. Annyira magas fokra hágott a fe'háborodás, hogy összeszö- ve keztek a magyar trónról való letaszítására. A tervek szerint megszállották a királyi székhelyet: Budát, sőt betörtek a főurak a király lakosztályába is, úgy, hogy Zsigmond meghátrálni kényszerült. De adiuk át a szót egy királyi oklevélnek. Már több fŐDap és főúr a király szemé'ye ellen lázadva rátette a kezét uralkodójára, „kizárólag csupán Lőrinc comes maradt hű hozzá, a katonák között is a legjobb, aki nem ingott meg ura iránti hűségében és készségében a védelmére kelt." Heves küzdelem lobbant fel és a Zsigmond ellen felkelt urak Lőrinc testén öt jelentékeny sebet vágtak a tusában s bár nem tudta megmenteni urát a támadók kezéből, de „vitathatatlan bizonyságát adta ragaszkodásának”. A király védelmében szerzett súlyos kardvágások olyan komolyak voltak, hogy „csak a tudós orvosok menthették meg az életnek". S a gyógykezelése igen jelentékeny anyagi áldozatot követelt tőle. Végül is kigyóayult sebesüléséből, azonban az egyik kardvágás az orra közepét úgy hasította ketté, hoqy sérülése gyógyíthatatlan maradt és élete végéig elcsúfította, torzzá tette orcáját.

A később fogságából kiszabadult Zsigmond mellett találjuk ismét Lő- rincet, aki tűzön-vízen át lankadatlan hűséqael kitartott királva mellett. Az uralkodó oklevélben „hű” és „szeretett" jelzőkkel titulálja, hiszen nemcsak életét, teste énsénét kockáztatta védelmében, de királya iránti hű- séqe maidnem felemésztette vagyonát is. Később további jutalmul elengedi Lőrinc mester 1600 forintnyi tartozását is, hiszen, mint a királyi oklevélben íratta Zsigmond: „ifjúságától kezdve a mi királyi udvarunkban nevelkedett..."

Ez a fé'fiú történetünk hőse, és a csodálatos pokoljárás résztvevője.

VEZEKLÉSEK, ALVILÁGI UTAZÁSOK

A középkor va'Iáscentrikus világában az, akinek lelkét valami szörnyűséges vétek szennyezte be, az