Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: A 701. év
holdnyi termő szőlő volt a határban, a bevetett szántó pedig ugyanebben a században 40—45 kh. volt, holott a századnak e szakasza még bizonyos mértékig békés időszaknak volt tekinthető. Ez a század volt az, mely a sok pusztulás után a mai község helyét is kijelö'te, mert a sok zaklatásnak kitett Kisréde a kassai út közeléből betelepült a Patai patak völgyébe, az úgynevezett Szigetre, miután 1549—1576 között valamikor teljesen elpusztult. A mai Kispaskom oldalában lévő Nagy éde a 15 éves háborúig még ellenállt (1591—1606), 1599-ben azonban e falurész lakói is elmenekültek, és az újrakezdés már a völgyben történt a XVII. század eleién. A két község köziaazqatási egyesítés*? csak a XIX. század végén, 1889-ben következett be, amikor a két Réde Nagyréde nevet vett fel és a továbbiakban együtt folytatta a két falu valójában már régen közös történetét. A falvak történetének legreményte'enebb szakasza volt a XVI. század kora; pusztulás, újrakezdés, máshová település. Néhnnv tiszteletre méltó jobbágycsalád a sorvadó szőlő- és földművelő kultúrát azonban átmentette és néhány Egerben vitézkedő Rhédey nemes pedig a német és török elleni fegyveres küzde'met vállalta. Tinódi Lantos Sebestyén az Eger vár viadaljáról való énekében Rhédey Ferenc jeleskedését név szerint is kiemelte, aki 90 gyalogosával a külső vár délkeleti szeglettornyát a nagy ostrom idején hősiesen megvédte. A XVI. század hatvanas éveiben Rhédey Pál is végváii tiszt volt Egerben. Ö volt a nagy birtokszerző és két fia; Pál és Ferenc szintén végvári katonákká lettek, Ferenc 1600-ban már Erdélyben hadakozott Székely Mózes Habsburg-ellenes felkelésében, ma:d Bocskay István hajdú seregeinek kapitánya lett. A felvidék meghódítója volt, aki jutalomképpen Bocskay legmagasabb rangú katonája lett, fejedelmi főkapitány és a székelyek grófja. Rhédey Ferenc Betb'en Gábor idején tovább emelte a család nevének a fényét, felesége Károlyi Kata révén sógorságot tartott Bethlen Gáborral, katonai tekintélye tetőpontján állott, a fejedelem mindenben tanácsát kérte. Ö volt a család legkiemelkedőbb tagja, Flabsburg-ellenes harcok becsületes és képzett hadvezére. Fiából, Rhédey Ferenc- ből 1657-ben egy évre Erdély fejedelme vált ugyan, mégis az apa jellemének nagyságát elérni, s így nevének fényét elhomályosítani nem volt képes, viszont a családnak 1659- ben először ő szerzett grófi rangot. A török hódoltság utolsó évei még újabb sanyarúságot okoztak Rédén is, mert Hatvan és Eger várának visszavé'eléért fo’ytatott harc ismét harctérré változtatta a vidéket és „cseberből vederbe’’ esett a szegény mátraalji nép. Caraffa, a kegyetlenségéről hírhedt császári tábornok az 1680-as években így fenyegetőzött: „...a hadak táplálékát hozzátok fel, mert ha csak 15 nap alatt fel nem hozzátok, az egész német, horvát hadat magunk mellé vevén reátok megyünk, lakóhelyeiteket tűzzel vassal megemésztjük, elpusztitjuk.". Rédére 93 forint adót, 10 ló árát vetette ki. Az adó súlyát mutatja, hogy még 10 évvel később is a községben összesen 15 igavonó állat volt található. Nem volt hát csoda, ha a Gyöngyösről meghirdetett kuruc felkeléshez, mely parasztnak, úrnak egyaránt szólt, a rédei jobbágyok is nagyszámban csat’akoztak. Rákóczi közvetlenül birtokos volt a faluban, s ez még külön büszke öntudattal töltötte el a község lakóit. Részt vettek a labanc érzelmű egri Telekessy püspök elleni sikertelen csatában is. Egyik rédei jobbágy a harcokban szerzett rokkantságáért 10 tgIlért kapott közvetlenül a fejedelem utasítására. Rédén is akadt azért labanc nemes is, bizonyos Laczkovics, aki a szabadságharc bukása után jutalmul megyei aljegyzői tisztet kapott. A XVIII. századi Réde élete először hanyatlással kezdődik, a családok száma 17-re csökkent. Ennek ellenére emelkedett a feltört szántóföldek területe, 15 kataszteri holdról 36 kataszteri holdra, míg a szőlőművelés az elöregedett szőlőterületek miatt sajnos megtorpant vagy visszaesett. Réde nagyon kis falu volt a Rákóczl-szabadságharcot Rédei zsellérház
