Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: A 701. év
...... im um ......... un—iiuiniim>niiiniiimiiiin«niiTm>niiiinniini«iiiii>>Mri^iiiurgniniiinminnnKmin>iiiiiiiiiniiiiiTiiiiiiinnrnninnfnmiiiitHTrtHfrtr.......................................-......... S EREG JŰZSEFj A 70I. év I I a z | 3 Múlttal ölelkezve születik a jövő. A múlt a gyökér, és minden jelen, minden ma temet egy tegnapot. A tör- téne'em tisztelete nem csupán emlékezés, sokkal inkább v vádé, önelemző tanulmány; a „miért volt — hogyan legyen” kérdéseinek egymásba kapcsolása. Földrészek, népek, korok múltját a jövőért elemezzük, — múltakkal perelünk — és jövőt óvunk egyszere. A kisebb közösségek történetében közelebbről látszik a történelem, az események emberközelbe kerü'nek. A nehezen mozduló, sok bajt-bánatot megért paraszt közösségek életében a múlt jobban behúzódik a szegletekbe, keservesebben és nehezebben mozdul előre az élet, fájdalmasabban vajúdik a születő jövő. Szívünkhöz közel áll, a vergődés nekünk is fáj, a megszenvedett jövőt o magunkénak érezzük, közeli a gond, jogot formálunk kicsit az őrömhöz is. Nehezen mozdul az élet a jó vágásba Rédén is, de már ott van, és tudjuk marad is. Nagyréde helyén ősi település volt, a föld bronzkori emlékeket őriz, 4000 éves bronzkori temetkezési urnák cserepei fordultak ki 1938-ban a Kispaskom határrészben. 1961-ben vaskori település nyomai kerültek elő ugyanitt, két lakógödör edénymaradványokkal jelzi a település folytonosságát a következő évezredben. A rédei Kispaskom dűlő megőrizte a kőkori, a bronzkori és a korai vaskori település emlékeit, sajnos a népvándorlás időszakának nyomaira eddig nem bukkantak. A honfoaialás kor emlékeinek kutatása pedig nem alaptalan, hiszen a Mátra nyugati peremvidékét a honfoglaló magyarság már az e'ső századokban megszállta. Anonymus e területet Ed és Edumen nemzetségfőknek birtokaként jegyzi fel, tőlük származott Pata, aki megépítve a patai várat, végleges birtokos lett a vidéken. Tőle származott az Aba nemzetség, és ebből Aba Sámuel király. Az Aba családban még a XIII. században is férfinévként hagyományozták a fiakra a Pata nevet. Réde község szláv eredetű nevet visel. Az 1332—1337 között készült pápai tízedösszeirásban Rada néven szerepelt. Veszprém megyében is e'őfordul e helységnév Tótra- da formában. Nyilvánvaló tehát, hogy a szláv rádó szó, mely férfit jelent, a helységnév őse, amely a magyar nyelv törvényei szerint változott Réde alakká. A hagyomány szerint Pata név is valójában szláv szótőre vezethető vissza, csak a hagyomány magyarosította a falu nevet. E két szláv eredetű helységnév utal arra, hogy a település magja mindkét helyen ősi szláv falu, amelyre később magyarok települtek és századok folyamán magyarrá változtattak. A környék magyar nevű községei e két ősi mag körül települtek a lakóhelyalakitásra alkalmas pontokon. 1275 szeptemberében az Egri Káptalan határjáró levelében találjuk először leírva a község nevét. Ezt számitják a rédeiek az első hírnek s így alakulásuk jelzett határkövének is. Az Egri Káptalan 1275. évi határjáró levele, a Rédére vonatkozó első Írásos emlék.
