Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Pásztor Emil: A tizennegyedik aradi vértanú tábornok haditörvényszéki pere és kivégzése
fegyvert a császár és király ellen, és saját beismerése szerint is a leghevesebb és a legveszélyesebb ellenállást fejtette ki. Enyhítő körülménynek a vádlottnál csupán azt lehet venni, hogy a fegyvereket önként tette le akkor, midőn Grottenhjelm és Clam-Gaílas tábornokokkal szemben tényleg taktikai fölényben volt, és ezt ő maga is tudta. Ugyancsak enyhítő körülmény még, amit Dobay vádlott is igazolt, hogy a vádlott a Zsibón volt csapatok körében elharapódzó fegyelmezetlenséget megszüntette, és a nagyobb garázdálkodásoknak saját élete kockáztatásával is gátat vetett. A vádlott az oroszok által történt átadás alkalma- val tábornokként volt jelölve, de saját vallomásából, továbbá Molnár, Dobay és Bayer — volt tiszttársai vallomásából megállapítható, hogy a fegyverletétel idején ő tényleg csak ezredes volt, tehát őt nem lehet a tábornokok közé sorolni, azonban mint önálló parancsnokot kell kezelni. Általában az említett büntetésenyhítő körülmények csak kegyelmi úton érvényesíthetők. Mindezek alapján az én nem irányadó büntetési javaslatom a következő: »Kazinczy Lajos vádlott a felségsértés bűntette miatt, bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett, golyó általi halállal büntettessék.« Arad várában, 1849. október 13-án. Ernst törzshadbíró." A hadbírósági Ítélet és végrehajtása Kazinczy Lajost tehát a törzshadbíró felségsértéssel vádolja, s ezért javasol vele szemben halálbüntetést. Hazai törvényeink szerint a felségsértési ügyekben egyedül a királyi tábla nevű törvényszék, felsőbb fokon pedig a hétszemélyes tábla nevű főtörvényszék ítélkezhetett. így történt ez 1795-ben Kazinczy Lajos édesapjának, Kazinczy Ferencnek az ügyében is, akit ezen a két fórumon halálra ítéltek, de akinek büntetését a király kegyelemből várfogságra enyhítette. Most, ötvennégy évvel később a bécsi kormány, mit sem törődve a magyar alkotmánnyal, a király elleni „lázadás” miatt egymás után állítja osztrák hadbíróság elé a szabadságharc vezetőit, miután az országot katonai önkényuralom alá vetette. Kazinczy Lajos felett egy olyan — tizennégy tagú — hadbíróság ítélkezik, amelyben egyetlenegy magyar ember sincs. A kihallgatások, a tárgyalás, az ítélet- hozatal, a jegyzőkönyvek vezetése — mind-mind német nyelvű. Az ott ítélkezők szerint Magyarország nem is létezik, legföljebb csak mint az osztrák birodalom egyik tartománya. Horváth Mihály jellemzően mutatja be a rendkívüli haditörvényszékek vádlottjainak kiszolgáltatottságát: „A vádlott sem maga nem választhat védelmére ügyvédet, sem a törvényszék által nem adatik olyan melléje; hanem önmaga kénytelen magát, mint tudja, védelmezni. Miután a hadbíró kimondta, mily ítéletet vél az előadott tényre alkalmazandónak, (...) katona-bírók, rángják szerint alulról fölfelé, szavaznak a hadbíró véleménye fölött. Az egész törvényszéknél az egyetlen hadbíró a tör- vénytudó; ez is csak a hadi, legföljebb az osztrák polgári törvényben járatos, a magyar polgári törvények, politikai s alkotmányos jogok rendszerint éppen oly ismeretlenek előtte, mint ama közlegények, tizedesek, őrmesterek, hadnagyok és századosok előtt, kik az ő véleménye szerint az ítéletet meghozzák.” (Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. III. kötet 478. lap. Pest, 1872.) Október 13-án összeül Aradon a hadbíróság, hogy ítéletet hozzon Kazinczy Lajos ügyében. E tárgyalás jegyzőkönyve itt következik: „Arad vára, 1849. október 13-án. Haditörvényszéki tárgyalás, amely báró Haynau táborszernagy, hadsereg-főparancsnok úr parancsára, a felségsértés bűntettében bűnösnek talált Kazinczy Lajos lázadó ezredes bűnügyében tartd- tott. A vádlott az összegyűlt haditörvényszék elé szólít— tatván, megkérdeztetek, hogy van-e a haditörvényszéki ülnökök valamelyike ellen valami kifogása. — Nincs. Ezután az ülnökök leteszik az előírt bírói esküt, majd felolvastatik a vádlott vallomása. A vádlott megkérdez- tetik, van-e ehhez valami hozzátennivalója. — Vallomásomat megerősítem. Semmi hozzátenni- valóm nincs. Kazinczy Lajos. A vádlott elvezettetvén, felolvastatik a hadbírói előadás (= Ernst törzshadbírónak Kazinczy elleni vádirata) és a többi vallomás, azután az ülnökök tanácskozásra gyűlnek össze, majd rendfokozatonként beszólít- tatván, a következőket adják jegyzőkönyvbe. A közkatonák: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por (= puskapor) és golyó általi halállal büntetendő. Svariczek Pavlo közlegény. Johann Homolka közlegény. Az őrvezetők: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Pateik Bednarz őrvezető. Jdhann Sohenhausen őrvezető. A tizedesek: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Josef Gramminger tizedes. Karl Kindtmann tizedes. Az őrmesterek: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Lorenz Paulik őrmester. Mathias Herbinger őrmester. A hadnagy urak: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Wilchelm Wechlscheim főhadnagy. Theodor Trnka hadnagy. A százados urak: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Albert Edler von Strandi százados. Anton Krön von Leuchtenberg százados. Az elnök úr: A vádlott Kazinczy Lajos, felségsértés bűntette miatt, minden bárhol található ingó és ingatlan vagyonának elkobzása mellett por és golyó általi halállal büntetendő. Ignatz Moser nyug. ezredes, elnök.
