Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Novák Károly: A végzetes golyó

re is juttatott ki német- és háborúel­lenes röpcédulákat. ★ A nyilas csendőrnyomozók 1944. december 1-én tartóztatták le, a Mar­git körúton egy cellában találkoztunk össze mindketten, összevert állapot­ban. Más-más ügyből kifolyólag buk­tunk le, kettőnk kapcsolata nem de­rült ki. December 10-én az összes foglyot autóbuszon Sopronkőhidára szállították. itt Imre egy zárkába került Stolte Istvánnal, aki többek között így ír az együtt töltött napokról: „Amikor közös zárkába kerültünk, 1945. január 1- vagy 2-án, Imre, már túl volt az ítéleten. Három és fél évet kapott. Különös, hogy ennek dacára Imre állandóan hangoztatta azt a meggyőződését, hogy nem fog élve hazake;ülni. Mint zárkatárs, kedves és kellemes fiú volt- Pesszimizmusa dacá­ra egy pillanatra sem vált hisztérikussá vagy akár csak letörtté sem. Kifogyha­tatlan volt ötletekben, hogy ennivalót szerezzen. Leveleket írt a környékbeli tanítóknak, egyleteknek, egyházi sze­mélyeknek és hivatkozva arra, hogy maga is katolikus tanító, csomagot kért. A címeket a börtön plébánosá­tól kapta, cserébe a zárkákban egy- egy példányban megjelenő „újságo­kért”. Imre a „Kőhidai kurírt”, én o „Küblihíreket" szerkesztettem. Volt hét, amikor két csomagot is kapott. Ezekben a hetekben már abban a tudatban élt Imre, hogy nem éli túl a dolgot, üzeneteket küldött — álta­lam! — édesanyjának, bátyjának és egy Böske nevű varrónőnek, akiről azt mondotta, hogy a világ legrende­sebb embere volt. Nagypénteken in­dítottak bennünket útnak Németor­szágba. Imre az elítélt tisztek cso­portjában menetelt." Haláláról a foglyok közül az elsők között hazatért Rajk László, a Sza­badság című újság 1945. május 14-i számában ezeket mondotta az újság­íróknak: „Az osztrák Melk városnál két társunk kilépett a sorból, hogy vizet igyon. Farkas Imre tanító és egy Gombocz nevű partizán. Az SS- legények rájuk fogták, hogy szökni akartak. Tele rakták a legnehezebb csomagokkal és amikor pihenőt tar­tottunk, nekik féllábon kellett állniok, vagy békaügetést végezniük. Két na­pig tartott ez a kínzás, akkor a tel­jesen elcsigázott embereket kivégez­ték." ★ A Magyar Szabadság Rend ezüst fokozatával tüntette ki a kormány 1946-ban Farkas Imre zászlóst. Em­léktábláját a Hungária körúti iskola falán 1955. április 3-án leplezték le. Az iskola úttörőcsapata pedig 1958. május 31-én vette fel Farkas imre nevét.-¥■ Életéről és halála körülményeiről bővebben írtam „Találkozásom a tör­ténelemmel" című, 1957-ben megje­lent könyvemben, amelyet a Kossuth Kiadó adott ki. Markos G/örgy: „Vándorló fegyház” könyvében írja le halálát. (Magvető, 1971.) „Egy hős magyar tanító” a címe a Köznevelés 1946. évi 21. számában megjelent méltatásnak. Pintér István: „A ma­gyar front és az ellenállás" c. könyve (Kossuth, 1970.) tárgyalja az ellen­állási mozgalomban betöltött szere­pét. Nevét említi, illetve méltatja őt a „Szabadság” című újság 1945. évi április 10. és május 14-i, az Új Ma­gyarország 1946. augusztus 27-i, az Esti Budapest 1955. március 11-i szá­ma. ★ Farkas Imre küzdelmes élete újkori történelmünkbe nőtt bele. Élettel-poé- zissel-romantikával-tanulságokkal át­szőtt, tragédiába hullt életrajza még megírásra vár. Harcostársai, barátai, kartársai, diákjai, jóismerősei ada­tokkal. élményeik közlésével adhat­nának impulzust ehhez a jövendő, de érdemes és szükséges vállalkozáshoz. TROJAN MARIAN JOZEF grafikája

Next

/
Thumbnails
Contents