Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - JELENÜNK - Ebergényi Tibor: A bejáró munkások műveltsége és művelődése III.
körülmények közül indultak. Életükben szerepet játszik a könyv, zene, utazás, egy-egy múzeum meglátogatása. Közülük többen elhagyják a falut. Ugyanez érvényes a ma tizenévesekre, akik Ózdon, Miskolcon vagy Egerben végzik középiskolai tanulmányaikat. Mindez magyarázata a munkásosztály egy rétege és a falu elöregedési folyamatának. 6. — Alapműveltségüket az általános iskolában szerzett ismeretek képezik. Ehhez járul a könyv, a rádió és a televízió útján megszerzett ismeretanyag. Alkalomszerűen látogatják a művelődési házakat. Művelődésük legfőbb bázisa azonban a televízió, amely vizuális é'ményeivel közelebb hozza az irodalmi alkotást a nézőhöz mint a könyv. Ha kezdetleges formában is, de annak a folyamatnak vagyunk tanúi, ami az írásbeliség és könyvnyomtatás elterjedése idején érte a művelődni vágyó embereket. Művelődési lehetőségeik épp a falvak szegényes és korszerűtlen műve'ődési házai és könyvtárai miatt erősen korlátozottak. A megvizsgált falvak szociokulturális háttere nem alkalmas a művelődésre. A könyvtár a falusi ember életében nem játszik jelentős szerepet. Mióta a rendszertelenül nyitva tartó könyvtárak az általános iskolai tanu'ók báziskönyvtáraivá váltak, a könyvtár mint közvetítő rendszer esetlegessé vált a falu életében. Helyét elfoglalta a sajtó és a televízió. A magánkönyvtárak állományának gyarapításában a bejáró dolgozó az üzemi könyvterjesztő ajánlásait követi. A községi könyvtárak porosodó könyveikkel, hiányos katalógusaikkal elvesztették olvasómozgalmi és agitatív jellegüket s inkább statisztikai adatként szerepelnek egy-egy hazai vagy UNESCO jelentésben. Megoldás lehetne a gyár kuturális gondoskodása a faluban é'ő munkásokról. Csakhogy a gyárnak elsősorban szakmunkásokra van szüksége, azért nem sokat áldoz művelődésükre. Az a tiszteletreméltó törekvés, hogy egy- egy üzem bejáró dolgozói arányában járuljon hozzá a falu közművelődési in.ezményeinek fejlesztéséhez, csak első pillanatra tűnik járható útnak, mert ez ismét az anycgi erők szétforgácsolásához vezet. 7. — A nagyüzem azonban soha nem mondhat le munkásai művelődési lehetőségeinek biztosításáról. Vonzó közművelődési bázisok megteremtése, jól szervezett előadássorozatok, országjárások, hazai és idegen tájak megismerése, a tudás vágyának felébresztése lehet elsőrendű feladata a gyárnak. 8. — A bejáró munkások életmódját is a gyárban elvégzett munka és a szabad idő határozza meg, ennek anyagi és szellemi oldala elválaszthatatlan egymástól. Napjait azonban az utazás, az utazásra fordított idő is motiválja. Innen van az, hogy az ózdi és bejáró munkások életmódjában találunk lényeges eltéréseket s mindkettőben más más intenzitással jellennek meg a művelődési szokások, amelyeket nemcsak az objektív adottságok, hanem a városi és falusi életvitel is formál. Mivel a falusi infrastruktúra kiépítése időt vesz igénybe, és mivel ezek a művelődési szokások roppant diffúzok (a televízió hatása az olvasásra, az utazások és rádióriportok összefüggései) gyors tartalmi változásokra itt nem számíthatunk. Ahhoz, hogy a klubmozgalom helyett a kisebb baráti közösségek, szocialista brigádok találkozói kulturális tartalommal telítődjenek meg, szükséges a gyár és a falu összefogása. 9. — Mivel a munka és művelődés csak közösségekben képzelhető el, szükséges lenne a régi munkáshagyományok felújítása. A munkásszínjátszás, kórusok, tánccsoportok újjászervezése megnyitná az utat a közösségi formák új tartalmú megva'ósításához. Mindez visszahatna a munkamorálra, a jól és gonddal végzett munkára, a termelékenység fokozására, az életszívonal alakulására. így válna a munka és műveltség értékmérővé, az új szocialista közösségek összetartó és nevelő erejévé. TROJAN MARIAN JOZEF grafikája
