Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Zétényi Endre: A kétszáz éves márvány délvonal

Eszterhózy is ezután a szerényebb Líceum névén emlegeti iskoláját hivatalos nyilatkozataiban. A helytartótanács 1783-ban kiadott újabb rendelete a teológiai tanszakot is Budára helyezte. Az Eszterhózy által tervezett püspöki egyetem szelleme élesen ütközött volna a bécsi udvar abbéli törekvésével, hogy az oktatást állami felügyelet alá vonja, s a felvilágosult abszolutizmus ideológiájának szolgálatába állítsa.

Időközben folytak a kiegészítések. Elkészültek a freskók, berendezték a művészi faragásé könyvtár szekrényeit is, stb. Az eredeti Gerl-féle kupola gomba alakú, szabályos félgömb formájú volt, ennek egyik fele a másik alá tolható. Ez azért nem volt alkalmas, mert a tetőn érvényesülő szélroham a külső köpenyrészt letéphette volna. Hell 1778-ban a kupola tökéletesített formáját dolgozta ki. Az újabb tervezés harang alakot formált, e Heíl-féle modellt 1779-ben készítette el Fazola Lénórd.

Még egy próbatétel következett: II. József 1784. november 17-én Egerbe érkezett. Nem a püspökhöz szállt, hanem az új Aranysas szállóban kért szobát. Nem ismeretesek Eszterházynak a császárral voló találkozásáról szóló esetleges naplójegyzetei. De az egri szájhagyomány érdekes párbeszédet örökített meg. Miután közösen megtekintették a csodálatos új barokk épületet, a császár és a püspök kisétáltak a Líceumból. Még egy pillanatra megálltak és visszatekintettek. Ekkor a püspök — a császár felé fordulva — megkockáztatta a kérdést. „Ugye, felség, ez az épület jó lenne egyetemnek?" Mire a császár: „Jó /esz kaszárnyának!" Ismét a püspök: „Ne felejtse eI felség, hogy ezt az épületet nem Eszterházy a püspök, hanem Eszterhózy a gróf építtette." A császár tovább már nem vitázott. De

elutazása után pár hét múlva külön futár hozta a rendelkezését, mely szerint csak a gimnáziumot hagyta meg a Líceumban. Megszűnt Madarassy állása is. Kárpótlásul a bécsi csillagda tanársegédi állását ajánlotta fel részére a császár. Madarassy az ajánlat elől kitért.

Utána a csillagvizsgálóban „interregnum” következett. Ez időszakról Kazinczy Ferenc feljegyzéseiből értesülhetünk. Kazinczy 1789-ben meglátogatta Eszterházyt, megtekintette a Líceumot is. így írt itteni tapasztalatairól: „Az az épület, melyet most Líceumnak hívnak, oly jó ízléssel, s oly nagy költséggel tett épület, melyhez hasonlót nem láttál... Hátul áll a Specula, temérdek költséggel szereztetett mindez. A mathézisi eszközök inkábbra Londonból hozattattak, mutatják, mit lehetett volna ezen minden hazai példákat felülmúló igyekezettől reményleni, ha a püspök szándéka nem hátráltatott volna. (Tudniillik az egyetemi terv.) Most normális oskola, s néhány pap kong benne csupán."

A csillagda a XIX. században két ízben Tittel Pál és montedegói Albert Ferenc idejében működött, úgy ahogy. Ma a kétszázéves műszereket bemutató állandó kiállítás mellett részben ismeretterjesztési feladatokat old meg, mint bemutató csillagvizsgáló, másrészt a fiatalokból tömörülő három csillagász-űrkutatási szakkör továbbképzését szolgálja. Alkalmas lenne további fejlesztésre, hiszen a teraszára szputnyik-megfigyelőállomás kívánkozna, egyik termébe pedig planetáriumot lehetne beszerelni. Az elkészült és használatra szánt 30 cm-es tükrös távcsőnek a kupolába való beállítása után európai hírű „csillagászkombi- nát” valósítható meg.

(Az EPHEMERIDES idézett szakaszait latin nyelvű eredetiből fordította: dr. Soós Imre ny. levéltári igazgató■)