Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Lesznai Anna: A tervezés művészete (Részletek)
LESZNAI ANNA: i c A tervezés művészete E 1 s (RÉSZLETEK) . Az iskolának ne az legyen a célja, hogy dilettáns lestőket és művészettörténészeket bocsásson rá az emberiségre, hanem az, hogy torma- és szin- érzékkel rendelkező embereket neveljen, akik képesek lakásukat rendesen berendezni, kiknek sejtelmük van arról, melyik szék jó és melyik rossz." (Antal Frigyes: Iparművészeti kultúra. Huszadik század; 1919. 400.) 1919-ben a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága megbízta Lesznai Annát, hogy - mint az iparművészek ekkor megalakult szövetségének egyik vezetője - készítsen tervezetet a nyolcosztályos alapiskola és a négyosztályos középiskola rajztanításának újjászervezésére. Lesznai örömmel fogott a nagyszabású munkához, de tervezete az ellenforradalom uralomra jutása után természetesen már nem jelenhetett meg. (A kézirat különben mind a mai napig nem került elő, csak utalásokból, visz- szaem fékezésekből tudunk róla.) Lesznai Anna Ferenczy Károlynál tanult festeni. Fiatalkorától kezdve sokat olvasott művészetelméletről, a vasárnapi körben pedig művészetfilozófiai vitákban vett részt. Még a Tanácsköztársaság előtt szoros baráti kapcsolatba került a festők közül Kernstok Károllyal, Rippl-Rónai Józseffel és Berényi Róberttel. Bécsben Ferenczy Bénivel és Kassákkal bővült ez a baráti kör, a két háború között Budapesen pedig Dési Huber István és Vilt Tibor csatlakozott hozzá. A harmincas években festőbarátaival folyIX. FEJEZET Mint minden embernek, aki meg van győződve hivatásának fontosságáról, ismételnem kell magamat. Amint mór mondtam, fő célkitűzésem az, hogy meggyőzzem önöket: a művészet nem azon kevesek számára fenntartott luxus, akiket a természet különleges alkotóerővel áldott meg. A művészet - ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni — szükségszerűség! Bizonyos művészeti ismeretek és gyakorlat nélkül a személyiség nem képes teljesen rügyet bontani és valamennyi lehetőségét kifejleszteni. Az élet művészet nélkül csonka. Megkíséreltem kifejteni, hogy a művészeti alkotás alapvető törvényeinek megértése segítségünkre van oz élet általános törvényszerűségeinek megértésében, és képessé tesz bizonyos gyakorlati filozófia megszerzésére, melyre manapság, mikor ellentétes eszmék zilálják szét a világot, nagyobb szükség van, mint régen, amikor a vallásos meggyőződés alkotta az egyén szellemi törekvéseinek gerincét és egységét. A művészet és annak gyakorlása ezenkívül látókörünket szélesíti, türelemre tanít, bebizonyítja nekünk, hogy a teljességet különböző módon és különféle eszközökkel elérhetjük, ha ragaszkodunk néhány egyszerű alapelvhez, melyeknek használata olyan nyilvánvaló és természetes, akár fizikai életünk egyensúlya és ritmusa, vagy az a tendencia, mely az alaktalanból élő formát fejleszt. Arról is beszélgettünk, hogy a művészetnek, mint az önkifejezés eszközének, igen nagy értéke van mindazok számára, akiknek a beszéd nem nyújt könnyű kifejezési lehetőséget a képzeletükben feltöltődött kincsek és gondok továbbítására. Például azok a gyerekek, akiknek nem teljes a szókincse és akiknek lelki beállítottsága gyakran lázad a verbális kifejezés számos logikus és éles megtatta azokat a heves művészeti vitákat, melyeknek egykor a vasárnapi körben volt részese. Második emigrációja során maga is aktív pedagógiai munkát végzett. Először az Ohio állambeli Sanduskybe kapott meghívást egy nyári tanfolyamra. Itt a magyar népművészetről tartott előadásokat. Majd Bostonban, később pedig a Boston melletti Wellesley College-ban, Amerika egyik leghíresebb női egyetemén adott elő. New Yorkba költözésük után először a newarki tanítók college-ében, majd a New York-i Lewrence Street School művészeti műhelyében tartott előadássorozatot a tervezés művészetéről. Ezekben az előadásokban mindazt felhasználta, ami benne egy gazdag élet során, a vasárnopi körben, a 19- es oktatási terv munkálatai közben művész- és esztétabarátaival folytatott vitákban a művészetről leszűrődött, így ezek az előadások híven tükrözik Lesznai Anna művészetelméleti nézeteit. És hogy pedagógiai hatásuk sem volt csekély, azt bizonyítja, hogy nem egy ismert, kiváló festő került ki tanítványai közül. Lesznai Anna előadásait mindig gyakorlati foglalkozásokkal kötötte össze. A hallgatók — többnyire iskolai rajztanárok, festőnövendékek, — azoknak az illusztrációknak többszöröséből okulhattak, melyeket mi is közlünk. Az előadássorozat tizenhét fejezete közül a Hevesi Szemle olvasói most két önálló, de összefüggő fejezettel ismerkedhetnek meg. A teljes anyag a New York-i Lawrence Street School művészeti műhelyében hangzott el, a negyvenes évek közepén. KOVÁCS ÁKOS különböztetése ellen, képekben jobban tudják formába önteni vágyaikat és félelmeiket, örömeiket és gyűlöletüket. Azok a felnőttek, akik túlzott elzárkózásban nevelődtek, vonalakkal és színekkel mondják el mindazt, aminek szavakba öntésétől tartózkodnak. Az idegileg és szellemileg zavart embereket ebből a szempontból azonosnak Textil terv (1921)
