Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Zétényi Endre: A kétszáz éves márvány délvonal
De gyakran a felhős égbolt, esős időjárás zavarta a püspök örömét, meg az én csillagászati megfigyeléseimet is az új Speculában. Ezért kénytelen voltam megrövidíteni egri tartózkodásomat. Elsorolom tehát, hogy ittlétem alatt milyen megfigyeléseket végeztem a delelő nap magasságáról. Ugyanis új módszeremmel a pontos sarkmagasságot nem kellett fix pontok útján kutatnom, mert ezt a munkát a jövendő csillagásszal kívántam elvégeztetni a Londonból származó pontosabb műszerekkel. Megfigyeléseimet egy láb sugarú hordozható kvadránssal hajtottam végre, amilyent Mözburg, a bécsi egyetem matézis-tanára is használt. A május 19-i észlelés: az új egri csillagvizsgálóban a delelő Nap felső peremének magassága 62°19' 10" ezért a sarkmagasság 47° 53' 36" Május 22., 27., 31. és június 1-2-án is megszemléltem a delelő Nap magasságát, abból számítottam ki a sark- magasságot, ami egyenlő a földrajzi szélességgel. E méretek középértéke 47° 53' 30". Eddig az idézet. A levél kiemelkedő tényezői: 1776. május 17-én Hell Miksa Egerbe érkezett, 18-án megtekintette az obszervatóriumot, tehát a csillagvizsgáló tornya készen volt. 19-én kitűzték a délvonalat, s Hell meg is kezdte a megfigyeléseit, amiben többen részt vettek. E munkához már elegendő műszerbeszerzés és a Hell által javított szerkezetű kupola lencséjét is, hogy az tiszta képet adjon. He!l h:teles időrendi és helyszíni megállapítása alapján eldönthető, hogy az egri Specula 200 évesnek tekinthető. Eme megállapítást már nem csorbíthatja a későbbi műszerbeszerzés és a Hell által javított szerkezetű kupola felhelyezése. Bár az említett mindkét észlelőterem alkalmas volt c déívonci beépítésére, Hell mégis a nyugatit választotta. Márványlapjai már megsárgultak, de így is szépen verik vissza a beeső napsugarakat. A maga korában országos viszonylatban a műszeres órák pontosítására is szolgált, de közelebbről Egerben ez jelezte a valódi delet. A csillagász felkiáltott a 8. emeleti teraszra, ahol egy vigyázó diáik őrködhetett azokban a percekben. A jeladásra meghúzta a torony délnyugati sarkán ma is ott csüngő kis harangot. Hangja hallatára az egri templomok harangjait is meg- kondították. így történt ez 1890-ig. Baross Gábor miniszter akkor elrendelte, hogy a vonatközlekedés megindulása miatt az órák ne a helyi időt mutassák, hanem alkalmazkodjanak a zónaidőhöz. Azóta Egerben is nem délben, hanem 12 órakor harangoznak a nándorfehérvári diadal emlékére. A napsugár átvonulása csillagászati, természettudományi ismeretterjesztést is szolgál. A fényes folt tovahala- dása tanúsítja, hogy a Föld nyugatról keleti irányban forog. Az emberek többsége még nem látta Leningrádban a „Foucault"-féle ingát, mely a Föld forgásának bizonyítékául szolgál. De a törvényszerűséget az egri délvonal is meggyőzően bizonyítja. A főiskola dísztermében a bejárat fölötti freskórészlet a természettudományokat dokumentálja. A távcső mellett egy papi ruhás férfi látható, aiki bizonyára Madarassy Jánossal azonos. Elhihető, mert az ott ábrázolt távcső a kiállítóteremben ma is látható, ez Madarassy kedvenc távcsöve lehetett. Megfigyelései főleg a Jupiter holdjaira, azok fogyatkozásaira összpontosultak. Észleléseit Hell közli is az Ephemerides astronomicae kötetben, az 1777—78—79. évfolyamokban. Ezek folyamatos közlése csak úgy volt lehetséges, ha 1776 után Madarassy megszakítás nélkül észlelt, illetve a Specula 1776-tól kezdve működött. Ám az 1777-ben megjelent királyi rendelet: a Ratio Educationis, melynek 14. §-a pontosan rögzíti, hogy Magyarországon egyetlen egyetem létezhet, éspedig a budai, mely a már előzőleg engedélyezett nagyszombati egyetem egyenes utóda. A rendelet Egert nem is említi.
