Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dr. Agyagási Dezső: Találkozás az egri gyógyvizeknél
E kor egyik legfontosabb eseményének tarthatjuk, hogy 1965-ben megépült a 25 ágyas reumaosz'ály, melyet 1969- ben emeletráépítéssel 48 ágyasra bővítettek. Negyedik korszaka a gyógyvízvizsgálatoknak 1973-ban kezdődött, amikor modern tömegspektrográíiai vizsgálatok történtek. Ilyen nagy é zékenységű és széles körű gyógyvízvizsgálatra hazánkban először Egerben került sor. A mak- roelemek mellett meghatározás a kerültek a klasszikus kémiai eljárásokkal általában nem meghatározható mikroelemek, nyomelemek és nehéz fémek is. Hasonló vizsgálat külföldön is kevés helyen készült. Egy-egy gyógyvízben az elemek száma általában több mint 30, néha eléri az 50-et is. Ezekből 10—12 a makró- elem, a g amm nagyságrendű, a többi az úgynevezett nyomelem. A vizek vegyi összeté ele az illető hely geokémiájától függ. A földkéreg vegyi összetételében 99 és fél százalékban 12 elem vesz részt, további 0,45 százalékát 24 elem, m g az összes többi elem 0,01 százalékban a'kotja. Ez utóbbi két csoport képezi a mikro- vagy nyomelemek családját. Az emberi szervezet felépítése is 12 fő elemből áll, ezek együttes aránya 99,74 százalék, m'g a nyomelemek a ánya körülbelül 0,25 százalék. Negyven azoknak a nyomelemeknek a száma, amelyek ebbe a 0,25 százalékba tartoznak. Mennyiségük általában igen kicsi, szövetgrammonként 10—6—10—12 gramm. Ezek között vannak olyanok, melyek a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlenek, hiányuk betegségi állapotot okoz, ezek az úgynevezett ásványi vitaminok. Mások a fejlődést elősegítik, de né'külözhetők és vannak olyanok, amelyeknek jelenleg semmilyen élettani hatása nem ismeretes. A nyomelemeknek általában már igen kis mennyiségben van biológiai hatása. Mai tudásunk sze int a fermen- tumokban az apofermentet aktiválják. Az intermedier anyagcserében a fermentumoknak központi szerep van. Az energialáncban a fermentumok sokasága biztosítja az energia folyamatos és egyenletes felszabadulását. Ezt a funkciót azonban csak az apoferment és koferment együttesen tudja szabályozni. A nyomelemek hiányában, vagy csökkent mennyisége esetén a ferment nem működik s ennek folytán a reakciólánc megbénul, maga után vonja az intermedier anyagcsere csőd ét. Az egyenletes ásványi só színiét a szervezet többféle képpen is szabályozza. Az élettani hatás szempontjából ma már ismeretes, hogy egyes elemek egymásnak antagonisiái. Mások kompetetiv metaboliíként szerepelnek, a szervezet beépíti az illető elem helyére anélkül azonban, hogy annak funkcióját betölteni tudná s így tulajdonképpen hiányállapotok alakulnak ki. A nehézséget fokozza és a kérdést bonyolítja, hogy az egyes nyomelemek hatása külön-külön más lehet, mintha a biológiai együttesben sokadmagukkal együttesen vannak jelen. Az izolált nyomelemkísérletek nem mindig tükrözik az élet természetes valóságában létrejövő hatásokat. Néha ezek az igen kis mennyiségben jelen levő elemek döntően megváltoztatják a víz élettani hatását, mert nagyban befolyásolják egymás felszívódási viszonyait és hatását. Ezek a nyomelemek a szervezetbe általában a táplálékkal az ivóvízzel kerülnek. A mélységi vizek tulajdonságai a legszorosabb összefüggésben állanak annak a területnek geológiai adottságaival amelyekből fakadnak s ezektől jelentősen különbözhetnek ugyanannak a helynek felszíni, vagy felszín közeli vizei. Az ember életműködésére deter- minálólag hathatnak, s így a vizek az ember egyik legfontosabb környezettényezői. „ A fürdővízből az elemek egy része az ép hámon át bejuthat a bőrbe, részben az oldatok osmotikus hatása folytán, részben lipoid oldékonyságuk alapján az Overton— Meyer-féle törvény szerint és az elektromos — ionos jelenségek következtében. A felszívódási viszonyokat lényegesen befolyásolja az ionizáló gázok jelenléte, melyek a test felületén több órán át tartó negatív ionköpenyt hoznak létre, és ez a bőrhöz kötött ásványi sók protrahált felUS 55
