Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dr. Agyagási Dezső: Találkozás az egri gyógyvizeknél

szóródását teszi lehetővé. De egyes szerzők (Zörkendöríer. Keller) szerint nem feltétlenül szükséges, hogy az ásványi sók be is hatoljanak a bőrbe, elegendő a bő felületre való kötődésük. Clemens és Lehman pedig megállapították, hegy a gyógyvizes fü dek után az ásványi sókat a leggondosabb öblítéssel sem lehet a bőrről teljesen eltávolítani és a gyógyvízre jellemző ásványi anyagok még hetek múlva is kimutathatók a bőrfelületen. így a bőridegvégződések izgalmán át közvetlenül hathatnak az idegrendszerre, a bőrt lokálisan szövetaktív anyagok termelésére serkentik, melyek onnan felszívódva a szervezet legtávolibb helyein válthatnak ki reakciókat. De a fürdővízből felszívódott anyagok is kifejthetik a maguk sajátos hatását, függetlenül attól, hogy milyen úton jutottak be a szervezetbe. A nyomelemeknek általában már igen kis mennyiségekben is van biológiai hatása.

A hagyományos gyógyvízelemzések általában 19—20 ion komples vizsgálatára terjedtek ki, melyek közül az egri gyógyvizekben mintegy 11—12-t mutattak ki. Az 1973-ban végzett és 1974-ben kontrolált tömegspektrográfiai vizsgálatok pedig a teljes periódusos rendszer elemeiből 50 elemet muta: ak ki x(lásd 2-ik táblázatot). Ezek sorában minden biológiailag fontos makroeiem, mint a Ca, Mg, Na, K, Cl, F, S és a máshol többnyire nyomelem Sr, Ba, Si is makromennyiségekben vannak jelen. A ma „ásványi vita- min"-oknak ismert Co, I, As, Zn, Cu, P, Pb, Ti, Mn, Ni, Mo, Ag, Fe, valamint a biológiai hatásairól ismert természetes béta sugárzó izotópok T

3 a víz részeként, C14 a vízből feltörő CO2 részeként, K40, Rb87, Re187, valamint az alfa sugárzó Rn gáz és Th, U elemek, továbbá a vízből feltörő gázokban az 02 és a megnyugtató hatású N, Ar gózok is kimutathatók. Az emberi szervezetnek nem feltétlenül szükséges elemek közül jelen van az egri gyógyvizekben az AI, B, Cr, Ga, Sc, V, Br, W, míg a nem ismert funkciójú elemek közül kimutatható volt a Cd, Se, Ge, Y, Zr, Nd, Sb, Cs, Ir, Au.

x) A vizsgálatokat a Bányászati Kutató Intézetben dr. Cornides István végezte.

összehasonlításul szolgálhatnak a hasonló vizsgálati eljárással nyert eredmények, melyeket a Wolkenstein-i melegfürdő sziklaforrásában végeztek, ahol a víz 216,6 mg/l ásványi só tartalmából 29 elemet: Wiesenbad Gyö g/ forrásának 260,2 mg/l ásványsó tartalmából 32 elemet: Jánske Lázné (Jojannisbad Fekete forrásának 227 mg/l ásványi só tartalmával 32 elemet: Teplice-Teplitz Pravridló-forrásának 714 mg/l ásványi só tartalmából 31 elemet: Karlovy Vary (Karlsbad) 5340 mg/l ásványi só tartalmú forrásvíz keverékében 31 elemet mutattak ki. (M. Klose Z. Anal. Chem. 1971. Leipzig). Általában a fenti vizek 20 elemmel kevesebbet tartalmaznak az egrieknél. Hiányzanak belőlük a gázokból feltörő N, Ar, 02, melyek különösen az egri „Tü- kőr-íürdő”-ben törnek fel igen élénken. A radioaktív sor tagjait sem mutatták ki. A woikensíeini vízben a biológiailag — jelenlegi tudásunk szerint — fontos nyomelemek, mint a I, Cu, Ag, Pb, Ti, Mo: a wiesenbadi vízben a Mo: a Janské Lasne-i vízben az Ag, I, Pb, Mo: a tep- lícei vízben a J, Mo: a Karlovy Vary vízében a I, Mo nem volt kimutatható, továbbá a fenti vizek mindenikéből hiányzik az AI, B, Ga, Sc, Cd, Re, Zr, Sb, Sn, Ir, Y, Au elemek.

A makroelemek előfordulási nagyságrendje az ég i vizekben mi'íigrammnyi, a mikroelemek (ug-tól) mikrogramm vagy gamma (több száznyi) ug értékhatárok között fordulnak elő literenként, konkrétan 0,01—360,0. 10—° gr/l meny- nyiségben. Ha a súlyarányokat Avogadro tétele szerint atomszárnokra számítjuk át, akkor

10 • 6,023 • 1016—360,0 • 6,023 • 1016 atom/l jelenlétével kell számolnunk, mely tekintélyes számú hatóegységet jelent literenként, tehát még az ilyen kis mennyiségben előforduló alkat észek hatása sem hanyagolható el.

E vizsgálatok tudományosan is szemléltetik, hogy az egyszerűnek vagy akratoíhermának nevezett gyógyvizek nem is olyan egyszerűek. Ezek a vizek néha bonyolultabb keverékek, mint akárhány nagy töménységű sós víz, mert bár egyes alkotórészekből nem tartalmaznak sokat, de sokféléből keveset, és ezek komplex hatása látszik lényegesnek. Tulajdonképpen e vizek esetében biológiailag igen aktív gyógyszerre! van dolgunk.

A tömeg-spektrográfiai vizsgálat az 1961-ben olajkutató fúrások során nyert 48,2 fokos úgynevezett „AT—3”- as kút kénes calcium—magnézium—hid.cgéncarbonáíos forró vízében a fentebb leírt elemeken kívül (lásd 2-es táblázatot) 4,10—7 gr/l Thorium elemet és 2,10—7 gr/l Urán elemet is talált. Ez alkalommal derült fény először arra, hogy e víz is, a többi egri gyógyvízhez hasonlóan radioaktív. Az 1961-ben fúrt másik olajkutató fúrás 49,3 fokos, ugyancsak kénes, calcium—magnézium—hidrogéncarboná- tos, úgynevezett „AT 10”-es kút vizét nem elemezték, mivel a kút akkoriban felújítás alatt állott. De a kutak közelsége, mélysége és egyéb kémiai hasonlóságok alapján radioaktivitása nagy valószínűséggel feltételezhető. így e vizek új kémiai beosztáso: radioaktív kénes calcium— magnézium—hidiogencarbonátos forró thermál gyógyvizek. E vizek relatív magas C02 tartalma (175,4 illetve 389,71 mg/l) melleit a radonfelszívódás mértéke kifejezettebb.

Az elmúlt tíz év során feladatunknak éreztük, hogy gyógyvizeink terápiás értékére is adatokat gyűjtsünk. Figyelembe véve a reumás betegek spontán remisszióra hajlamos voltát is, a betegek állapotának változását nagyon óvatosan és alapos körültekintéssel egyénileg bíráltuk el. Az eredmények értékelésekor a betegek többsége már több mint három éve távozott az osztályunkról, de a legutóbb elbocsátott betegek távozása óta is legkevesebb kilenc hónap telt el. Minden esetben átvizsgáltuk a gyógykezelés alatt vezetett kórlapokat és a rendelőintézeti reumaszakrendelésünkön felfektetett gondozási nyilvántartások adatait, a távozás óta történt vizsgálatok eredményeit. Minden betegünknek kérdőívet is küldtünk ki, melyben kértük, hogy saját maguk értékeljék a gyógyfürdőkórházi kezelés utáni állapotváltozásukat és nyiladozzanak arról, hogy megszokott munkájukat mennyi idegi voltak képesek ellátni, így elsősorban a szokványos foglalkozási viszonyaik közé visszakerült betegek állapotát értékeltük. Az értékelést 856 főn végeztük el, melyből 422 volt a férfi, 434 pedig nő. A kérdőíveket 525-en küldték vissza, az összes beteg 61 százaléka, 416 beteg esetében alkalom nyílt a ra, hogy a fürdőkúra késői eredményét hármas elbírálás alapján: kórlap, gondozási nyilvántartás és kérdőív alapján döntsük el. 162 esetben a kórlap és a gondozási nyilvántartás, 155 esetben a kórlap és a kérdőív, míg 123 esetben csak a kórlap adatai alapján bíráltuk el az eredményeket. Mintegy száz beteget, akik régebben az'osztályon feküdtek, de több éve nem jelentkeztek, vizsgálatra rendeltük be és adataikat a gondozási nyilvántartások adatai között dolgoztuk fel.

Ez az értékelési mód lehetőséget adott arra, hogy a betegségek dinamikájába .is betekinthessünk. így láttunk olyan eseteket, amikor megindult a javulás, de nem volt tartós, máskor az elkezdődött javulás fokozódott és később a beteg teljesen panaszmentessé és munkaképessé vált.

Megvizsgáltuk, hogy az 1974-ben osztályunkról elbocsátott 840 beteg milyen javaslat alapján került beutalásra és kiderült, hogy a betegek 51 százalékát több mint tíz orvosi szakma képviselője, 49 százalékát pedig a reumaszakrendelés irányította osztályunkra. A beutaló szakmák között a reuma-szakrendelés mellett megtaláljuk a belgyógyászati és ideggyógyászati szakrendeléseket, ideggondozókat, idegsebészeket, baleseti sebészeket, általános se bészeket, orthopaed sebészeket, nőgyógyászokat, röntgen szakorvosokat, foglalkozási betegséggekkel és rehabilitációval törődő munkaegészségügyi osztályt, felülvizsgáló főorvosi hivatalokat stb. Látható, hogy több mint tíz orvosi szakma kívánja betegeinek kezelését a reuma-gyógyfürdő- kórházi, balneológiái módszerekkel. Megállapítható, hogy látszólag távol álló orvosi szakmák találkoznak a gyógyvizek forrásainál. Az egészségügy azonban csak akkor tudja a gyógyvizek természetes gyógytényezőit a rászorulók széles társadalmának biztosítani, ha a technikai és gazdasági szakemberek is találkoznak a gyógyforrásoknál.

Az egri gyógyvizek alkalmasak és érdemesek arra, hogy a társadalom érdekében mindenki, aki a gyógyvízkérdést előmozdítani hivatott és képes, találkát adjon egymásnak az egri gyógyvizeknél.