Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Grúz János: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezkedése Heves megyében
GRÚZ JANOS: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezkedése Heves megyében A Tanácsköztársaság bukása után a kegyetlen ellen- forradalmi terror illegalitásba kényszerítette a kommunista mozgalmat. A megtorlások, bebörtönzések és kivégzések megnehezítették a magyar kommunisták tevékenységét, de nem törte meg osztályharcos elszántságukat. A KMP megfeszített erővel küzdött azért, hogy a dolgozókat a prole- tórdiktúra leverését követő dermedtségből felrózza. A kommunisták a Szociáldemokrata Pártban, a szakszervezetekben és más legális munkásszervezetekben teremtett kapcsolatot a tömegekkel. Az agrárproletárok keresték a kapcsolatot a munkásokkal, a munkásszervezetekkel, mert a munkanélküliség, a növekvő nyomor következtében nőtt az elégedetlenség. A Heves megyei munkásság és parasztság helyzetének nyomasztó voltát mutatja a Miskolci Csendőrkerületi Parancsnokság 1924. évi október hónapról adott jelentése is, amely következőképpen hangzik: „Iparosok, kereskedők pénzhiány miatt panaszkodnak. A mezőgazdasági munkások hangulata nyomott a csekély napszám miatt, — s Így nagy aggodalommal néznek a tél eié. Az ipari munkásság hangulata szintén nyomott, a csekély fizetés miatt általános a panasz," — írja a jelentés. Ehhez járul a bányákban a munkanapok csökkentése és a nagy létszámredukáció. így Nagybátonyban a munkások 35 százalékát, Rózsaszentmártonban pedig a munkások 80 százalékát bocsátotta el a bányaigazgatóság. Az elbocsátott munkások legnagyobb része beállott summásnak és Így keresi a kenyerét. A kevés munkaalkalom és a nagy kínálat már folyó hóban 80 000 koronáról 45—55 000 koronára szorította le a napszámot." Az alacsony bérek, a munkanélküliség, a Nagyatádiféle látszatföldreform, a növekvő adók, a politikai jogok nagyfokú korlátozottsága mind-mind fokozta a munkások és szegényparasztok szervezett ellenállását. A Tanácsköztársaság bukása után, amikor a megtorlások, a bebörtönzések, a kivégzések napirenden voltak, 1920 őszén a Heves megyei Szurdokpüspökiben (ma Nóqrád megyéhez tartozik) a földmunkásszervezet az elsők között szerveződött újjá. De a megye más területén is sor került különböző munkás- és agrárszocialista szervezetek újjászervezésére és újak kiépítésére. A földbirtokosok, papok, katonák és az államhatalom képviselői nem jó szemmel nézték ezeket a szervezkedéseket. „Fel a bástyára, munkára, a métely irtására, a konkoly kigyomlálására!" — adta ki nevükben a harci jelszót az Egri Népújság. 1 , Különösen a klérus buzgolkodott, s igyekezett az egyház védelme alatt működő munkásszervezeteket létrehozni. Azt szerették volna, ha a szervezett munkások „férfias elhatározással szakítanak a szociáldemokraták téves irányzataival” és a keresztény szocialista szakszervezetekbe lépnének be. Ezért az egyház minden erejével támogatta a keresztényszocialista párt tevékenységét, amely elsősorban kispolgári iparos és kereskedő rétegek között talált követőkre A keresztényszociaiista párt egri intézményei, pl. a Katolikus Kör, a Katolikus Legényegylet, a Keresztény Iparoskor és a Keresztény Szocialista 'Egyesület a társadalom minden eqyes rétegében buzgón tevékenykedett ismeretterjesztő előadások, kultúrdélutánok, színielőadások stb. tartásával. Az öntudatos munkásság azonbon hótatfordí- tott a keresztényszocialista szervezeteknek, ha mégis beléptek saját javukra használták fel. Ez történt 1922-ben Gyöngyösön és a környező folvok3 ban is, amikor Budapestről a keresztényszocialista központ kiküldötte azzal a feladattal érkezett ide, hogy helyi keresztény szokszervezeti csoportokat alakítson. Ez több községben sikerült is. Az alakuló gyűléseken azonban a szegényparasztok a napszámbérek felemelését és munkaalkalmat követelték. A hangulat olyan forradalminak bizonyult, hogy a járási főszolgabíró jelentést tett a főispánnak, és követelte a szakszervezetek megszervezésére vonatkozó engedély bevonását, — mert mint hangsúlyozta: „.. . a forradalmak következtében minden rosszra könnyen hajló népet sztrájkokba kergette a járás területén." Nem sikerült tehát elámítani a Heves megyei agrárszocialistákat semmiféle keresztény szocializmussal. Megyénket a belügyminiszter is azok közé a megyék közé sorolta, amely „.. . agrárszocialista (kommunista) vidék", ahol az ellenzéki agitáció folyik, s ahol karhatalom is szükséges.” Heves megyére elsősorban a salgótarjáni bányavidék bányászainak mozgalmai, eszméi voltak nagy hatással. Ezért is volt a megye nyugati részében, Gyöngyös központtal élénkebb a munkásmozgalom. Eger papiváros jellege miatt nehezítette a szocialista eszmék terjesztésését, a mun- kósmenmozdulások szervezését, — pedig, mint megye- székhelynek nem kis feladata lett volna. Az agrárszocialista mozgalom központjává megyénkben Tiszafüred lett, ahonnan jelentős kerületekre terjedt szét az agrárszocialista eszme és szervezkedés. Az ellenforradalmi, fasiszta hatalommal szembefordulok sorait szélesítették az 1924—25-ben növekvő gazdasági nehézségek, az ún. szanálási válság, a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőinek áruló maaatartása, a kommunisták elleni hajsza. Mindebből a KMP vezetősége azt a következtetést vonta le — látva a munkások legális szervezkedésért való harcot is, — hogy kialakulóban vannak a feltételei egy olyan kommunista vezetésű, osztályharcos munkáspárt megteremtésének, amely legálisan működve összefogja, szervezi és harcra mozgósítja a baloldali munkás- és paraszttömegeket. Eav 'lyen párt, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt alakult mea 1925. április 14-én a munkásszervezetek baloldali ellenzékeiből. Az új párt szervezői és vezetői következetes, osztályharcos magatartásukról ismert személyek voltak. A horthysta kormányzat tisztában volt az új párt jelleqével, politikai irányvonalával, de nem akadályozta megalakulását, hogy a szociáldemokrata vezetőket ezzel még jobban maqához láncolja. Természetesen az is közrejátszott, hoav Bethlenék enyhíteni akarták a külpolitikai elszigeteltséqüket. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt működésének évei alatt — 1925—1928. között, — jelentékenyen kiszélesítette a kommunista mozgalom legális harci területét, és kiemelkedő szerepet töltött be öntudatos munkások és parasztok kommunistává nevelésében. Követelte a demokratikus szabadsóaioaak biztosítását, a köztársasáqi államformát. a nagybirtok felszámolását, (vagyonadóból fizetett megváltással), a földnek a parasztok közötti ingyenes kiosztását. Harcot hirdetett a nyolcórás munkaidő, a munkanélküli seoélv bevezetéséért, a beteaségi, baleseti, öreq- ségi biztosítás kiteriesztéséért, munkaalkalmak létesítéséért. A munkásosztály, a parasztsáq, a kisiparosság helyzetének, életkörülményeinek romlásával párhuzamosan, az 1920-as évek közepétől megyénkben a munkás- és parasztmegmozdulósok is gyakoribbak és erősebbek voltak. E
