Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Grúz János: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezkedése Heves megyében

harchoz jelentős segítséget adott az MSZMP. Programjá­nak megismertetése: A megmozdulásokhoz, a követelések­hez nyújtott segítség következtében gyorsan terjedt a párt népszerűsége. Az új munkáspárt hatása erősen érződött 1926. tava­szán és nyarán, amikor a különböző megmozdulások szinte egymást érték. Gyöngyösön a járás földmunkássága feb­ruár végén nagy tüntetést rendezett a munkanélküliség és az alacsony bérek ellen. A tüntetésben részt vettek: Oro- szi, Sólymos és Tarján községek földmunkássága. Detk községben Beökönyi Viktor birtokán, augusztusban, csép- lés közben 37 cséplőmunkás szüntette be a munkát, köve­telve a magasabb bért. A munkabeszüntetésnek főszol­gabíró radikális intézkedése vetett véget, mivel csendőrö­ket rendelt ki és úgy kényszerítette a munkásokat a csép- lés folytatására. Igen nagy lendületet adott a Heves megyei szocialista mozgalmaknak az MSZMP intézkedése, miszerint képvise­lő jelöléssel indult a decemberi választásokon. Megyénk­ben Kolacsavszky Lajos volt a párt képviselőjelöltje, aki a Tanácsköztársaság idején a megyei ötös direktórium tag­ja volt. A szocialista képviselőjelölt agitátorai a dolgozó családok ezreit keresték fel. Kolacsovszkyt nem választot­ták meg, mert a hatóságok nem igazolták le, de fellépése igen nagy jelentőséggel bírt. Az MSZMP rövid idő alatt országos politikai mozga­lommá vált. 1926. nyarára kidolgozta a különböző rétegek: — kisbirtokosok, földnélkülü parasztok, kubikusok, ifjúmun­kások, nődolgozók sajátos érdekeit kifejező követeléseket és a közöttük végzett munka formáit. Az MSZMP közvetí­tésével a KMP kapcsolatai kialakulhattak a falvakkal is. Mintegy 150—160 vidéki helységben szerveződött balolda­li, forradalmi, az MSZMP-vel kapcsolatban álló csoport. Megyénkben a hatvani és tiszafüredi csoport működésé­ről tudunk leginkább. Hatvanban 1927. januárjában kezdte meg helyi szer­vezetét kiépíteni az MSZMP, A szervezkedést Juhász József irányította, akinek a tevékenységét a rendőrség hamar fel­fedte. Hogy véget vessenek a szocialista szervezkedésnek, Juhász Józsefet letartóztatták a hatvani rendőrök és „.. . engedély nélküli röpirat terjesztéséért 35 napi elzárás­ra és 80 pengő pénzbírságra ítélte, az elzárás kitöltése után pedig a királyi ügyészségnek adta át a terhére rótt összeesküvés miatt." A munkásosztály és az agrárproletárok legjobbjait azon­ban rendőrségi terrorral nem lehetett megfélemlíteni. Er­ről jól informált volt a belügyminiszter is, aki 1927-ben nagy aratósztrájkra számítva június 27-én, körlevélben ér­tesítette az alispánokat és a rendőrkapitányokat a mun­kásmozgalom helyzetéről, a nyári sztrájkmozgalom előké­születeiről. A belügyminiszteri felhívás közölte: A Magyar- országi Szocialista Munkáspárt a Heves megyei Tiszafü­reden és tájékán kubikusokat bízott meg a szervezéssel. „S amint bizalmas híradásunk közli — írja a belügyminisz­teri leírat, — ez a mozgalom elég mély gyökeret vert, sőt elért délen Kenderesig, ahol a Kormányzó úr birtoka par- ticipálni fog az esetleges kellemetlenségekben." Természetesen a belügyminiszter felhívására az alis­pánok és a rendőrkapitányok igyekeztek sürgős intézkedé­seket tenni a sztrájkok megakadályozására. Erről a Heves megyei alispán a következő jelentést juttatta el a belügy­minisztériumnak: „A munkásmozgalmakat úgy én, mint a község elöljáróságai és csendőrörsök élénk figyelemmel kisérik, remélhetőleg azonban a hatósági beavatkozásra sehol szükség nem lesz. Igenlő esetben az aratógépek a járások központjában lennének elhelyezendők." Minden­esetre, azonban elsősorban mégis a csendőrszuronyokban reménykedtek leginkább. A főispán aggodalommal vette tudomásul, hogy a nyári aratási és cséplési időszakban több csendőrt iskolára szándékoznak elvezényelni. így a megye ittmaradna egy kevésszámú csendőrlegénységgel. Éppen ennek elkerülése végett javasolta a belügyminiszter­nek: „A hathatós ellenőrzés és az ily irányú mozgalmak meg­előzése érdekében a mezőgazdasági munka befejezéséig, de főképpen az aratási időszak alatt a csendőrlegénység nem vezényeltetnék el különböző iskolákba és tanfolya­mokra." Az alispánnak, a csendőrségnek és a községi elöljáró­ságoknak a munkásmozgalom élénk figyelemmel kísérése eredménnyel jár. Lényegében sikerült minden jelentősebb szervezkedésnek és megmozdulásnak elejét venni. így 1927-ben jelentősebb aratósztrájkra megyénkben nem ke­rülhetett sor. A belügyminiszter figyelemfelhívása nagyon is meg­alapozott volt, hiszen már a tavasz folyamán a szerződés- kötések komoly mértékben akadoztak. A megyei gazdasá­gi felügyelőség azt jelentette a földművelési miniszternek, hogy: „...a munkások nehezen szerződnek, s iparkodnak minél kedvezőbb feltételeket elérni." A hatóságok erős óv­intézkedése miatt azonban aratósztrájkok szervezésére, ag­rárszocialista megmozdulásokra nem került sor. A forradalmi eszme, az öntudatos osztályharc körében a munkások és agrárszocialisták körében mély gyökeret vert. Mutatta ezt az is, hogy a más megyében munkát ke­reső vagy elszegődött Heves megyei mezőgazdasági mun­kások kitűnő szocialistáknak bizonyultak. A Bihar megyei Sarkadhoz tartozó Csáksziget-pusztán például, húsz Heves megyei summás lépett be a Földmunkások Országos Szö­vetségébe, és kapott tagsági könyvet. A szövetség újsá­got is küldött minden tag részére. A summásélet igen jó mozgalmi iskolánok számított. Erről tanúskodik a Fejér megyei vitézi széknek 1927. évi július havi jelentése, amelyből többek között a következő­ket olvashatjuk: ,,Fültanú ja voltam egy beszélgetésnek — számolt be az említett jelentés, — amelyben egy gazda­ságvezető elmondta, hogy hevesi summás munkások, melyek harcteret jártak, mesélték fiatalabb társainak, hogy hány saját tisztet lőttek le a háború alatt. Oktatták a fiatalabba­kat, hogy ha a harctérre viszik őket, ne előre, hanem hát­ra lőjönek." Az MSZMP helyes programja, közvetlen vidéken is ki­épített szervezetei sokat segítettek a vidék munkásmozgal­mának fellendítésében. A legalitás azonban nem jelentet­te a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szabad, zavar­talan működését. A hatóságok, a politikai rendőrség, a csendőrség, állandóan korlátozták tevékenységét, gyűlé­seit gyakran betiltották, röplapjait elkobozták, vidéki szer­vezeteinek kiépítését megakadályozták, vezetőit, tagjainak egy részét letartóztatták, sokakat hosszabb—rövidebb idő­re börtönbüntetésre ítéltek. 1928-tól lehetetlenné tették a párt további működését. A párt működésének viszonylag rövid ideje alatt is teljesítette hivatását. Heves megyében is kiszélesítette az illegális kommunista mozgalom befolyását, hozzájárult a KMP taglétszámának növekedéséhez. Az MSZMP vezetőinek, tagságának többsége olyan forradalmi áldozatkészségről, egyéni bátorságról tett ta­núságot, amely a fehérterror rémtetteitől megfélemlített munkástömegeknek újból hitet, bátorságot adott: lehet, kell és érdemes harcolni a felszabadulásért. 'Ezt ma ta­pasztaljuk leginkább egy fél évszázad múltán.

Next

/
Thumbnails
Contents