Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Grúz János: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezkedése Heves megyében

harchoz jelentős segítséget adott az MSZMP. Programjának megismertetése: A megmozdulásokhoz, a követelésekhez nyújtott segítség következtében gyorsan terjedt a párt népszerűsége.

Az új munkáspárt hatása erősen érződött 1926. tavaszán és nyarán, amikor a különböző megmozdulások szinte egymást érték. Gyöngyösön a járás földmunkássága február végén nagy tüntetést rendezett a munkanélküliség és az alacsony bérek ellen. A tüntetésben részt vettek: Oro- szi, Sólymos és Tarján községek földmunkássága. Detk községben Beökönyi Viktor birtokán, augusztusban, csép- lés közben 37 cséplőmunkás szüntette be a munkát, követelve a magasabb bért. A munkabeszüntetésnek főszolgabíró radikális intézkedése vetett véget, mivel csendőröket rendelt ki és úgy kényszerítette a munkásokat a csép- lés folytatására.

Igen nagy lendületet adott a Heves megyei szocialista mozgalmaknak az MSZMP intézkedése, miszerint képviselő jelöléssel indult a decemberi választásokon. Megyénkben Kolacsavszky Lajos volt a párt képviselőjelöltje, aki a Tanácsköztársaság idején a megyei ötös direktórium tagja volt. A szocialista képviselőjelölt agitátorai a dolgozó családok ezreit keresték fel. Kolacsovszkyt nem választották meg, mert a hatóságok nem igazolták le, de fellépése igen nagy jelentőséggel bírt.

Az MSZMP rövid idő alatt országos politikai mozgalommá vált. 1926. nyarára kidolgozta a különböző rétegek: — kisbirtokosok, földnélkülü parasztok, kubikusok, ifjúmunkások, nődolgozók sajátos érdekeit kifejező követeléseket és a közöttük végzett munka formáit. Az MSZMP közvetítésével a KMP kapcsolatai kialakulhattak a falvakkal is. Mintegy 150—160 vidéki helységben szerveződött baloldali, forradalmi, az MSZMP-vel kapcsolatban álló csoport. Megyénkben a hatvani és tiszafüredi csoport működéséről tudunk leginkább.

Hatvanban 1927. januárjában kezdte meg helyi szervezetét kiépíteni az MSZMP, A szervezkedést Juhász József irányította, akinek a tevékenységét a rendőrség hamar felfedte. Hogy véget vessenek a szocialista szervezkedésnek, Juhász Józsefet letartóztatták a hatvani rendőrök és „.. . engedély nélküli röpirat terjesztéséért 35 napi elzárásra és 80 pengő pénzbírságra ítélte, az elzárás kitöltése után pedig a királyi ügyészségnek adta át a terhére rótt összeesküvés miatt."

A munkásosztály és az agrárproletárok legjobbjait azonban rendőrségi terrorral nem lehetett megfélemlíteni. Erről jól informált volt a belügyminiszter is, aki 1927-ben nagy aratósztrájkra számítva június 27-én, körlevélben értesítette az alispánokat és a rendőrkapitányokat a munkásmozgalom helyzetéről, a nyári sztrájkmozgalom előkészületeiről. A belügyminiszteri felhívás közölte: A Magyar- országi Szocialista Munkáspárt a Heves megyei Tiszafüreden és tájékán kubikusokat bízott meg a szervezéssel.

„S amint bizalmas híradásunk közli — írja a belügyminiszteri leírat, — ez a mozgalom elég mély gyökeret vert, sőt elért délen Kenderesig, ahol a Kormányzó úr birtoka par- ticipálni fog az esetleges kellemetlenségekben."

Természetesen a belügyminiszter felhívására az alispánok és a rendőrkapitányok igyekeztek sürgős intézkedéseket tenni a sztrájkok megakadályozására. Erről a Heves megyei alispán a következő jelentést juttatta el a belügyminisztériumnak: „A munkásmozgalmakat úgy én, mint a község elöljáróságai és csendőrörsök élénk figyelemmel kisérik, remélhetőleg azonban a hatósági beavatkozásra sehol szükség nem lesz. Igenlő esetben az aratógépek a

járások központjában lennének elhelyezendők." Mindenesetre, azonban elsősorban mégis a csendőrszuronyokban reménykedtek leginkább. A főispán aggodalommal vette tudomásul, hogy a nyári aratási és cséplési időszakban több csendőrt iskolára szándékoznak elvezényelni. így a megye ittmaradna egy kevésszámú csendőrlegénységgel. Éppen ennek elkerülése végett javasolta a belügyminiszternek: „A hathatós ellenőrzés és az ily irányú mozgalmak megelőzése érdekében a mezőgazdasági munka befejezéséig, de főképpen az aratási időszak alatt a csendőrlegénység nem vezényeltetnék el különböző iskolákba és tanfolyamokra."

Az alispánnak, a csendőrségnek és a községi elöljáróságoknak a munkásmozgalom élénk figyelemmel kísérése eredménnyel jár. Lényegében sikerült minden jelentősebb szervezkedésnek és megmozdulásnak elejét venni. így 1927-ben jelentősebb aratósztrájkra megyénkben nem kerülhetett sor.

A belügyminiszter figyelemfelhívása nagyon is megalapozott volt, hiszen már a tavasz folyamán a szerződés- kötések komoly mértékben akadoztak. A megyei gazdasági felügyelőség azt jelentette a földművelési miniszternek, hogy: „...a munkások nehezen szerződnek, s iparkodnak minél kedvezőbb feltételeket elérni." A hatóságok erős óvintézkedése miatt azonban aratósztrájkok szervezésére, agrárszocialista megmozdulásokra nem került sor.

A forradalmi eszme, az öntudatos osztályharc körében a munkások és agrárszocialisták körében mély gyökeret vert. Mutatta ezt az is, hogy a más megyében munkát kereső vagy elszegődött Heves megyei mezőgazdasági munkások kitűnő szocialistáknak bizonyultak. A Bihar megyei Sarkadhoz tartozó Csáksziget-pusztán például, húsz Heves megyei summás lépett be a Földmunkások Országos Szövetségébe, és kapott tagsági könyvet. A szövetség újságot is küldött minden tag részére.

A summásélet igen jó mozgalmi iskolánok számított. Erről tanúskodik a Fejér megyei vitézi széknek 1927. évi július havi jelentése, amelyből többek között a következőket olvashatjuk: ,,Fültanú ja voltam egy beszélgetésnek — számolt be az említett jelentés, — amelyben egy gazdaságvezető elmondta, hogy hevesi summás munkások, melyek harcteret jártak, mesélték fiatalabb társainak, hogy hány saját tisztet lőttek le a háború alatt. Oktatták a fiatalabbakat, hogy ha a harctérre viszik őket, ne előre, hanem hátra lőjönek."

Az MSZMP helyes programja, közvetlen vidéken is kiépített szervezetei sokat segítettek a vidék munkásmozgalmának fellendítésében. A legalitás azonban nem jelentette a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szabad, zavartalan működését. A hatóságok, a politikai rendőrség, a csendőrség, állandóan korlátozták tevékenységét, gyűléseit gyakran betiltották, röplapjait elkobozták, vidéki szervezeteinek kiépítését megakadályozták, vezetőit, tagjainak egy részét letartóztatták, sokakat hosszabb—rövidebb időre börtönbüntetésre ítéltek. 1928-tól lehetetlenné tették a párt további működését.

A párt működésének viszonylag rövid ideje alatt is teljesítette hivatását. Heves megyében is kiszélesítette az illegális kommunista mozgalom befolyását, hozzájárult a KMP taglétszámának növekedéséhez.

Az MSZMP vezetőinek, tagságának többsége olyan forradalmi áldozatkészségről, egyéni bátorságról tett tanúságot, amely a fehérterror rémtetteitől megfélemlített munkástömegeknek újból hitet, bátorságot adott: lehet, kell és érdemes harcolni a felszabadulásért. 'Ezt ma tapasztaljuk leginkább egy fél évszázad múltán.