Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Sugár István: Amikor Eger város államosította a katolikus elemi iskolákat

vetkező napon pedig a felsőházban is kihirdették, — az teljes érvényű hatályba lépett. A törvény Egerben is élénk visszhangra talált. Első­sorban is az akkor zömében ellenzéki, negyvennyolcas és radikális városi képviselőtestületi tagok fogadták nagy örömmel, viszont a katolikus klérus heves1 dühvei támadta. Az Egyházmegye/' Közlöny 1869. február 15-i számában egy magát meg nem nevező szerző „A népiskolai, s okta­tási törvény iránya” c. terjedelmes cikkében olvashatjuk: „Félre ismerhetetlen a népiskolai^Npktatás tárgyában a múlt országgyűlésen hozott törvénynek azon odairányuló szelleme, hogy a nyilvános felekezeti iskolák tartása meg- nehezíttessék, ezen iskolák megszűnjenek, vagy megszün­tessenek, ellenben a községiek, vagyis közös államiak mi­nél nagyobb számmal álljanak fel. Igazolják ez állítást nemcsak a föltételek, melyeknek megtartásához a nyilvános felekezeti iskola fönnállása kötve van, hanem a törvénynek több arra célzó határozatai is, hogy a felekezeti iskolák­nak községiekké átalakítására a községek lakosainak ösz­tön, s impulzus adassék . .. Számos felekezeti iskola már a 25. §. értelmében válik községivé,... mert igen természe­tesen kapva fognak kapni az alkalmon, hogy az iskola uraivá tehessék magukat.. . Hogy ne is említsük a körül­járó, s a népet különösen a papság ellen bújtogató ügy­barátokat, vagy politikai pártigazgatókat, kik szintén nem (esznek befolyás nélkül a népre, hogy annak gondolkodá­sát a községi iskolák felé tereljék... A hitfelekezetekről egyáltalán megtagadnak minden segélyt, melyet mégis a magánosok és testületek által alapított tanintézetek szá­mára kilátásba tesznek.. . Szerencsére az országgyűlés évenként ül össze, s mi nem mondunk le a reményről, hogy e törvényt módosíttatni fog, mielőtt még gyakorlati erősza­kolása által tetemes bajt okozhatott volna..." (I!) Ez eléggé nyílt és félreérthetetlen beszéd volt, és sú­lyos összecsapások vészes árnyékát vetette a jó fülü és jó szemű olvasók felé. ROBBAN A BOMBA EGERBEN Az Eger városi képviselőtestület 1869. július 18-án tartott gyűlésén, melyen közreadták Vavrik Béla királyi tanfelügyelő ,,megkereső level"-ét a népiskolai közokta­tás végrehajtásáról, határozatilag egy 12 tagból álló „tá- gabb körű küldöttség"-et állított fel azon viszony megálla­pítására, mely Eger városa katolikus egyházi iskolái­nak „a városi vagyon vagy jövedelemből ez ideig jutta­tott segélyezése” eladdig nyugodott. A bizottság elnöke Tavassy Antal polgármester volt, s a megindult akció mo­torja pedig a radikális szélsőbal párti elveket valló Csiky Sándor lett. A városatyák ellenzéki csoportja tulajdonképpen már három nappal a képviselőtestületi gyűlés előtt kialakítot­ták elképzeléseik nyomán terveiket. Augusztus 15-én a Korona vendégfogadóban (a mai Park Szálló épülete he­lyén) összegyűlt városi képviselők abban állapodtak meg, hogy felszámolják a város katolikus egyházi iskoláit, és amint Csiky Sándor meséli el naplójában, — „közös isko- kolákat állítunk városunkban." A nyílt kenyértörésre az augusztus 22-i képviselői ülé­sen került sor, ahol „a 77 szavazó közül 25 az egyházi, 46 pedig a közös iskolák mellett nyilatkozott, s ekkép Eger városa eddigi katolikus iskolái 21 szótöbbséggel közö­seknek nyilvánítottattak." A város azon megfontolás alap­ján jutott erre a döntő fontosságú lépésre, hogy már ed­dig is évenként 4168 forinttal támogatta ezeknek az egy­házi elemi iskoláknak a fenntartását, mely tekintélyes költ­ségek fedezése az új törvény megengedte 5 százalékos is­kolaadón túl esetleges kormánytámogatással lenne csak biztosítható, viszont a törvény 43. §.-a a kormánysegélyt csak községinek nyilvánítóit iskolák esetében helyezte kilá­tásba! ,,Nehogy tehát a népiskolák eddigi jellegük megha­gyása által az azok fenntartására szükséglendő nagyobb mennyiségű kiadás kizárólag a városi lakosságot terhelje, kötelességének volt-e, e testület, — olvassuk a városi kép­viselői gyűlés jegyzőkönyvében, — Eger népiskoláit közsé­gi jelleggel felruházni, illetőleg községgieknek nyilvánítani, mi is ezennel határozatilag kimondatik." Egyben pedig a katolikus kézből kivett egri elemi is- kolák ügyeinek intézésére a törvény rendelie 21 tagból ál­ló iskolaszéket választottak, melynek soraiban Eger haladó várospolitikusai kaptak helyet Csiky Sándorral, Szederké­nyi Nándorral, Kása Gyögygyel, Wolf Károllyal, Eisenmann Jánossal és Derszib Ferenccel az élen. A város egyben hi­vatalosan értesítette lépéséről Vavrik Béla királyi tanfel­ügyelőt: „Nagyságos Tanfelügyelő Úr! A mai napról tar­tott képviselői ülés határozatával az Egerben létező népis­kolák községnek nyilvánítván, erről van szerencsénk az elválasztott iskolaszék tagjainak megküldése mellett Nagy­ságodat tisztelettel értesíteni." A városi kézbe vett egri elemi iskolák a következők voltak: a Líceumban (ma: Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la épülete) lévő úgynevezett főelemi, valamint a hatvani, a makiári, a cifra külvárosi, azaz hóstyai, továbbá a Ve- reskút (ma: Bartakovics) utcai népiskolák. ,Az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésen kívánták a városi kézbe vett iskolák megválasztott iskolaszéki tagjait felesketni. Az egri klérus által szervezett rendzavarok azon­ban botrányokozásukkal azt lehetetlenné tették. A tanács­terembe „betódult több nem képviselő hallgató által tett izgató, lármás közbeszólások és az ekként fokozott in­gerültség miatt" felfüggesztette a polgármester az ülést, majd pedig a városi hajdúk kitessékelték az illetéktelenül betolakodókat. Csiky Sándor fennmaradt naplójában, — melyet nekem hosszú évekkel ezelőtt akkor még élő leánya tanulmányozás céljából átengedett, — úgy meséli el, mint szemtanú az eseményeket, hogy „Tárkányi és Lojkó papok vezénylete alatt .. . lármázó és felpaprikázott vagy har­minc ember a közös iskolák ügye ellen zúgott, lármá­zott ..." A képviselőtestület végül is úgy határozott, hagy a jövőbeni esetleges rendzavarások meggátlására „a ta­nácskozási teremben a hallgatóság a képviselőktől jövőre korlát által különítessék el, továbbá, hogy az ilyen rend­zavaró első ízben elnökileg rendre utasíttassék, és ha ezen figyelmeztetés is sikertelen maradna, szükség esetében a tanácskozási teremből eltávolítassék . . ." A két tábor közötti harc napról napra jobban és job­ban élesebbé vált. A klérus tábora röpiratot bocsátott ki „Az egri katolikus népiskolák" címmel, kifejtvén benne a városatyák határozata elleni érveit, s azokat népszerű for­mában az egyszerű ember előtt propagandisztikus han­gon találta. De bezzeg az ellenzéki városi hangadók sem ültek ölbe tett kézzel, és alapos tanácskozás nyomán azt Szederkényi Nándor „Nyilt szó" című válaszában keményen visszautasította a támadást. Egyre jobban közelegvén a tanév kezdete, az egri ér­seki hatóságok lépéseket tettek, hogy az iskolákat ne ve­hesse birtokába a város és 1869. szeptember 14-én az egri klérus megbízottjai az öt iskolát, — fittyet hányva a váro­si képviselőtestület határozatára, — lefoglalták maguk­nak. Lépésük azonban csak olaj volt a tűzre! A hír vétele után azon melegében összeült a városi iskolaszék és ha­tározatilag megbízta Csiky Sárndort, Eisenmann Jánost, vala­mint a városi iskolák gondnokául kinevezett Wolf Károly városi tanácsnokot, hogy megtorlásként most már Eger vá­ros részére hatóságilag vegyék birtokukba az egri katolikus egyházi elemi népiskolákat. A határozat végrehajtását azonban bölcs mértéktartással nem hamarkodták el, s ar­ra csak 1869. szeptember 28-án kerítettek sort, s addig az időt tevékeny szervező munkával töltötték. Közelegvén a tanév kezdete, a város színvallásra szólította fel az iskolák tanítóit .tudni akarván, hogy me­lyikre számíthat, s melyikre nem. Derszib Rudolf főelemi (liceumbeli) iskolai, valamint Zsiga Sándor és Seffer Ala­jos külvárosi tanítók, „határozottan nyilatkoztak, hogy ál­lomásaikat a községinek határozott iskolákban megtartani óhajtják." Seres Gusztáv bizonyos fenntartásokkal élt, mi­vel nem volt hajlandó tudomásul venni az iskolaszék uta­sításait. Négy másik tanító: Tariczky János, Stpehanophsz- ky Sándor, Zsuffa Pál főelemi iskolai tanítók, valamint Gyalókay Gyula alelemi tanító megtagadták a pedagó­giai munkát a városi iskolákban, — úgy, hogy október 1- től megszüntették részükre a város pénztárából fizetésük folyósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents