Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Sugár István: Amikor Eger város államosította a katolikus elemi iskolákat

vetkező napon pedig a felsőházban is kihirdették, — az teljes érvényű hatályba lépett.

A törvény Egerben is élénk visszhangra talált. Elsősorban is az akkor zömében ellenzéki, negyvennyolcas és radikális városi képviselőtestületi tagok fogadták nagy örömmel, viszont a katolikus klérus heves1 dühvei támadta. Az Egyházmegye/' Közlöny 1869. február 15-i számában egy magát meg nem nevező szerző „A népiskolai, s oktatási törvény iránya” c. terjedelmes cikkében olvashatjuk: „Félre ismerhetetlen a népiskolai^Npktatás tárgyában a múlt országgyűlésen hozott törvénynek azon odairányuló szelleme, hogy a nyilvános felekezeti iskolák tartása meg- nehezíttessék, ezen iskolák megszűnjenek, vagy megszüntessenek, ellenben a községiek, vagyis közös államiak minél nagyobb számmal álljanak fel. Igazolják ez állítást nemcsak a föltételek, melyeknek megtartásához a nyilvános felekezeti iskola fönnállása kötve van, hanem a törvénynek több arra célzó határozatai is, hogy a felekezeti iskoláknak községiekké átalakítására a községek lakosainak ösztön, s impulzus adassék . .. Számos felekezeti iskola már a 25. §. értelmében válik községivé,... mert igen természetesen kapva fognak kapni az alkalmon, hogy az iskola uraivá tehessék magukat.. . Hogy ne is említsük a körüljáró, s a népet különösen a papság ellen bújtogató ügybarátokat, vagy politikai pártigazgatókat, kik szintén nem (esznek befolyás nélkül a népre, hogy annak gondolkodását a községi iskolák felé tereljék... A hitfelekezetekről egyáltalán megtagadnak minden segélyt, melyet mégis a magánosok és testületek által alapított tanintézetek számára kilátásba tesznek.. . Szerencsére az országgyűlés évenként ül össze, s mi nem mondunk le a reményről, hogy e törvényt módosíttatni fog, mielőtt még gyakorlati erőszakolása által tetemes bajt okozhatott volna..." (I!)

Ez eléggé nyílt és félreérthetetlen beszéd volt, és súlyos összecsapások vészes árnyékát vetette a jó fülü és jó szemű olvasók felé.

ROBBAN A BOMBA EGERBEN

Az Eger városi képviselőtestület 1869. július 18-án tartott gyűlésén, melyen közreadták Vavrik Béla királyi tanfelügyelő ,,megkereső level"-ét a népiskolai közoktatás végrehajtásáról, határozatilag egy 12 tagból álló „tá- gabb körű küldöttség"-et állított fel azon viszony megállapítására, mely Eger városa katolikus egyházi iskoláinak „a városi vagyon vagy jövedelemből ez ideig juttatott segélyezése” eladdig nyugodott. A bizottság elnöke Tavassy Antal polgármester volt, s a megindult akció motorja pedig a radikális szélsőbal párti elveket valló Csiky Sándor lett.

A városatyák ellenzéki csoportja tulajdonképpen már három nappal a képviselőtestületi gyűlés előtt kialakították elképzeléseik nyomán terveiket. Augusztus 15-én a Korona vendégfogadóban (a mai Park Szálló épülete helyén) összegyűlt városi képviselők abban állapodtak meg, hogy felszámolják a város katolikus egyházi iskoláit, és amint Csiky Sándor meséli el naplójában, — „közös isko- kolákat állítunk városunkban."

A nyílt kenyértörésre az augusztus 22-i képviselői ülésen került sor, ahol „a 77 szavazó közül 25 az egyházi, 46 pedig a közös iskolák mellett nyilatkozott, s ekkép Eger városa eddigi katolikus iskolái 21 szótöbbséggel közöseknek nyilvánítottattak." A város azon megfontolás alapján jutott erre a döntő fontosságú lépésre, hogy már eddig is évenként 4168 forinttal támogatta ezeknek az egyházi elemi iskoláknak a fenntartását, mely tekintélyes költségek fedezése az új törvény megengedte 5 százalékos iskolaadón túl esetleges kormánytámogatással lenne csak biztosítható, viszont a törvény 43. §.-a a kormánysegélyt csak községinek nyilvánítóit iskolák esetében helyezte kilátásba! ,,Nehogy tehát a népiskolák eddigi jellegük meghagyása által az azok fenntartására szükséglendő nagyobb mennyiségű kiadás kizárólag a városi lakosságot terhelje, kötelességének volt-e, e testület, — olvassuk a városi képviselői gyűlés jegyzőkönyvében, — Eger népiskoláit községi jelleggel felruházni, illetőleg községgieknek nyilvánítani, mi is ezennel határozatilag kimondatik."

Egyben pedig a katolikus kézből kivett egri elemi is- kolák ügyeinek intézésére a törvény rendelie 21 tagból álló iskolaszéket választottak, melynek soraiban Eger haladó várospolitikusai kaptak helyet Csiky Sándorral, Szederkényi Nándorral, Kása Gyögygyel, Wolf Károllyal, Eisenmann Jánossal és Derszib Ferenccel az élen. A város egyben hivatalosan értesítette lépéséről Vavrik Béla királyi tanfelügyelőt: „Nagyságos Tanfelügyelő Úr! A mai napról tartott képviselői ülés határozatával az Egerben létező népiskolák községnek nyilvánítván, erről van szerencsénk az elválasztott iskolaszék tagjainak megküldése mellett Nagyságodat tisztelettel értesíteni."

A városi kézbe vett egri elemi iskolák a következők voltak: a Líceumban (ma: Ho Si Minh Tanárképző Főiskola épülete) lévő úgynevezett főelemi, valamint a hatvani, a makiári, a cifra külvárosi, azaz hóstyai, továbbá a Ve- reskút (ma: Bartakovics) utcai népiskolák.

,Az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésen kívánták a városi kézbe vett iskolák megválasztott iskolaszéki tagjait felesketni. Az egri klérus által szervezett rendzavarok azonban botrányokozásukkal azt lehetetlenné tették. A tanácsterembe „betódult több nem képviselő hallgató által tett izgató, lármás közbeszólások és az ekként fokozott ingerültség miatt" felfüggesztette a polgármester az ülést, majd pedig a városi hajdúk kitessékelték az illetéktelenül betolakodókat. Csiky Sándor fennmaradt naplójában, — melyet nekem hosszú évekkel ezelőtt akkor még élő leánya tanulmányozás céljából átengedett, — úgy meséli el, mint szemtanú az eseményeket, hogy „Tárkányi és Lojkó papok vezénylete alatt .. . lármázó és felpaprikázott vagy harminc ember a közös iskolák ügye ellen zúgott, lármázott ..."

A képviselőtestület végül is úgy határozott, hagy a jövőbeni esetleges rendzavarások meggátlására „a tanácskozási teremben a hallgatóság a képviselőktől jövőre korlát által különítessék el, továbbá, hogy az ilyen rendzavaró első ízben elnökileg rendre utasíttassék, és ha ezen figyelmeztetés is sikertelen maradna, szükség esetében a tanácskozási teremből eltávolítassék . . ."

A két tábor közötti harc napról napra jobban és jobban élesebbé vált. A klérus tábora röpiratot bocsátott ki „Az egri katolikus népiskolák" címmel, kifejtvén benne a városatyák határozata elleni érveit, s azokat népszerű formában az egyszerű ember előtt propagandisztikus hangon találta. De bezzeg az ellenzéki városi hangadók sem ültek ölbe tett kézzel, és alapos tanácskozás nyomán azt Szederkényi Nándor „Nyilt szó" című válaszában keményen visszautasította a támadást.

Egyre jobban közelegvén a tanév kezdete, az egri érseki hatóságok lépéseket tettek, hogy az iskolákat ne vehesse birtokába a város és 1869. szeptember 14-én az egri klérus megbízottjai az öt iskolát, — fittyet hányva a városi képviselőtestület határozatára, — lefoglalták maguknak. Lépésük azonban csak olaj volt a tűzre! A hír vétele után azon melegében összeült a városi iskolaszék és határozatilag megbízta Csiky Sárndort, Eisenmann Jánost, valamint a városi iskolák gondnokául kinevezett Wolf Károly városi tanácsnokot, hogy megtorlásként most már Eger város részére hatóságilag vegyék birtokukba az egri katolikus egyházi elemi népiskolákat. A határozat végrehajtását azonban bölcs mértéktartással nem hamarkodták el, s arra csak 1869. szeptember 28-án kerítettek sort, s addig az időt tevékeny szervező munkával töltötték.

Közelegvén a tanév kezdete, a város színvallásra szólította fel az iskolák tanítóit .tudni akarván, hogy melyikre számíthat, s melyikre nem. Derszib Rudolf főelemi (liceumbeli) iskolai, valamint Zsiga Sándor és Seffer Alajos külvárosi tanítók, „határozottan nyilatkoztak, hogy állomásaikat a községinek határozott iskolákban megtartani óhajtják." Seres Gusztáv bizonyos fenntartásokkal élt, mivel nem volt hajlandó tudomásul venni az iskolaszék utasításait. Négy másik tanító: Tariczky János, Stpehanophsz- ky Sándor, Zsuffa Pál főelemi iskolai tanítók, valamint Gyalókay Gyula alelemi tanító megtagadták a pedagógiai munkát a városi iskolákban, — úgy, hogy október 1- től megszüntették részükre a város pénztárából fizetésük folyósítását.