Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Sugár István: Amikor Eger város államosította a katolikus elemi iskolákat
iiiiiiiiiiti»iiiiiMiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiitMiiiiHiiiiiriiMiiMiiiiiiMmiitiiii>iiMiiiMiiiiMiMiiiiiiiiiiiiiMMiii>ii mm f ti iiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMMiii in im 1111 < 1111 ni ii I ii 11 iiiiiiiiiiiiiiutii I un I iiiuii Kimuiiiiiiiiii ii iniiMiiiiiimminimiiiiiiiiHiiH SUGAR ISTVÁN: Amikor Eger város áiiamosítotra a katolikus elemi iskolákat... A TÖRVÉNY A magyar oktatás- és iskolatörténet egyik legjelentékenyebb, s napjainkban is — minden fogyatékossága ellenére is, — elismert állomása volt az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk. Báró Eötvös József, az Andrássy-kabinet vallás- és közoktatásügyi minisztere az 1848 beli reformtervezet egyik megvalósításaként terjesztette a parlament elé azt a gondos előkészítő munka árán kiérlelt népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatot, mely az ország lesújtó közoktatásbeli elmaradottságát iparkodott a maga módján megszüntetni. Hallgassunk csak bele Eötvösnek a népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatának a Tisztelt Ház elé való terjesztésekor mondott kultuszminiszteri expozéjába. „. . . Felfogásom szerint, ha fontos, hogy tökéletesített közlekedési eszközök által ezen haza anyagi érdekeiről gondoskodjunk, nem kevésbé fontos, hogy gondoskodjunk azon közlekedési eszközökről is, melyeken az eszmék közlekedhetnek. (Helyeslés.) Ilyeneket pedig csak az iskola által építhetünk. (Igaz!) Mai időben, teljes meggyőződésem szerint, minden áldozat, melyet az anyagi érdekek előmozdítására teszünk, közlekedési eszközeink megjavítása, pénzügyi viszonyainkat szabályozó törvények, mind nem fognak célhoz vezetni, még az anyagi érdek terén sem ha nem gondoskodunk mindenekelőtt a népnek értelmi nevléséröl. (Általános helyeslés.) A népnek értelmi emelésén fekszik legbensőbb meggyőződésem szerint ezen haza egész jövője! (Tetszés.) Ettől függ, hogy nemzetünk, mely ezen földet vitézsége által fegyverrel foglalta el, azt értel- messége (azaz tudása) által megtartsa. (Élénk tetszés.) Mert Európának ezen a helyén más nemzetnek, mint egy valóban civilizált nemzetnek helye nincs! (Igaz.)..." A Népiskolai közoktatásról szóló 1869. évi XXXVIII. törvénycikk kimondja a tankötelezettséget, intézkedik az egyházi és állami népiskolák fenntartásáról, az iskoláknak az állam és a község (a város) által való segélyezéséről, az iskolaépületekről, a tantárgyakról, az új iskolai hatóságról: az iskolaszékről, valamint a tanítókról, illetve a tanítóképzésről is. A törvény egyik igen fontos része a 25. §., melyet a katolikus egyház erősen sérelmezett és támadott s mely később Egerben országos hirre szert tett radikális városi fellépésére módot és lehetőséget adott, így hangzik: „ÁLTALÁBAN NEM TEKINTETNEK EZENTÚL FELEKEZETI (meajeqyzés: egyházi) ISKOLÁKNAK AZON TANINTÉZETEK, AMELYEK A KÖZSÉGI VAGYONBÓL ÉS JÖVEDELEMBŐL A KÖZSÉG ÖSSZES TAGJAI ÁLTAL, FELEKEZETI KÜLÖNBSÉG NÉLKÜL TARTANAK FENN." A törvényt, miután a parlament letárgyalta, megvitatta, Ferenc József 1868. december 5-én, aláírásával szentesítette, s ugyanazon a napon a képviselőházban, a köGróf Eötvös József kultuszminiszter A hires „egri iskolaügy" három főszereplője: Bartakovics Béla egri érsek Csiky Sándor, „az egri tigris”
