Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: "Föld és város proletárjai egyesüljetek!"
az ország kifosztására használták fel. Ne engedjétek, hogy a Horthy-rendszer itt maradt fasisztái éket verjenek a falu és város doigozói közé, őrködjetek a dolgozók egysége fölött és ne engedjétek, hogy azt a földet, amit most megkaptatok, a reakció elvegye tőletek, ne engedjétek, hogy mégegyszer megismétlődjön az, ami 1918—19 után volt, hogy fasizmus jöjjön. Békében akarunk élni szomszédainkkal. Azt szeretnénk, hogy vámunióba léphetnénk a szomszédos országokkal, és végre béke és jó élet legyen a Dunamedence népei között!...” A Gyöngyösi Néplap 1946. június 14-i számának címrésze Az októberi Károlyi forradalom 28. évfordulóján a Gyöngyösi Néplap megemlékező cikkében tovább folytatta és tisztázta Károlyi történelmi szerepét. A harcos hang tovább élt, erősödött. A cikkíró határozottan szembeszállt a Horthy-rendszernek Károlyira szórt rágalmaival, visszautasította a vádat, hogy tudniillik Károlyi elárulta a magyar ság érdekeit, a frontokon harcoló katonák „győzelmeivel" szemben hátbatámadta volna a magyar katonai győzelmeket és a békével, „kapitulációs politikájával" súlyos helyzetet teremtett a háborúvégi Európában a magyarság számára. „Ennek pedig éppen az ellenkezője az igaz. Az októberi forradalom nem annyira az előidézője, mint inkább a következménye volt a háborús összeomlásnak. A magyar demokratikus erők az I. világháború idején korábban vagy későbben felimerték, hogy a német imperializmus vontató kötelére fűzött Magyarország katasztrófa felé rohan. — ... De ha az októberi forradalom későn is érkezett a magyar nép megváltására, mégis forradalom volt. Az !. világháború végén népünknek és a magyar demokratikus erőknek mégis volt erejük ahhoz, hogy forradalmi úton vegyék kezükbe sorsuk intézését”... Károlyi Mihály 1946-os hazatérését már csak szimbolikusnak tekintette, de az új élet sodrása csatasorba állította és felajánlotta erejét, segítségét. Tanácsadónk volt a béketárgyalásoknál és párizsi nagykövetünk lett. 1949 után azonban, torzulások következtek be proletárdiktatúránkban. A személyi kultusz teremtette törvénysértő perek egyre nagyobb aggodalommal töltötték el. A Rajk per személyesen és közelről érintette, sőt környezetét sem kímélte. Károlyi Mihály mélységesen megbántottan, de szilárd és megingathatatlan világnézeti állásponttal vonult vissza a politikai élettől, és önként ment másodszor is száműzetésbe. Visszavonult Vencébe, egy kis dél-franciaországi városkába, kis házába. Ebből a száműzetésből már nem térhetett haza életében, 1955-ben ott halt meg. 1962-ben került sor Károlyi Mihály hamvainak hazaszállítására. A magyar külügyminiszter így irt hamvainak hazatérte után Károlyiról: Károlyi öntudatos és képzett marxista volt. írásaival, tetteivel ezt bizonyította. A munkásosztály és a parasztság szövetségén alapuló, a kommunisták vezette demokratikus állam mellett állt ki. Soha félreértésre senkinek nem adott alkalmat és alapot, soha úgy nem nyilatkozott, hogy a szocialista demokrácia ellenségei felhasználhassák azt a magyar nép érdekei ellen. ♦ ★ # Befejezésül feleségének és közvetlen harcostársának Károlyi Mihálynénak szavait idézzük: „Kevés ember van, akit osztálya annyira gyűlölt, mint Károlyit, mert osztálya érdekei fölé helyezte a nép érdekeit, azzal szembefordult, mert meggyőződéses, elszánt forradalmár volt.” 34
