Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: "Föld és város proletárjai egyesüljetek!"

Károlyi Mihály Kápolnán beszél a földosztásra egybegyűltekhez

ler hatalomra jutása körüli politikai válság) a mai válságos időkben nem hallgathatok hát tovább.

Tudja meg hát Tárná völgye, Mátraalja és minden magyar falu dolgozója, hogy még visszajövök. Talán nemsokára. És, hogy újra földet fogunk osztani Kápolnán. De nemcsak Kápolnán, hanem mindenütt az országban ...

... A magyar föld nagy pőrét mi fogjuk megnyerni, de akkor nem lesz szó többé váltságfizetésről {megváltási díjról), mert a városi és falusi munkásság 10 éves szenvedésének és jogfosztottságának árát ellenségeink fogják megfizetni kamatostúl.”

Leverik a mezsgyekarót

Röpiratában Károlyi Mihály elemezte az októberi földosztás korlátáit, de ugyanolyan tiszta fogalmakkal bírálta a Tanácsköztársaság parasztpolitikájának elsietett voltát, a korai, megalapozatlan szövetkezést.

Leszámolt a magyar „októbristákkal” is, akik a kommunistákkal szemben a Károlyi forradalmat dicsőítették. Már ekkor határozottan és félreérthetetlenül elhatárolta magái mindenfajta áldemokratikus demagóg programtól és nacionalista illúziótól. Ugyanígy elhatárolta magát a nyugati polgári demokráciától is. Ekkorra már leszámolt az antantbarát nyugati illúziók mindem korlátjával:

„Én nem vagyok a demokrácia ellensége, de ennek a nyugati prókátor demokráciának az életéért a kisujja- mat sem mozdítanám meg ... A választójog és a többi szabadságjog csak szóbeszéd, amíg a nagybirtokost, a nagytőkést, az uzsorást, a püspököket, szóval a munka kizsákmányolóit ki nem tettük a hatalomból. Nekem más demokrácia kell, az igazi."

A magyar parasztság elé újfajta, szocialista szövetke- zési programot állított. Érvelt a Szovjetunió kolhoz rendszere mellett. Oroszországban a kis- és szegényparasztság érdekében, a munkáshatalom érdekében kellett megteremteni a kulákok és más visszahúzó osztályellenséggel szemben a termelőszövetkezeteket.

Ezt a Szovjetunió nagyon komolyan vette, sokmilliárdos állami támogatással tette életképes nagyüzemi gazdaságokká a szegényparasztok szövetkezeteit.

„Ezért kellett sokmilliárdos állami segítséggel megszervezni az új szövetkezeti gazdálkodási rendszert, aminek az az elve, hogy nem csak megakadályozza a kis- parasztság spekuláns kizsákmányolását, hanem a termelést is okszerűbbé és gazdaságosabbá; és a paraszt sorsát biztosabbá és jobbá teszi. Ezt a szövetkezeti gazdálkodást kolhoznak nevezik ..

Magyarországon ... „a föld új elosztását... a szövetkezeti rendszer nagyszabású kiépitésével kell kiegészíteni — irta röplapjában, mert nadrágszíj telkeken nem lehet motorosekéket alkalmazni. Bár ez az orosz rendszer nagyon jónak látszik — ... — minden országnak saját különleges viszonyaihoz kell idomita- ni". —

♦ ★ ^

A Gyöngyös népe abban a különleges megtiszteltetésben részesült, hogy Károlyi hazatérte után országjáró kőrútjában 1946. júniusában több napon ót volt a Mátra és Gyöngyös vendége is. Fogadtatását az akkori Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete együtt szervezte. A pünkösdi ünnepeket Károlyi Párádon töltötte, feleségével Andrássy Katinkával és pünkösd hétfőn (1946. június 10-én) nagygyűlésen vett részt Gyöngyösön, ahol szinte az egész környék népe ösz- szegyűlt, hogy a földosztó Károlyit személyesen üdvözölhesse. Károlyi így szólt a gyöngyösi és Gyöngyös környéki dolgozókhoz:

„Boldogan jöttem haza 27 évi hontalanság után, de elszorult a szivem, amikor az összelőtt Budapestet láttam. Miért kellett ennek így történnie? Miért kellett Magyarországnak a fasizmus oldalán a háborúban résztvennie? 25 éven át vezette itt az országot egy önző klikk, amely német és fasiszta érdekekért az egész országot feláldozta. 1914—18-ban is a németek oldalán vérezfette el az országot az úri osztály, amely soha sem volt magyar, amelynek nem fájt sohasem a haza sorsa, a nép sorsa és mit sem törődött a magyar paraszt és a magyar munkás sorsának feljavításával.

1918-ban nemcsak azért adtam földet a magyar parasztnak, mert azt akartam, hogy a föld azé legyen, aki azt megdolgozza, de az a cél is vezetett, hogy megtörjem az úri osztály hatalmát, a feudális nagyhatalmat, amely mindig belső ellensége volt a nemzetnek.

Felvonult ellenem az ármány, amely ármány megbuktatott engem, és velem együtt megbukott a magyar nép is. 1919 év őszén belovagolt az ország fővárosába a reakció egy fehér lovon; egy lovasitott matróz képében. Ez a matróz teremtette meg itt a Horthy-rend- szert, amely rendszer mindig rettegett a demokráciától és a szocializmustól, mert ez a nemzet felemelkedését és nem az elnyomatását jelentette volna.

Arra kérem Gyöngyös és a vármegye népét, vesse ki magából a Horthy-rendszer vezetőit, mert ezek sohasem voltak hazafiak, nem is lesznek, ellenségei voltak az országnak. Ezek nem voltak keresztények sem, magyarok sem. Mi jobb keresztények és jobb magyarok vagyunk ... Ezek a keresztet cégérül gyilkosságokra és