Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: "Föld és város proletárjai egyesüljetek!"

a 25 éves ellenforradalmi rendszert törvényen kívül helyezték. A magyarság 26 év után végre szakított azzal a rágalomhadjárattal, amelyet ellenem és az októberi forradalom ellen indítottak, s amely szinte paranoiás mániává vált Magyarországon."

A továbbiakban arról beszélt, hogy azért is boldog a hazatéréskor, mert nagyon kevés megmaradt elvbarátját a magyar kommunisták vele együtt vettek védelembe, és vele együtt térhetnek haza, majd így beszélt az illegális kommunista párttagokról.

... „Had említsem meg azokat a hősies embereket is, akik titokban, minden veszélyt vállalva terjesztették a Tiétek a föld című brossurámat, ezek őrizték a magyar szabadság gondolatát akkor, amikor a többség sárba tiporta azt. — Tudom, a népet félrevezették, tudom, a magyar kultúra igazi értékeit megnyomorították és éppen ezért nem az én személyemről, hanem a magyar haladó gondolat szimbólumáról, a magyar nép felemelkedéséről vagy elbukásáról volt szó. Ezért és nem másért veit számomra fájdalmas az elmúlt 26 esztendő, s ezért és nem másért örüiök annak, hogy hazamehetek a feléledő Magyarországra. A feladat, ami előttünk áll, nehéz, nagyon nehéz. A munkát a fiataloknak kel! elvégezniük. Mégis, ha csak valami kevéssel is segíteni tudok, örömmel teszem mag. —"

A riporter második kérdésére fejtette ki politikai programját részletesebben.

2. Mi Elnök úr véleménye az új demokratikus Magyar- ország bel- és külpolitikai problémáiról?

Károlyi válaszában három kérdésben fogalmazott tisztán, és félreérthetetlenül.

— „Mindenekelőtt örömmel üdvözlöm az új földre- formrendeletet... Az a tény, hogy az új Magyar- ország minden mást megelőzően ezt a központi problémát akarja megoldani, biztató jel, mert valóban ezen fordul meg Magyarország jövője ...

— A földreform azonban még nem minden. Alapvető és fontos lépés, de csak akkor, ha más egészséges reformok is követik. Itt elsősorban a nevelés reformjának nagy jelentőségére gondolok. Hátra van még a pozitív nevelési reform kidolgozása... Az ország újjáépítése, átnevelése, az új Európába való bekapcsolása hatalmas feladat, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megoldani.

— Magyarországnak minden lehetőt el kell követni, hogy elfeledtesse Oroszországgal és szomszédaival az ellenük elkövetett bűnöket. A Szovjetunióval nemcsak hálából, de ésszerű meggondolásból is a legbátrabb, legszorosabb együttműködést kell megteremteni. A szomszédokkal is minden félreértés nélkül együtt kell dolgoznunk, mert enélkül nincs magyar jövendő és nincs béke ... Földrajzi adottságok és szociális meggondolások egyaránt kijelölték utunkat, és aki ezzel nem számol a nemzet ellensége és a magyar jövendő aláásója. —"

Károlyi programja nem csupán polgári demokratikus program volt már. Ennél még világosabban fejezi ki o munkásosztály és a parasztság történelmi feladatait a magyar munkás—paraszt szövetség politikai céljait, államhatalmi funkcióit, 1945. május 1. alkalmából megfogalmazott üzenete a londoni magyarsághoz.

„Most ... új májusra ébredtünk. Olyan reményteljes május 1 -ét mint a mai, (1945. május 1.) még nem ért meg az egész világ, és vele együtt Magyarország dolgozó népe. Az ipari és mezőgazdasági dolgozó tömegek legnagyobb ellenségei Hitler, Mussolini, Horthy és a többiek egész rendszerükkel együtt, porban, vérben, piszokban utálatban pusztulnak el. A fasizmus megsemmisült. Remélem, hogy soha többé nem fog feltámadni.

A 25 éves tragikomédiának vége. A magyar dolgozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy ez valóban így legyen, az ötödik hadoszlop levitézlett bajnokai átfestve, más cégtáblával, újfajta fasizmussal meg ne jelenjenek a színen. A magyar munkásságnak résen kell lennie. Egy percre se felejtsék el, hogy micsoda ellenségtől szabadultak meg. — Egy percre se felejtsék el, hogy még mindig itt vannak titkos ellenségeink, akik

nem adták fel a reményt vagyonuk és hatalmuk visz- szaszerzésére... ~ i

... Budapest—Bécs—Berlin, a Vörös Hadsereg diadal4 útjának mérföldkövei, azé a Vöröshadseregé, amely diadalútjában semmiféle áldozattól nem riadt vissza, hogy a népeket, köztük a magyar népet megszabadítsa a fasizmustól és a reakciótól. Hálával kel! ezért adóznunk, mind a Vörös Hadseregnek, mind az angolszász és szövetséges seregeknek ...

... A dolgozóknak össze kell fogniuk, mert űz ország sorsa az ő kezükben van letéve. Minden magyar kötelessége a munkában részt venni. Bosszúmentes szigorral kell a reakció és a fasizmus minden formáját letörni. Meg kell teremteni az új, haladó, minden dolgozónak emberi éietet nyújtó Magyarországot. Emeljétek magerra a májusi lobogót! Dolgozzatok az új Magyarországért! Munkára fel!”

E sorok közt, e felhívás szellemében a szocialista Magyarország történelmi megalkotásának feladatait vázolta fel Károlyi Mihály.

♦ ★ ♦

1946 februárjában a magyar nemzetgyűlés hazatérése után érdemeit törvénycikkben fogalmazta meg. A törvénycikk első és második paragrafusa még életében állított méltó és kivételesen magas szintű emléket a forradalmárnak:

II. Törvénycikk: Károlyi Mihály érdemeinek törvénybeiktatásáról :

„1. § Magyarország nemzetgyűlése Károlyi Mihálynak, a Magyar Népköztársaság volt elnökének kimagasló érdemeit, amelyeket egy emberöltőt meghaladó államférfiül működése során a magyar népnek az évszázados elnyomástól való megszabadítása és földhöz juttatása, a magyar állam függetlenségének kivívása a demokratikus államrendszer megvalósítása, a szabadság, az egyenlőség és az emberiség örök érvényű eszméinek diadalra juttatása érdekében félelmet és csüggedést nem ismerve, a számkivetés keserű éveiben is lankadatlan lelkesedéssel folytatott munkásságával szerzett: a magyar nép soha el nem múló hálájának kifejezéséül ezennel törvénybe iktatja.

2. § Magyarország nemzetgyűlése megállapítja, hogy azok a bírói ítéletek, amelyek az ellenforradalmi és népellenes rendszer negyedszázados uralma idején Károlyi Mihályt méltatlanul és igaztalanul megbélyegezték, ellenkeznek a történelmi igazsággal, és a magyar nép jogi meggyőződésével. Ezeket az ítéleteket ennélfogva hatálytalannak és olyannak kell tekinteni, mintha meg sem hozták volna..."

A nemzetgyűlésen Károlyi Mihály személyesen részt vett. Nagy történelmi elégtétel volt ez. Természetesen Károlyi személyisége, szerepének, történelmi útjának állomásai sokfajta megítélést és elképzelést szültek az átalakuló világban, Károlyi világnézete a 26 éves emigráció alatt' azonban már teljesen marxistává vált. Az 1931-ben kiadott Tiétek a föld című illegálisan terjesztett kommunista röp- irata egy széles látókörű, a KMP-vel politikailag azonosuló képzett marxistát mutat be. A Tiétek a föld röpirat előszava közvetlen a Heves megyeiekhez és rajtuk keresztül az egész országhoz szól.

„Tizenkét éve műit (1931) annak, hogy utoljára a kápolnai csata emléke tövében a magyar falu dolgozóihoz szóltam. Ez nemcsak szónoklat volt, afféle politikai Ígéret, hanem cselekedet volt. Akkor vertem be azt a cölöpöt, amivel a debrői uradalomból kihasított első tagot kijelöltük és amivel megindítottuk az októberi földosztást.

A szó elszállt, de az a cölöp, az bennmaradt a lelkekben. Ezért a tettemért kellett az országot elhagynom, ezért nem jöhettem haza, ezért nem beszélhettem, ezért nem is üzenhettem ... Mindent mondottak, de azt az igazságot nem vcllhassák be, hogy az ő szemükben a legfőbb bűnöm a kápolnai földosztás volt, hogy a földet a magyar paraszt kezébe akartam juttatni. Eddig kénytelen kelletlen hallgattam, most amikor a dolgozó emberiség sorsa forog kockán (Hit-