Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: "Föld és város proletárjai egyesüljetek!"
A paradfurdoi Karolyi kastély (1881) Andrássy Gyula tiszadobi kastélya Gyermekkori éveiről egykori házitanitója Böbék László recski községi iskolamester a következőképpen nyilatkozott: a hitbizomány ifjú örökösének hit és erkölcsi nevelésével bízta meg a család, mert a szülők aggodalommal néztek A parádsasvári Károlyi kastély (1885) a hitbizomány és az ifjú örökös jövendője elé, tudniillik Károlyi Mihály ifjúkorában meglehetősen bőkézzel pazarolta a hatalmas birtok jövedelmét, ellenkezvén a család birtoképítő takarékos szellemével. ♦ ★ * Károlyi Mihály felesége, Andrássy Katalin ugyancsak arisztokrata családból származott. Nagyapja a kiegyezést létrehozó Deák-párt egyik legjelentősebb személyisége volt, a dualizmus első magyar miniszterelnöke és a monarchia közös külügyminisztere az, aki a monarchia szekeréhez kötötte a magyarság sorsát. Apja ifjabb Andrássy Gyula aulikus szellemben nevelkedett. Ö volt az Osztrák— Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere az összeomlás előtt. A család aulikus szellemében csak kitérőket jelentett a Rákóczi-, illetve az 1848—49-es szabadságharcban való résztváHálás. Idősebb Andrássy Gyulát a szabadság- harcban való részvételéért halálra ítélték és „in effigie” kivégezték. Ám sikeres politikai pálfordulással 1858-ban már amnesztiát kapott, és a kiegyezés egyik legaktívabb előkészítő politikusává vált. A Csikszentkirályi és Kraszna- horkai gróf Andrássyak mindig megtalálták a tévelygés utáni visszavezető utakat a királyhoz. A parádsasvári kastélyhoz hasonlóan a Tisza több ezer holdas ősi ártéri tölgyesének ölelő karjaiban emelkedett a kiegyezés első éveiben épült Andrássy kastély Tiszado- bon, amelynek a néphit szerint építésénél az év számait mintázták, négy saroktorony a négy évszakot, a 12 kisebb torony a hónapokat, az 52 szoba az év heteinek számát jelzi. Ebben a kastélyban töltötte leányéveit Károlyi Mi- hályné Tiszadobon. Az Andrássy grófok Tiszadobon hitbizományi uradalmat alapítottak. Gazdaságuk vetekedett a Károlyi grófokéval. Nem véletlenül kapcsolódott össze a történelem folyamán sokszor a két család útja. Tiszadob szintén ősi főnemesi fészek volt. A birtokot annakidején a Gut-Keled nemzetség dobi ága alapította, majd 1340-ben az egri püspökségre szállt. 1588—1624 között a Báthoryak ecsedi uradalmának része volt. A XVIII. század elején Rákóczi fejedelem birtoka volt. Emlékét az ősi tölgyes Rákóczi fái ma is őrzik. A XVIII. században a birtokosok a Bánffyak lettek és később Károlyi Ferenc lépett a tulajdonba. A Károlyi családba való beházasodás folytán szerezték meg az Andrássyak a tiszadobi uradalmat és végig 1945-ig megtartották, sőt hitbizománnyá változtatlak. A helységben 1943- ig, a földosztásig az Andrássy család nagyon szívesen tartózkodott. A község területén 3 kastéllyal rendelkeztek, amelyek közül Andrássy Gyula romantikus stílusú várkastélya volt a legpompásabb. A ködös Albion középkori lovagvárait mintázta formájával. Zárt világ volt a kastély is, a birtok is. A község 14 800 holdnyi területéből közel 12 000 hold tartozott a grófi birtokhoz, melyen az Andrássy testvérek közül különösképpen a két Gyula gróf modern gazdálkodást vezetett be. A cselédség azonban súlyos viszonyok közt élt a tiszadobi uradalomban. Ezzel magyarázható, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság hónapjaiban a falu zsellérnépe ősi módon állt bosszút a főúri kastélyon. Értékeit szétszórta, kifosztotta és az épületet feldúlta. Valójában többé már nem bútorozták újjá a palotát. A két világháború között a kastély lezártan, hideg méltóságban, már halotton állt a még mindig gondozott ősi park közepén. 1944-ben a felszabadulás napjaiban a park ősi sudár fenyveséből építettek a felszabadítók cölöphidat a fiszán. A kastélyban pedig a román felszabadító csapatok frontkórházát rendezték be. 1946—47-ben a falu birtokában volt az épület, később állami gyermekotthonok elhelyezésére szolgált és napjainkban is a fóti gyermekváros testvérintézménye a tiszadobi gyermekváros céljait szolgálja. Az eddigiekből nyomon követhetően kitűnik, hogy Károlyi Mihály és Andrássy Katalin, a két főúri csalód gyermekeként házasságra lépve rangbéli és nagyon kívánt kapcsolatot teremtettek. A szülők elkéozeléseinek éppen az ellenkezője valósult meg. Károlyi Mihály és Andrássy Katalin a magyar forradalmi megújulás élvonalába küz- dötték fel magukat, és a magyar társadalom demokratikus átalakulásának lettek kiemelkedő képviselői. # * * A párád—debrői 38 0C0 kh birtokosa Károlyi Mihály 19C5-ben lépett a politikai élet porondjára, lett ország- gyűlési képviselővé és belépett a 48-as Függetlenségi Pá rtba. 1909-ben képességei elismeréseképpen saját osztálya az OMGE elnökévé választotta. Ebben a pozícióban természetesen együtt kellett működnie a kormánnycl, tehát
