Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: "Föld és város proletárjai egyesüljetek!"
HAGYOMÁNYOK ÉLETI DR. SEREG JÓZSEF: „Föld és város proletárjai egyesüljetek!” EMLÉKEZÉS KÁROLYI MIHÁLYRA TiuniiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimKiiiiniiiiiiiiiuiiniiitiMiiitiiHiMKiiHaiiiiiiiiinuiMiuiiiiiiiiiitiiiiuMiiiitMiiiiiiiiiiimiimniiiiiiiiniiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiii 1875. március 4-én született Károlyi Mihály és 1975. március 4-én, születésének 100 éves évfordulóján Budapesten a Kossuth téren felavatták az emlékét megörökítő ércszobrot, amely Rákóczi és Kossuth szomszédságában magasodik a Parlament előtt. A bronzalak fölé emelt modern vonalú gótikus diadalív jelzi történelmi távlatból indult és a legmondernebb társadalmi gondolatokig ívelő nagyszerű pályafutását. 1875 és 1955 között 80 évet élt. A század, amelyben különleges merész történelmi pályafutása végbement, az eddigi magyar történelem legsötétebb mélyeit és legdicsőbb magaslatait együtt tartalmazza. Heves megyét többszörösen és közelről kapcsolja ez a század Károlyi Mihályhoz. Itt, a Mátra csúcsai között épült főúri kastélyokban, Parádfürdőn és Parádsasváron töltötte ifjúkorának jelentős részét, szeretettel és szívesen tartózkodott e vidéken, de ide fűzi őt történelmi cselekedete, az 1919. február 23-án történt kápolnai földosztás is. ♦ ★ ♦ Európában is első rangú főnemesi, nábob családból Származott Károlyi Mihály, olyanból, amely eredetét a honfoglaló Kaplony nemzetségig vezethette vissza. A család egyeneságú ősei történelmünk régi századaiban is királyaink szűkebb udvari környezetében szolgáltak. A Károlyi nevet a Szatmár megyei Nagykároly uraként a XV. század elején vették fel, és ettől kezdve a magyar történelemben Károlyi névvel ismeretesek. Egyik ősük volt Bethlen Gábor fejedelem felesége, Károlyi Zsuzsanna nagyasszony. A XVI. század fordulóján a család főispáni rangot szerzett Szatmárban, és ezt mindvégig meg is tartotta. A bárói címet 1609-ben kapták. Károlyi László fia, Károlyi Sándor 1712-ben a bá ói rangot grófi címmel cserélte fel. A XVIII. század első felében Károlyi Ferenc főispán, altábornagy, királyi személynek volt egyszemély- ben. Fia, Károlyi Antal főasztalnokmester, valóságos belső titkos tanácsos, és a magyar nemesi testőrség kapitánya. A XIX. század elején Károlyi György császári és királyi kamarás, szintén valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és tiszteletbeli tagja. Ö volt az, aki vásárlással a Káro'yi családot Heves megyében birtokossá tette. A Forgách grófoktól megvásárolta a mintegy 27 helység határára kiterjedő debrői uradalmat 1854-ben. Ehhez az uradalomhoz tartozott Párád is. Ebből a birtokból 1876-ban elsőszülött- ségi hitbizományt alapított. Halála után a hitbizomány elsőszülött fiára, — Károlyi Gyulára szállott, és ennek halála után a hitbizomány haszoné’vezője unokája, Károlyi Mihály lett, aki a hitbizományi beiktatáskor már a főrendiház örökös tagja és országgyűlési képviselő volt. ♦ ★ ♦ Gráf Károlyi Mihály birtokainak felsorolásakor Heves megye je'entős és jellegzetes, neves helységei kerülnek sorra. A hitbizomány haszonélvezőjének 37 732 kh és 463 négyszögöl területű birtoka volt a megyében. Holdakra kerekítve a számokat Kompolton 1994 kh, Kálban 4267 kh, Detken 1041 kh, Tófaluban 580 kh, Aldebrőn 2395 kh, Fel- debrőn 1664 kh, Verpeléten 866 kh, Kisnánán 1103 kh, Mécsen 2674 kh, Sírokon 5820 kh, Szajlán 184 kh, Mátra- ballán 1352 kh, Recsken 2495 kh, Mátraderecskén 35 kh, Párádon 5247 kh, Bodonyban 3100 kh, Domoszlón 872 kh, Markazon 339 kh, Szuhán 78 kh, és Szentdomonkoson 1631 kh földje volt. A Debrő—parádi uradalomhoz Nógrád megyében 943 kh, Békés megyében 2858 kh és Szatmár megyében még 3279 kh birtokegység csatlakozott. A teljes A parádsasvári üveggyár Debrő—parádi hitbizományi uradalomhoz 44 812 kh 660 négyszögöl terület tartozott. A hitbizományi uradalom birtokközpontja Párád község lett. A Kékes északi oldalán, a hegy mögé búvá völgyben hazánk egyik legkellemesebb és legszebb táján a neves gyógyfürdőhely ez a régi timsó- bányával rendelkező község volt az, amely a Károlyi család a XIX. században nagy gonddal, hírnevéhez méltó módon kiépített. 1872 és 1885 között Ybl Miklós tervei alapján építkeztek a Károlyiak. Sok szép villa, szállóépület, fürdőépület és két szép főúri kastély épült a fürdőhely környékén. 1881-ben épült fel Károlyi Györgyné parádfürdői kastélya, és 1885-ben készült el Károlyi Gyula parádsasvári német reneszánsz és romantikus stílusokat ötvöző külön kastélya. 1814-ben alapították az Orczy bárók a parádsasvári üveggyárat a parádi források gyógyvízének palackozása érdekében. Ez a gyár öröklési jogon a századfordulón Károlyi Mihály tulajdonába került. Az üvegfúvók és csiszolók szép mestersége Rákóczi idejétől ismert volt Párádon, a XX. században az üzem korszerűvé és európai hírűvé vá't. A debrő—parádi hitbizományi uradalom utolsó birtokosa volt tehát Károlyi Mihály, aki a dualizmus félévszázados rendszerében 1919-ig haszonélvezője volt ennek az óriási méretű gazdaságnak.
