Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 2. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Mészáros György: Kéziratos verses-énekeskönyv 1806-ból

I MÉSZÁROS GYÖRGY: j

1 Kéziratos verses-énekeskönyv Egerből. Kelt: 1806. j

Számos verses-, dalos-, énekeskönyvünk van. Első példányai a XVI. századból származnak, ezek főleg vallásos versek és énekek. A könyvnyomtatás sem vetette vissza terjedésüket. Kezdetben főleg papok és tanítók jegyezték le az átaluk ismert dalokat, verseket. Élesen meg kell különböztetnünk a művelt emberek által leírt népies jellegű kéziratos füzeteket a ténylegesen népi kéziratos könyvektől. Mindkettő más-más társadalmi közegben jött íétre, eltérő célzattal és tartalommal. Az előzőek főleg a XVI. és a XVIII. század között születtek, míg a népi énekesverses könyvek a XIX. századtól fedezhetők fel.

A szóbanforgó könyvre helytörténeti kutatás során találtam a kerecsendi katolikus plébánián. A kötetet Marc- zis Lajos jelenlegi esperes-plébános bocsátotta rendelkezésemre. A könyv első lapján ez olvasható: „Énekek melv- lyek irattattak érsek Eger várossában külömbféle tréfás dolgokkal Februarius Holnapban 1806 esztendőben. Újra 1817 leirattattak ebben a könyvben."

Szerzője igen szép, de nehezen olvasható kalligrafikus írást alkalmazott. A kötet arról árulkodik, hogy tudatos vers- és dalgyűjtésről van szó. Válogatása egyéni, a szövegelemzések pedig azt mutatják, hogy csak kevés valóban népi eredetű ének, vers került a kötetbe, amely egy szűkebb közösség, Eger város (és esetleg Kerecsend) népének korabeli, legjobban elterjedt énekei, tréfás gúnyolódó dalai. Interpretációja, sokhelyütt igen trágár szövege egyértelműen azt bizonyítja, hogy azok nem a szerző (leíró) költeményei. A szerelmes és hazafias verseknél már nem lehet egyértelműen állást foglalni. Nagyon valószínű, hogy azok nagyobbik része saját költés. Belekerült azonban a kötetbe „Rákóczi, régi Magyarok Éneke" is.

Rendkívüli német gyűlölete, korabeli kesergők, elevenen közvetítik a hajdani közösség hangulatát. Külön érdekessége a kéziratos kötetnek a Bútsúzó versek című, Barkóczy Ferenc egri püspököt köszöntő vers, amely a város Érseki Levéltárában őrzött História Domusa, a latin nyelvű napi bejegyzések között már 1761. szeptember 11- én szerepel. (Lásd: Bitskey István ismertetését az Archivum 1973. 1. számában). Kisebb eltérésekkel ugyanazzal a szöveggel. A vers szerzője az akkori egri minorita gvárdián, Jakabfalvy Román, aki 1721. december 28-án Miskolcon született és Eperjesen 1777. február 26-án halt meg. Igen jó barátságban volt Barkóczy Ferenccel. A lírai versek közül például „Az hajnalok leírása” igen emlékeztet bennünket Csokonai, illetve Dayka Gábor pap-költő stílusára. (Ez utóbbi a XVIII. sz. végén Egerben élt. 1791. július 2-án a servita templomban tartott prédikációja miatt ösz- szeütközésbe került a püspökkel és távoznia kellett.)

A gyűjtő, szerző a kötet bevezetőjében ezt írja:

. .csak híremet nevemet, leg jobb leg drágább kintsemet

Ne mostkold rút nyelveddel, lejemet inkább vedd el."

Nevét nem is közli sehol. Az igazi ok azonban más. Ha megvizsgáljuk kora történelmi helyzetét, érthetővé válik nevének elhallgatása. 1806-ban I. Ferenc, az igen gyenge tehetségű király uralkodott. Valósággal rettegett a reformoktól. A régi rend egész Európában ingadozott, sőt helyenként már romba is dőlt. Az 1789-es francia forradalom eltörölte a születési kiváltságokat, megszüntette a jobbágyságot. Ettől rettegve állt a magyar nemesség is Ferenc oldalára. A reformok után vágyódó művelt, fiatal nemzedék — látva a nemzet elmaradottságát —, titokban szervezkedett. Nem felforgató szándékkal, de az európai demokratikus eszmék terjesztésére. Martinovics Ignác és hat társa ennek a mozgalomnak lett az áldozata. A reformmozgalmat elfojtották, az ország meg sem mert szólalni.

Hosszas kutatás után sikerült megállapítani, hogy a kéziratos könyv szerzője Uhrik Athanász szent Ferenc reiidi szerzetes (barát) volt, aki 1816 októberében egy hétig, majd 1817 szeptemberétől 1818 május végéig Kerecsenden helyettesítette a beteg Hanák István plébánost. A kötetet akkor hagyta a plébánián. A kötetben összesen 77 dal található és ebből három latin nyelven. A verseket, dalokat az alábbiak szerint csoportosítottuk:

Hazafias versek Gúnyos, tréfás versek Szerelmes versek Egyéb versek.

Közlésre — ízelítőül — csak a legérdekesebbeket válogattuk. A jelen tanulmány nem tűzte céljául elvégezni a kéziratos kötetben levő versek, énekek összevetését a már meglevőkkel, ezt megtehetik e szakterület tudományos kutatói. A cél csak az, hogy újabb anyaggal gazdagítsuk innen Egerből, a magyar kéziratos dal- és versgyűjteményeket. A verseket betűhív szöveggel közöljük.

fRATTÁTTMmMK

E(:rnVM(mm

KÜWMBEELE ffjEFÁS i . ('OKKAL FEBWA: m.>■ MöLNAPBAMJtSOb