Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 2. szám - JELENÜNK - A jubileum jegyében: Tudományos emlékülés
I A jubileum jegyében TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS EGERBEN* TmiiiiimiiiimMesewiwimtmmiiMmMimmmiimMinMwiiHiimiiiMmimMiiiiiiiiHMmwwmMimimrummMin Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Kertészeti Egvetem gyöngyösi főiskolai kara. Az emlékülésen Friedrichné dr. Kovács Irén: A balodali mozgalom Heves megyében a II. világháború idején, dr. Nagy József: A nemzeti bizottságok szerepe a demokratikus élet kibontakozásában, Szecskó Károly: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tapasztalatai az egri járásban címmel tartott előadást. Dr. Dráviczky Imre referátumának címe: A kulturális forradalom Heves megyében, dr. Hrabecz Józsefné: A munkásosztály helyzete Heves megyében a szocializmus építésének időszakában — volt. Hodászy Miklós: A mezőgazdaság termelő erői fejlődése Heves megyében, dr. Tajti István: Az értelmiség eszmei, politikai arculata Heves megyében, míg Horváth Nándor: Az üzemi demokrácia fejlődésének tapasztalatai Heves megye ipari üzemeibei — címmel tartotta meg előadását. A referátumok terjedelme miatt az emlékülés egész anyagát nem tudjuk olvasóink rendelkezésére bocsájtani, de egy-egy jellemző rész közlésével megkíséreljük elérni azt, hogy olvasóink — jogos elvárásuknak eleget téve — bepillantást nyerhessenek az emlékülés munkájába. o i? o FRIEDRICHNÉ DR. KOVÁCS IRÉN: „1944 augusztusában már kénytelen az alispán beis- berni az agrárproletáriátus ellenállását, hogy a megállapított bérekért nem Hajlandók munkát vállani. Különösen nagy napszámbéreket fizetnek Gyöngyös és Eger városok szőlőtermő területein — írja beszámolójában —, a munkafegyelem romlott. A munkások a gabonaárak alacsony- sága miatt a részes cséplési munkákat sem vállalják. Több helyen hatósági kirendelésre volt szükség. A vármegye területén a tavasz folyamán 600 munkás lett honvédelmi munkára kirendelve, 8 gazdasági cseléd pedig kényszerszerződtetéssel alkalmazva. A hatósági kényszer és a csendőrség nyomására sikerült tehát csak elérni, hogy a munkások leszerződtek. Komoly ellenállásra került sor Egerbakta, Füzesabony, Demjén, Kerecsené, Egerszólát, Egerszalók községekben, ahol a munkások szervezetten megtagadták a feltételek aláírását. Az itteni dolgozók közül kétszázat internáltak, illetve kényszerszerződéssel alföldi nagybirtokokra vittek dolgozni. A munkakényszerrel szembeni ellenállást mutatja a Heves vármegye Hivatalos Lapjában folyamatosan megjelenő „ismeretlen helyen tartózkodók ügyében kiadott körözések”. A növekvő ellenállást a megyében is fokozott terrorral akarták megfékezni. A Heves vármegye Hivatalos Lapja 1944. augusztus 5-i jelentése közli „Galyatetőn csendőrkülönítmény felállítását", mely szerint a különítmény működési területéhez Mátraszentimre nagyközség és Bagolyirtás lakott hely is hozzátartozott, azonkívül az erdőbe vonuló katonaszökevények, munkások üldözését kapta feladatul." DR. NAGY 1ÓZSEF: „A nemzeti bizottságok a felszabadulás utáni hónapokban lényegében magukban egyesítették a törvényhozói és végrehajtói hatalmat, szerveket és intézményeket hoztak létre, személyeket neveztek ki, vagy mozdítottak el. Eger november 30-án (1944 — a szerk.) szabadult fel a német megszállás alól, de a front még december 23-án is Szarvaskő alatt állt. Ennek ellenére már december elején megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, majd december 18-ón megjelentek a városban a Függetlenségi Front képviselői, s az egybegyűlt demokratikus személyek határozata alapján Egerben is megalakították a nemzeti bizottságot. Az egri nemzeti bizottság december 18-án a megalakulást bejelentő elvi deklaráción túlmenően nem hozott olyan hatósági határozatokat, amelyek változást jelentettek volna a város, vagy megye életében. A megalakult nemzeti bizottság — amelynek munkájában kezdetben a kommunisták, szociáldemokraták és kisgazdák is részt vettek — december 22-én már ismét ülésezett, s ezen az ülésen bontakoztak ki inkább a nemzeti bizottság működésének körvonalai. „A nemzeti bizottság határozatilag kimondja, hogy mindaddig, amíg központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt tud szerezni, a nemzeti bizottság Heves vármegyére és Eger városára jogforrásként működik”. Az egri nemzeti bizottság létrejötte után csakhamar megalakultak a községi nemzeti bizottságok is. 1945. január 2-ón Szabó Istvánnak, az ideiglenes nemzeti kormány kiküldöttének jelenlétében alakult meg a gyöngyösi nemzeti bizottság.” SZECSKÓ KAROLY: ,,A megye átszervezésének folyamatát négy szakaszra bonthatjuk: az első szakasz 1959 elejétől március közepéig, a második szakasz 1959 őszétől 1960 tavaszáig tartott. A harmadik szakasz 1960 nyarán volt. A negyedik szakasz 1960 ősze és 1961 január vége közé esett. A járás átszervezésének érdekessége, hogy annak befejezése több, mint két év alatt ment végbe. Az átszervezés első szakaszában a járásban öt termelőszövetkezeti község és 8 új termelőszövetkezet alakult, egy nedig felfejlődött. Az átszervezés második szakaszában 1959 ősze és 1960 február eleje között 12 új termelőszövetkezeti község jött létre. Az új termelőszövetkezetek száma 7 volt. A harmadik szakaszban négy községet kollektivizáltak A befejező szakaszban egy új termelőszövetkezet alakult, hat pedig felfejlődött. A járás településeinek kollektivizálásában helyi és külső erők egyaránt részt vettek. Számos település átszervezése azonban csak helyi erőkkel történt. Ez olyan helyeken ment végbe, ahol ipari üzemek voltak, vagy a településen sok ipari munkás élt, bár ipari üzem nem volt. Az átszervezés vezetőereje a párttagság volt. A szervezés elindítását jelentő pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken megvívott csaták után a járás párttagjai egy törpe kisebbség kivételével a szervezés aktív harcosai voltak. DR. DRÁVICZKY IMRE: „Tovább fejlődött a megye közművelődési hálózata, több lett a művelődési otthon, a könyvtár, a könyv, a múzeum, a sajtótermék és ezzel együtt a könyvtárbajáró, a múzeumlátogató, az újságolvasó ember. A 60-as években futotta be hódító útját a kultúrtechnika nagy vívmánya: a televízió, ugyanis előfizetőinek száma 10 év alatt — 1960—1970-ig — több mint tizenhétszeresére növekedett. Térhódításával megváltozott a közművelődés struktúrája, megnőtt a tévénézők, a rádióhallgatók, a könyvolvasók és könyvvásárlók száma, s ugyanakkor csökkent a mozi- és színházlátogatóké. De a dolog lényege, ahogyan azt Lenin tanította, nem az, hogy hogyan jut el valaki a szocialista kultúrához, hanem az, hogy eljut hozzá. Ha a párt, a szakszervezet, a KISZ és más társadalmipolitikai szervek iskoláira és tanfolyamaira gondolunk, az önképzést folytatók tízezreire, akkor joggal elmondhatjuk, hogy a tanulás megyénkben is valóságos népmozgalom jelleget öltött. Ha ezek után azt mondjuk, hogy Heves megye 2 főiskolájával, 12 középiskolájával, 12 szakmunkásképzőjével, 161 általános iskolájával, művelődési otthonaival, könyvtárhálózatával, múzeumaival stb. az országos átlagnak megfelelő szinten áll, akkor tudni kell, hogy ez az országos átlag nemzetközi szinten is jó minősítést jelent." '(összeállította: Kaposi Levente)
