Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Kép és szó: A címlapképek ábrázoló szerepe és közlő értéke
10. kip A FÖLDI RÉSZEG SZEREMlsének illbntatlaa akodalmában tombolok JÓRA INTŐ "SENGETY ÜJE MELIY A' világ ts alardsagat v Z EMBER NÉGY UTOLSO DOLGAINAK ZEN GES EVE L Kinck-kinek eleibe a Jja. 5 MóC.jl: s>> 'ne ': h nhfrfg-uélkül vjíí neme !;r -, víljla eßeirte vilnthtek, t:írünknek , ax Utolsó Dox.öo ft ó l ger.I.'íoJninah. KOI.OSVÍV.A V T, yomututóicM.T út ia 1. u s, kTs"mTklós álnl 17* »-c£«n(löt*n. 11. kép nek a képi kifejező eszköznek pontos nyelvi megfelelője a „szárnyas idő” jelzős szerkezet. Berzsenyi Dániel ebbe a képi jelzésrendszerbe is beilleszthető szóképet használ fel, ami- xur így fogalmaz: „Oh a szárnyas idő hirtelen elrepül. S minden mive tűnő szárnya körül lebeg!” A régi magyar nyelv szóláskészletében is igen kedvelt volt ez a szólásmód: „Nincs semmi röpülőbb az üdénél”. Hogy a homokóra és a szárny, mint képi elem, mennyire gyakori jelkép az emblémákban, az ikonográfiában, gazdag grafikai eszköztár is bizonyítja. Kircher Mágnes sive de arte magnetica című, s Rómában brassói várkapitány címerében is, amely Slafuia iurium municipalium Saxonum in Transsylvania című, 1583- bon megjelent kiadványában látott napvilágot. (Vő. 9. kép.) A „grus vigiíans” az őrző, az őrködő, az éber daru jelképe sokszor több rokon jelképi értékű rajzi elemek társaságában, egészen tág jelzéskörben, igen változatos jelentéstartalommal s mindig meglepő érzékletességgel szimbolizálja az éber vigyázást, a szorgalmatos figyelmet, az eleven, az élő, az odaadó kutatási szándékot. Erről kapunk szemléletes példát abban az emblémában, amelyben a rokon értelmű és használati értékű, azaz az éberséget jelképező rajzi elemek (az égő lámpás, a kakas, a nyitott könyv) között ismét csak a daru képe vállal fontos jelző, illetőleg jelképi szerepet. Pázmány Péter megfogalmazásában olvasható alábbi mondanivalóhoz jó képi szemléltető eszköz ez az embléma (Boudard: Iconologie, III. 199.). Amit a grafikai eszköztár képben mond el, azt Pázmány így formálta át a megfelelő nyelvi jelek segítségével: „Legyetek éberek a tanulásban . .„ébren levő elmével olvassatok" stb. Hasonló jelentéstartalmat hordoz ez a nyelvi forma is: „Mint darué, oly szemes figyelme” (Thaly: Adal. I. 221.). (Vö. 10. kép.) Misztótfalusi Kis Miklós A Földi Részeg Szerentsének állhatatlan Lakodalmában Tombolák Jóra Intő Tsengetyűje című kiadványának cím lapján található kép sem egyszerűen csak „címlapdísz”, hanem önálló ábrázoló szerepet és közlő értéket is teljesítő jelkép. Hogy a jelképi jelentésrendszerbe hogyan illeszkedik bele ez a címlapkép, mutatjuk be az alábbiakban. (Vö. 11. kép.) A homokóra és a hozzá társított attribútum, a szárny az idő forgását, a tűnő évek sorát szimbolizálja. En7. kép gyár nyelv szókincsében, szóláskészletében is van lecsapódása e szimbolikus ábrázolás jelképes értékű mondanivalójának, A daruszálláson, a daruháláson összegyűlt darufalka „déványáról”, „darvadozásárói” már Miskolczi Gáspár is szólt könyvében. A „darvak gyűlésében", a „darva- dozó daruk” gyülekezetében az amúgy rendkívül éber, vigyázó madarak a megfigyelések szerint „ma- gukfeledten társalognak". A magyar darvadoz szónak eredeti s nagyon kifejező jelentését (csoportban beszélget) innen eredezteti Mészöly Gedeon, kiváló nyelvészünk is. Hivatkozik Tömörkény Istvánra is, aki több írásában darvadozásnak nevezi a sötétben való, csendes beszélgetést. (Vö. Acta Unív. Szegediensis, 1955. 9—15 és Nyr. 42, 142) Arról is szólnunk kell, hogy a daru rajza, mint jelképi elem, igen gyakran vállal szerepet a magyar címereken is. Ez is olyan csatorna, amelyen át ez a jelkép igen változatos jelzésrendszerben élt tovább, szinte napjainkig. Hogy milyen jelképi értékben és közlő tartalommal funkcionál a daru képe és a képhez társított egyéb rajzi elemtár (kődarab, patkó, könyv, kard stb.) a magyar családok címertábláin, arról Weber János, eperjesi gyógyszerész és városbíró is tájékoztat bennünket Lectio principum (1665) című munkájában. A jelképek sorozatát bemutató metszetén (Felicitas principum) a vigilantia, a testi, lelki éberség, se- rénység jelképéül a daru képét és a vele társított képi eszköztárt használja fel. (Vö. 8. kép.) 8. kép Ilyen jelképrendszerben vállal közlő szerepet a daru képe Fronius Mátyás,
