Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Kép és szó: A címlapképek ábrázoló szerepe és közlő értéke
2. kép hány jellemző megjegyzés: „Éjjel o darvak hűségesen strázsálnak, s egy- egy követ tartanak a félláboknak körmei között, ha mikor eltalálnak aludni, a kőnek a körmök közül való kiesése által menten felserkentenek. Ezt a féllábon követ tartó darut címerül a könyvnyomtatók választották közönségesen maguknak nagy serénységeknek jeléül." Ezekből a sorokból az is kitűnik, hogy az ébren vigyázó darumadár az emblémákon jelképezte az éber virrasztást, az őrző figyelmet, a vigyázó és fáradhatatlan érdeklődést, s mindazt a szellemi tevékenységet, amelyhez kitartó éberség, fáradhatatlan se- rénység, állhatatos gondosság szükségeltetik. Azt az utat és a fokozatosságot is tükröző logikai rendet is érdemes megmutatnunk, ahogyan a konkrét helyzetet, viselkedésformát, tevékenységet illusztráló kép eljut az elvon- tabb fogalmak, jelenségek kifejezését vállaló szerepéhez. Philippo Picinello Mundus Symbolicus című munkájában (Tom. I. Coloniae Agrippinae, 1687, 304.) közli azt az emblémát (Vö. 3. kép), amely elénk vetíti az őrző, az éberen figyelő darut, s a körülötte nyugodtan alvó társait. A képhez társított szöveg (.. . ut alii dormiant) is arra utal, hogy az ábrázolásban is jelképi értelmet kell látnunk. Nemcsak egy konkrét természeti jelenség és viselkedésforma érzéki megfogalmazását, illusztrálását nyújtja az embléma, hanem arra az elvontabb közlő értékre is utal, hogy a vigyázó daru jelképe az éberségnek, a virrasztásnak, a gondoskodásnak is. Picinello szöveges értelmezést társít a képhez, s ebben arról is szól, hogy az ábrázolás képi elemei jelképi értékükben az emberi előrelátás, a bölcsesség fogalmát is szimbolizálják számunkra. Az sem véletlen, hogy Pierius már idézett munkájában (Lib. XVII. Cap. XXIX.) a prudentia, az előrelátás, az okosság, az értelmesség, a szellemi éberség, 3. kép a szemes találékonyság szimbolizálá- sára is a repülő s karmai között kövecskét tartó darumadár képét használja fel. Ehhez a jelképi értékhez az a hiedelem adott hátteret, hogy a magasban repülő daru a kődarab leejtésével, illetőleg a visszaverődő hang minőségéből tájékozódik arról, szárazföld vagy tenger fölött repül-e a darvak csoportja. (Vö. 4. kép.) 4. kép Elvontabb jelképi értékben vállal szerepet a daru karmai között tartott kődarab, illetőleg annak rajza, Ca- merarius híres emblémás könyvében (Symbolorum Emblematum ex anima- libus collecta). Az ötödik képünkhöz társított szövegben azt az értelmezést olvashatjuk, hogy munka nélkül, fáradság nélkül nincs sem fizikai, sem szellemi tevékenység, nem születnek nagy alkotások. (Vö. 5. kép.) A régi hieroglifikus, emblematikus kiadványokban gyakran találkozunk a kétfejű daru jelképi ábrázolásával is. Ez a grafikai megoldás azt a jelentést hordozza, hogy a daru hírnöke mind a tavasznak, mind a beálló télnek. Az ősszel távozó és a tavasszal újra megjövő darvokról az emblémáskönyvekben, a hieroglifákban azt is olvashatjuk, hogy másmás hangnemben jelentik a földieknek a tavasz, a melég s az ősz, a tél és a hideg érkezését: a tavaszról és a melegről világos, emeltebb hangnemben tájékoztatják a földieket, a hidegről pedig mélyített, sŐté- tebb színezetű hangon. így írja ezt le Pierius is könyvének abban a fejezetében (Lib. XVII. Cap. XXXV.), amelynek ezt a címet adta: Ver (tavasz) et Hiems (tél). A tavasz és a tél fogalmát tehát o kétfejű daru képi elemeivel szimbolizálta. (Vö. 6. kép.) 4. kép Pierius könyvének egy másik fejezetében (Lib. XVII. Cap. XXVIII.) a collegium, a democratic, a közös munkára szervezkedő társaság, a közös célokért küzdő testület elvont fogalmak jelképes ábrázolására a „tanácskozó" darvak képét használja fel. Megemlíti azt is, hogy a tu- dóskodó, a tudálékoskodó etimoló- gusok a latin congruere (találkozni, összejönni, megegyezni, egyetérteni) szót is a darut megnevező latin grus névből eredeztetik. (Vö. 7. kép.) Hetedik képünk képi elemeivel s jelentéstartalmával kapcsolatban azt is el kell mondanunk, hogy a ma-
