Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - JELENÜNK - Farkas András: Könyvgondok - nem könnyű gondok
HiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiinitiiiiiiiiiitiiiiiiMiiiiniiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiuiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirtMiiiiiiiiiitiiiiiiiiUliiiiitiiiiiiHiiiiiimiiiiiiiiMiimMiiiiiiiMiiiiHiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiiui 1 FARKAS ANDRAS: ! s' ''S Könyvgondok —nem könnyű gondok 2 5 s | 3 3 „ii.it.......unni........... .........................................................ni............................................................................... M egszületett Egerben, a könyvpiacon a nem bűvös, de elbűvölő szám, 1973 karácsonyán: egymillió forintért adtak el könyveket az egri és Eger környéki vásárlóknak. Ez a szám akkor is diadalmas, ha a szakma szabályai szerint az egész decemberi könyvforgalmat, tehát Télapót is ebbe a kategóriába sorolják. Mit sem von le a tekintélyes adat varázsából, hogy ilyenkor a sorozatos ünnepek és névnapok hangulatában, az ajándékozás bőkezűbb, külsőre adó szelleme is beleszól a vásárlásba. Az érem egyik oldala kétségtelenül ez a magas összeg — az egymillió. Rögtön hozzá kell tennünk, ezért az egymillióért a magyar könyvkiadásnak is keményen meg kellett dolgoznia. Amíg az idei könyvnapon megjelenő újdonságok inkább az új magyar irodalomra fektették a hangsúlyt, most, decemberben mintegy 160 olyan szép- irodalmi mű került az olvasó elé, amely iránt az érdeklődést már korábban felkeltették. Csak egy-két példát a hírverés termékenyítő hatásáról: A Jókai-regény akkor vásárolható volt, amikor a tévében a belőle készített filmet vetítették. Vagy: Leonardo da Vinciről életrajzszerű feldolgozás látott napvilágot, kiadták a festészetről szóló feljegyzéseit és a közönség olvashatta azokat, mielőtt még a kitűnő olasz tévéfilm a képernyőre megérkezett volna. A kiadók már jóval a megjelenés előtt, az éves és a negyedéves tervekről ismertető szövegű leporellókkal tájékoztatják az olvasót, mi várható és milyen sorrendben. Az is viszonylag új jelenség, hogy a könyvkiadók egyre inkább betartják ígéreteiket a határidőket illetően. A könyvvásárláshoz az is kedvet csinál napjainkban, hogy a magyar könyvkiadás a külsőre is komoly gondot fordít. Nincs szégyenkezni valónk, sem a közvetlen szomszédainktól, sem a messzibb tájakról érkezett könyvek láttán; a magyar tipográfia és könyvkötészet színes és formagazdag, állja a versenyt a nagyszériás kiadványoknál éppúgy, mint a Corvina nemzetközi tekintélyű köteteivel. SLÁGERLISTA Azzal az érzékenységgel és pontosságra törekedéssel, ahogyan a hanglemezeknél teszi, itt nem lehet szabályos slágerlistát vezetni, de felfigyelhetünk a könyvpiac vezető egyéniségeire: az érettebb olvasóközönségnél Németh László, Örkény István, Déry Tibor, Illyés Gyula a listavezetők, bár Berkesi és Passuth is versenyben vannak. A fiatalok Kertész Ákos, Moldova György, Szász Imre, Dobai Péter, Tandori Dezső köteteit vásárolják szívesen. A téli könyvvásár kiadvány-slágerei: A világirodalom legszebb elbeszélései, a Világirodalom legszebb versei, a kétkötetes Arany, a Balladák könyve. (Ez a Balladák könyve szívet melengetőén nagy siker. Kallós Zoltán gyűjtése 1971-ben, Bukarestben, a Kriterien kiadónál jelent meg és igazi, áttörő sikerét az idei karácsony hozta meg huszonháromezres példányszámmal. És még ez sem elég, a következő kiadás előkészületben van. A balladák hatását, a hatás okait az irodalom kedvelőinek és a vers rajongóinak nem kell magyaráznunk.) Nem csökken az érdeklődés Weöres Sándor kétkötetes összegyűjtött munkái után sem, de a Tizenegy szimfóniát legalább annyian keresik. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyarország története című kötetből 1500 fogyott el az ünnepek alkalmából. Az értékes ajándékozás egyik ma már nem ritka formája, hogy barátok és ismerősök értékes lexikonokkal lepik meg egymást. így a decemberi hónap slágerei közé számítható az egykötetes Művészeti Lexikon és a Fejlődő országok lexikona is, noha az utóbbit 225 forintért árusítják. A VÁSÁRLÓK Ahogyan a könyvkiadás egyre érzékenyebben válaszol az olvasó-vásárló igényeire, úgy erősödik-növekszik a vásárló-olvasói tábor is. Ez a helyzet annak ellenére, hogy Heves megye könyvtárhálózata mintaszerűnek mondható és különösképpen Egerben, a Megyei Könyvtárban az újdonságokat időben kapják kézbe az érdeklődők. Égerben különben is százakra tehető azoknak a száma, akik állandó és napi vásárlói az egri könyvpiacnak. Csaknem naponta ellenőrzik látogatásukkal, érkezett-e újabb küldemény, pedig jól tudják, hogy a könyveket szállító autók nem fordulhatnak mindennap. Elképzelhető, sőt bizonyos, hogy a közkönyvtárakon kívül Egerben százon felül akad olyan lakás, ahol jobb, vagy rosszabb körülmények között, de több ezer kötetet tárolnak, gondoznak és olvasnak. Olvasnak, de kik és miket? Nem könnyű erre a kérdésre a válasz. Némi következtetést azért meg lehet kockáztatni. A vásárlók hatvan százaléka értelmiségi, a fennmaradó negyven százalék a munkásokra hagyható. Ez a két kategória azonban csak nagyjából igazít el. Sokkal többet mond, ha a forgalmi számadatokat tárgy szerint vesszük vizsgálat alá. Februárban szokták a mezőgazdasági hónapot tartani. Tavaly nem sikerült, nem is sikerülhetett. A nagy gazdaságok a rájuk méretezett szakirodalmat a szükséges példányban megveszik és ezzel kész is az érdeklődés. Az a kívánság, és egyre sürgetőbb, hogy a könyvkiadás vegye észre a kiskertekben és a kisállattenyésztésben rejlő lehetőségeket. Ma már mozgalom a hétvégi kertészkedés, a házinyúl és egyéb tenyésztéssel való foglalkozás. Ezeknek az érdeklődőknek nem tud a könyvesbolt használható szakkönyvet kínálni megfelelő választékban. Áprilisban, a költészet napja alkalmából az elmúlt év legszebb verseit tartalmazó kötetből az igényeket sosem tudják kielégrteni. És nemcsak azért kelendő ez a portéka, mert a kötetet féláron adjuk. A jó versnek reneszánsza és hitele van! A május végén, június elején megrendezett könyvhétre a kiadók is, a vásárlók is felkészülnek. A slágerlista élén mindig is a szépirodalom áll. Az elmúlt évben is jónéhány magyar szerző reprezentatív kiadású munkája magasan megugrott, de egyre inkább ráterelődik a figyelem a műszaki szakkönyvekre, a szociológiai, a társadalomtudományi és politikai jellegű munkákra is. Nem mintha ezek iránt eddig nem lett volna élénk az érdeklődés, de az újabb könyvkiadási szándék — és főképpen az Akadémiai Kiadónál — olyan új területeket, szerzőket és tudományos kutatási irányokat visz az olvasó elé, amelyek érdeklődést váltanak ki és alaposságukkal vonzanak. A könyvnapra csaknem annyi vevő vonult fel, mint karácsonyra. Az októberben megrendezett műszaki hónap sikerét Egerben Ts lemérhették a könyvárusok, hiszen az országos versenyben a második díjat szerezték meg az egri „könyvesek”. A kínálat oldaláról bőség mutatkozott, a keresletben pedig a szélesebb körű érdeklődés volt észlelhető. Közép- és felsőfokú szakemberek, szakmunkások sok új-
