Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 1. szám - JELENÜNK - Farkas András: Könyvgondok - nem könnyű gondok

donságot és nagy példányszámban vásároltak. A lapoknak és folyóiratoknak köszönhető, hogy kritikáik nyomán egyre Inkább erősödik a kereslet az erdélyi, a jugoszláv és a szlovák területen élő magyar írók művei iránt. Igaz, egyelőre nem nagy példányszámban jelennek meg ezek a munkák, de a törzsvásárlók ezeket a műveket napok alatt elviszik.

Az ifjúságnak szánt irodalom egyre inkább erősödik, veszik is a fiatalok. Sokszor még a szájpropaganda irányítja kíváncsiságukat, ízlésüket is. De olvasnak, és ez mindenképpen jó. A magyar tanárok munkáját és annak eredményeit le lehet mérni azon is, mikor és kik jelentkeznek könyvet venni a diákok közül. Az adatokból azonban megállapíthatjuk, azért még nem tartunk a lebír- hatatlan irodalmi kíváncsiságnál fiataljaink körében.

Akár sorozatban, akár szólókiadványként jelenik meg egy-egy szerző horvát, szerb, szlovén, szlovák, román szomszédainktól, az érdeklődés feléjük fordul, mert tanulságos számunkra az a világ, amit a szerzők műveikben feltárnak előttünk.

Megjelenésükkor elkelnek a Panoráma-kötetek, főképp á déli országokról, néha kincsért sem lehet kapni őket, mert mindenki utazik. A vevőkör így is szélesedik. Népszerűek, főképp a fiatalok körében a Világjáró sorozat kötetei, de az útleírásokat is sokan vásárolják.

Elmondják az egri könyvpiac dolgozói, hogy ebben a szakmában a vevő és a könyvárus közvetlenebb kapcsolatára, amelyben a kölcsönös információ is lehetséges, nincs mód. Talán az antikvárrészlegnél adódik ilyen lehetőség, ahol a dolgok természete szerint kell és lehet is az érdeklődést hangolni, a vásárló igényének felderítésére, irányítására, jobb kiszolgálására. A könyvesbolt végül is üzlet,

ahol igen sokan és tömegesen fordulnak meg. A pár- szavas udvarias érdeklődés és válasz után eladó és vásárló búcsúzik egymástól.

Ml LESZ ÉS Ml KELLENE?

Jó munkájuk eredményeképpen az egri „könyvesek" azt a megtiszteltetést érdemelték ki, hogy 1974-ben az ünnepi könyvhét országos megnyitója Egerben lesz. Készülnek is rá, jóelőre nagy szorgalommal. Különféle elképzelésekkel, kiadványokkal és újszerű formai megoldásokkal törekszenek arra, minél eredményesebb, minél nagyobb hatású legyen ez az idei egri könyvünnep.

Gondjuk is van, és nemcsak az ünnepi könyvhéttel kapcsolatban. Akár az eladóteret, akár a raktározási lehetőségeket tekintjük, bizony szűkösen vannak, örömmel vegyes aggódással állapítható meg, hogy a forgalomhoz képest a Széchenyi utcai könyvesbolt is kinőtt ruhához hasonlít. Az eladótér néha alig tudja fogadni az érdeklődőket. Mindennap akadnak csúcsidők, a diákok ezt déltájban rendezik, a munkában vagy hivatalban levők délután. A rohamosan fejlődő megyeszékhely nemcsak az ipar, a könyv számára is újabb területeket kér. Az egri könyvesboltok — egy a Széchenyi utcán, egy az Egészségház utcában és egy kis antikvárhelyiség a Széchenyi utca kevésbé forgalmas részén — évi tízmilliós forgalmat bonyolítanak le, és azt a főiskolás jegyzetforgalmat, amely csak tovább zsúfolja az úgyis helyszűkében levő könyvárusítók raktáranyagát.

A gondokat csak azért húztuk alá, árnyéknak a kitűnő eredmények kontrasztja-képpen, mert ezek a gondok Egerben igen szorítóak, és a kellemes kilátásokkal kecsegtető fejlődésről vallanak.

37