Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Kép és szó
Mert az ész gyakrabban, Mint kéz vadászatban, Kötöz orosziányokat. (Magyar Rhythmusok) 10. Nagyon izgatta a gondolkodó embert az a probléma is, milyen a viszony az emberi értelem, érteimesség, eszesség és a beszédkészség, a szónoki képesség között. A mindennapi életben a nagy szóbőséggel rendelkező, szónoki képességekkel megáldott embert eleve okosnak, eszesnek, értelmesnek szokták tartani. Mit vallanak erről az emblémák jelképei és jelmondatai? Anulus Bar- tolemaeus gyűjteményében (Picta Poesis, 1565. 20.1.) található az az ábrázolás, amelyben a következő képi elemek vállalnak közlő szépét: Pallost Athéné egy vár felett áll, s a szárnyas lábú Mercurius közeledik feléje. A kép felett ez a jelmondat olvasható: Obi regnat sapientia, max Volat illuc facunaia: ahol a bölcsesség uralkodik, odarepül, odatársul az ékesszóíás is. Mercurius itt is az ész, az értelem, a világos látásmód erejét, mozgékonyságát, az értelem világosságát, fényét (vivacitatem et clarita- tem mentis), továbbá az okos, eszes, a megfontolt beszéd, szónoki képesség nagy hatalmát szimbolizálja. Az eobe a típuskörbe tartozó ábrázolásokhoz gyakran társul ez a két jelmondat: Sapientiam sequitur elő- quentia. Sermo non discrepat a mente: a bölcsességgel, az eszes értel- mességgel egyuit jár az ékesszólás (Vö. bcarlatinus: Tom. II. 209: Híe- roglyphica). Szólásaink, közmondásaink is azt tartják az évszázados tapasztalatok alapján, hogy a jó beszédkészség, a szónoki képesség nem képzelhető el az értelmi képességek erejének érvényesülése nélkül. Az évszázados empíria azonban nem véletlenül állította szemben éppen ebben az összefüggésben az okos, az értelmes szót az üres okoskodást tükröző nyelvi formákkal ; a megfontolt körültekintő beszédet a feleslegesen fontoskodó, körű lm ényeskedő, szőrszálhasogató beszédfordulatokkal. igen tanulságos az alábbi példatár annak igazolásara is, hogy az embereket nagyon foglalkoztatta nemcsak az emberi szó, a beszéd szerepe, hanem a beszélő egyén személyisege is. A korszerűsíthető retorikai oktatás számára is sok tanulságot rejtenek magukban ezek a szólások: Bölcset beszédéről; Okos emberi egy szavárui Is megismerhetni; Sok benne a szó, kevés az okosság; Sokat szólani és okosan, ritka együtt (Erdélyi) :Az okos nem jár gondolom szerint (Ballagi); Fontolás anyja az okosságnak (Dugonics); Van az ő szavának mind keze, mind lába (Dugonics) ; Kinek oka vagyon (az ok szó eredeti, elavult jelentései: 'értelem, gondosság, alkalom'), okosan beszélhet (Dugonics); Arany elmének gyöngy a gondolatja (Ballagi); Jól tormáit gondolat, okosan születik. (Dugonics); Keveset szól, sokat mond (Erdélyi); Fontra veszi az okos szót (Erdélyi). Baráti Szabó Dávid gyűjteményében olvasható sorok is ebbe a gondolatkörbe tartoznak: „Mennél tovább nyújtózott nyelvek, annál inkább öszvezsugorodott kis eszek" (A Magyarság Virági, 1803.). 11. Ha az emblémák, az ikonográfiái ábrázolások képi eszköztárát vizsgáljuk, feltűnő jelenség az is, hogy a jelmotívumok és rajzi elemek logikus megszerkeztettségben vállalják szerepüket éppen úgy, mint a szavak, a szószerkezetek a nyelvi közlőrendszerben. Az értelmi képesség fajtáit, formáit és műveleteit szimbolizáló különböző, de rokon értelmű képi elemek sajátos közlő funkcióját együttesen erősítő tendenciáját jól példázza Boudard gyűjteményében' található, szellemesen megkomponált embléma is (Iconologie, I. 113.). Az eddig ismertetett és értelmezett képi elemek, jelmotívumok, tehát a kígyó, a tükör, a bagoly, a könyv képe mellett szerephez jut itt a delfin képe is. Az ikonológiában a delfin jelképe volt a gyorsaságnak és a tanulékonyságnak (Vö. Magyar Pszichológiai Szemle, 1964. 104.). Az alsóbb fokú megismerő tevékenység, a magasabb fokú logikai megértés és ismeretszerzési képesség, az új feladatokra való értelmi alkalmazkodás, a könnyen, gyorsan tanulás, a gondolkodó elme, az értelem, az ész, az értelmesség és eszesség, továbbá az érett, nyugodt megfontoltsággal s biztos ítélőképességgel párosult, a tudást és a tapasztalatokat egyesítő bölcs és bölcsesség fogalmak szimbolizálására a képileg is jól megszerkesztett képünkön (Vö. 15. kép) az alábbi rajzi elemek jutnak közlő funkcióhoz: a kígyó, a tükör, a bagoly, a könyv és a delfin. E képi elemek mellett az idős férfi képe meggondoltságot, a bölcs önmérsékletet, a tapasztaltságot jelképezve alkalmas képi eszköz a bölcsesség fogalmának teljesebb megjelenítésére, érzékeltetésére. A nyelvhasználatban, a szólásokban, a közmondásokban ís van nyoma ennek a motívumnak. Erre utalnak az ilyen típusú mondások: Okosság vénekben van, nem gyermekekben. Kis-Viczay nem pontosan adja vissza e latin szólás mondanivalóját: Est senibus rerum prudentia major; a bölcsesség, a bölcs és Józan meggondoltság, tapasztalt- ság az öregség sajátja; Az érett ész nem egy napi munka (Erdélyi); Idővel gyarapodik az okosság (Marga- lits); Vén ember tanácsa jobb, mint ifjú gáncsa (Kis-Viczay); Csúf dolog, ha vénnek esze későn érik (Erdélyi). 12. Az sem véletlen, hogy az elvont fogalmak érzékeltetésére a pedagógiai célokat szolgáló írások igen " gyakran használják fel a szimbolikus ábrázolásokat is. Az értelmi képességekkel, tevékenységekkel kapcsolatos fogalmak pontosabb kialakítása céljából pl. Comenius Is az Orbis Pic- tusban (CXI. Caput: Prudentia) a kép és a szó megjelenítő erejével próbálta értelmezni a prudentia, a bölcsesség, az okosság, az eszesség elvont fogalmát. Ha megfigyeljük a könyv szövegéhez társított képet (Vö. 1á. l<ép);azt tapasztalhatjuk, hogy a 16. kép hagyományos, a mitologikus és az iko- no!og;kus szimbolizáló képi elemeket (a kétfejű, a kétarcú női alak, a tükör, a kígyó) és a hozzájuk társított szavakat olyan logikailag zárt, de nem lezárt rendbe szedte, amelyből nemcsak a kérdéses fogalmakról, hanem az azokkal kapcsolatos emberi, etikai követelményekről is kaphattak a tanulók tájékoztatást. Volt idő, amikor a prudentiát, a bölcsességet a legfőbb erények között számolták el. Rlmay János az erények dicséretéről írt versében (Encomia et effecta virtutum, összes művei. Bp. 1955. 135—141.) csak a szimbolizáló képi elemek, jelmotívumok leírását nyújtja, s csak néhány etikai, erkölcsi összefüggésekre utal. Comenius, a pedagógus ezzel szemben a reális nevelési, didaktikai célokat is jól szolgáló értelmezését adja a bölcsesség fogalmának, s a vele kapcsolatos tevékenységeknek. Érdemes összevetnünk a két értelmezést. Rlmay megelégszik a képi elemek, a jelmotívumok megfejtésével, értelmezésével. Az egyes képi elemek együttes információjáról, közlő értékéről alig szól.
