Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - JELENÜNK - Ebergény András: Bükkszenterzsébet
Néhány adat a község közművelődési helyzetéről: 1968 1972 Tantermek száma 2 2 Nevelők száma 3 3 Könyvállvány 2383 2448 Beírt olvasó 346 414 Kötetforgalom 5154 5834 Tv-készülékek 155 276 Rádiók száma 336 304 A község vezetőinek gondot jelent a pedagógusellátottság, mert a fiatalok az alacsony fizetés miatt más munkahelyet keresnek maguknak. A község közművelődési helyzetének másik jelemzője, hogy a középkorúak 48—50 százaléka nem végezte el az általános iskolát. (Az átlagosan elvégzett osztály: 6,5.) S mivel nagy részük eljáró munkás, nem is vesznek részt a község kulturális életében, pedig a falunak szép és rendben tartott művelődési háza van. A ház igazgatója Pétervásárán tanít, a késő délutánokat és az estéket tölti itt. Klubok, szakkörök nem működnek s a ház csak bálok, ORI-műsorok, különböző ünnepségek idején népesedik be. Alacsony a hetenként kétszer (csütörtök, szombat) működő mozi látogatottsága is. A könyvtár olvasói főleg gyermekek, az olvasómozgalomból a középkorosztály hiányzik. A könyvtár hetenként két alkalommal 2—2 órát tart nyitva. Az Özdi Kohászati üzemek bejáró dolgozói számára 12 éve tart fenn a községben munkásakadémiát. Előadókat az Ózdi Népművelési Intézmények Igazgatósága biztosít Az előadások témája részben összefügg az üzem életével pl. A vasgyártás alapja , vagy Az OKÜ szerepe népgazdaságunk ipari termelésében, mások általános ismeretterjesztő jellegűek; Mi a gics? Háztartási villamos berendezések és óvó rendszabályai. Bükkszenterzsébetnek, Tarnalelesznek közös sportköre van, amelyben futball, sakk, és asztalitenisz szakosztály működik. Futballcsapatuk a megyei I-ben játszik. Itt is a bejáró életforma miatt okoz gondot az utánpótlás, mert a versenyzőket és játékosokat az anyavállalatok sportkörei igazolják le. A fiatalok visszatérő panasza, hogy a községben nincs szórakozási lehetőség. A jól felszerelt orvosi rendelőben rendszeres beteg- gondozás és egészségügyi szaktanácsadás folyik. Ehhez oz orvosi körzethez tartozik Fedémes is. Az életforma jellemző vonásai Bükkszenterzsébet, a 700 éves falu, az egykori királyi birtok együtt halad a korral. Lakói szorgalmas, munkaszerető, gyarapodó emberek, akik a kedvezőtlen természeti adottságok miatt kerestek munkát a környék ipari üzemeiben Özdon, Borosdnádasdon. Munkájuk eredménye az új házak sora, azok felszereltsége. Az ipari nagyüzem, a gyár, a bánya (Egercsehi)a munkásosztályhoz, a tömegkommunikációs eszközök a nagyvilág áramkörébe kapcsolják az itt élő embereket. A napi bejárás fáradságos ugyan, de vállalják a lehetőséget — „falun élni, városban dolgozni” — a jobb életért. A családfő a hét végét kertjében, a család körében tölti s a betakarítások idején veszi ki szabadságát. Ilyenkor nemcsak a helyi termelőszövetkezetben találnak munkát, de vannak csoportok, amelyek Szabolcsban, Hajdú- Biharban vállalnak munkát és költöznek oda. Ez azonban már nem a régi summássors, hanem mezőgazdasági bérmunka, mert az alföldi megyék munkaerőhiánnyal és gondokkal küszködő mammutgazdaságai szívesen veszik a munkához szokott erzsébetiek szorgalmát. A község közművelődési szintje a megyei átlag alatt marad, de az Egerben, Őzdon tanuló gyerekek mór érettségit tesznek és az új családi otthonokban a háztartási gépek, rádió és televízió mellett nemcsak napi-, hetilapokat talál az ember, hanem egy-egy sarokban már könyveket is. 30
