Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - JELENÜNK - Ebergény András: Bükkszenterzsébet
A bejárás iránya és megoszlása: férfi nő együtt Arló 1 1 Borsodnádasd 76 ___ 7 6 Budapest 1 — 1 Eger 10 4 14 Egercsehi 35 1 36 Ipolytarnóc 1 — 1 Istenmezeje 8 — 8 Ózd 201 2 203 Pétervására 10 3 13 Pomáz 1 ___ 1 S irok 7 4ó 53 Szentdomonkos 8 1 9 Tarnalelesz 9 8 17 Összesen: 368 65 433 A menetrendszerű járatokon kívül műszakváltásokra külön autóbuszok szállítják a dolgozókat a környék üzemeibe. Az utazás időtartama 40—45 perc, ez azonban az időjárás és viszonyok függvénye. A tanács Bükkszenterzsébet 1973 januárjától Tarnalelesz tagközsége, de ez nem jelenti azt, hogy a község fejlődése megállt. A falu lakói az egyesüléstől jobb ellátást, a szolgáltatóhálózat kiépítését várják. A tanács 1974. évi költségvetési terve 6,4 millió forint, ennek kb. fele béralap. Tavaly 400 000 forintot fordítottak útépítésre, ez évben 80 000 forintot terveztek járdaépítésre. Művelődési intézményeik fenntartására, felújításra ez évben 70 000 forintot kívánnak fordítani. Következő ötéves tervükben szerepel a lalu közművesítése. A szolgáltatásokat ma 10 kisiparos látja el. Megoszlásuk: 2 villanyszerelő 1 asztalos 3 lakatos 1 fodrász 1 bérfűrészelő 1 szabó 1 művi rág készítő A lakások száma 491, ebből 25 lakatlan. Egy lakásra 3,21 fő jut. Az egyszobás lakások aránya 39,9 százalék. A lakások építési ideje:-1899-ig épült 5,7 (V„ 1900—1944-ig épült 41,8 »/„ 1945—1959-ig épült 35,6 (l „ 1960— 1969-ig épült 16,9 % 100 % Ellátottságuk: villannyal 92,7 0' 0 gázzal (palackos) 13, °n vízöblítéses WC 1, % csatornázva 2,4 0 n vízvezeték 1,8 % fürdőszoba 5, % A községben 462 lakóépület van, ebből 338 vályogház (84 százalék). A családiház építkezéseket, amit kalákában végeznek, hátráltatja, hogy a községnek nincs kőművesmestere. Ennek elenére folynak a magánépítkezések és a korábban egy gyermeket nevelő családok vállalják a második gyeremeket is. A családok összetétele: 2 tagú család 212 3 tagú család 182 4 tagú család 55 5 tagú család 11 6 tagú család (v. több) 5 465 Az „Egyetértés" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Az „Egyetértés" Termelőszövetkezet 1959-ben alakult kedvezőtlen természeti adottságok között, mert a termőterületek átlagértéke mindössze 3,1 aranykorona. A termelőszövetkezet ma 4993 hektáron gazdálkodik. Ennek megoszlása : szántó 1950 hektár rét 341 hektár legelő 799 hektár erdő 1840 hektár gyümölcsös 54 hektár beépített terület 9 hektár Az enyhe domboldalakon kukoricát és pillangósokat termeinek. A meredek lejtők csak legeltetésre alkalmasak, innen van az, hogy a termelőszövetkezet fő jövedelemforrása az állattartás. Állatállomány: szarvasmarha 556 db ló 30 db. juh 2244 db . Az évi bruttójövedelem 1973-ban 8 millió 893 ezer forint volt, a kifizetett munkadíj 4 078 000 forint, ami azt jelenti, hogy 10 órás munkanapra 35 forintot tudtak fizetni. (Az állami támogatás összege: 1 837 000,— Ft.) Melléküzemági tevékenység 2 366 000 forintot hozott a közösbe. (Fűrésztelep, mészégető.) A tsz taglétszáma 551 fő. Ennek 60 százaléka nyugdíjas. A közös munkában 101 családtag vesz részt. Többségük az iparban dolgozik, azonban a betakarítási munkák idején szabadságukat mint bérmunkások a szövetkezetben töltik. Ez a családoknak többletkeresetet jelent, innen származnak azok a jövedelmek, amelyeket építkezésekre, háztartási gépekre, ruházkodásra fordíthatnak. Ezért is növekedett 1965-től az új lakóházak száma, növekedett a villamosenergia- az élelmiszerfogyasztás és a három vendéglátóhely forgalma. Az élelmiszerekre kiadott forintösszeg az 1968. évi 2 541 000-ről 1972-re 3112000, a vendéglátóipari forgalom 1 800 000-ről 2 400 000 forintra emelkedett. A termelőszövetkezetben 1 erdőmérnök, 8 agrónomus, 2 erdésztechnikus, 55 alkalmazott dolgozik. Ez látszólag kielégítő is, gondot okoz azonban, hogy mellettük ténylegesen is alacsony a munkáslétszám, a szakmunkásgárda. Gondot okoz a gyenge és lehasznált géppark is, mert a gépek 50 százalékát már évekkel ezelőtt ki kellett volna selejtezni. A gépállások, a javító munkák (külön gépműhelyük van) akadályai a kiegyensúlyozott termelésnek. Termésátlagaik a járási átlag alatt maradnak: búza 10,5 q kh árpa 9 q kh kukorica 12 q kh cukorrépa 180 q kh lucerna 15 q kh A termelés folyamatosságát zavarja a vezetők gyakori cseréje. Az 1972-es veszteséges éven ugyan túljutottak, de a fejlesztés részben az alacsony termésátlagok, részben a ráfizetéses üzemágak miatt igen vontatott. Nem megfelelő a munka szervezettsége sem. Többen vélekednek úgy, ha visszatérhetnének a fokozott állattartásra, ez nagyban növelné a tagság jövedelmét (szarvasmarha, juh). Közművelődés A községben kéttantermes általános iskola működik. Az alsótagozat osztályaiba az 1973, 74-es tanévben 63 tanuló iratkozott be. Az első osztály létszáma 13 tanuló (30 százalék cigány). A harmincas években épült s 1972-ben felújított iskolában most három nevelő végzi az oktató-nevelő munkát (egy képesítésnélküli), ahol váltott műszakban folyik a tanítás. Az iskola felszereltsége jó: televízió, rádió, magnó, lemezjátszó áll a tanulók rendelkezésére. Jók a kisdobos foglalkozások is
