Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - JELENÜNK - Ebergény András: Bükkszenterzsébet
■!«!!!!!!!!!!ül !!!!M!'!!!l!!!!l!!!!!!!:!:!!IM!!!!!!!!!>l!HH!!!!!M!l<>M!{mi!!MI!!!!!Hil!l!!Hl!!!!ltlim!l!!l!!M!l!l!!ltllM!l!mT2 | ‘ EBERGÉNYI ANDRAS: Bükkszenterzsébet (Falutanulmány) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem felsőéves hallgatói, az egyetem szociográfiai munkaközösségének tagjai az év folyamán felméréseket végeztek az Ózdi Kohászati üzemek bejáró munkásainak körében. Ózd vonzáskörzetébe tartozó nyolc község (Arló, Bükkszenterzsébet, Dédestapolcsány, Hangony, Nagyvisnyó, Neké- zseny, Putnok, Sajónémeti) lakóinak élet- és munkakörülményeit vizsgálták. Az előtanulmányok egyikét az alábbiakban közöljük. Szerk. Bükkszenterzsébet a Mátra délkeleti vonulata alatt, a Torna mellett, Heves megye északi peremén terül el. Egyike azoknak a községeknek, amelyeknek lakói a mostoha természeti adottságok és éghajlatai viszonyok miatt más munkahelyeken, a falun kívül keresik kenyerüket. Távolsága Ózdtól mindössze 30 kilométer. Földrajzi helyzete, története A falu ősi, Árpád-kori település. Nevét II. András lányától, Erzsébettől kapta. Az 1332 37-es tizedjegyzékben már ezen a néven szerepel. Az 1564-es összeírás szerint 12 portája volt. A hódoltsági időkből írásos emlék nem maradt fenn, de any- nyi bizonyos, hogy a község nem pusztul el. Egy 1649-es feljegyzés már említi azokat a kisnemesi birtokos családokat, amelyek utódai ma is a faluban élnek. Gyakori családnevek a Zay és az Utassy. A családok ragadványnevekkel különböztették meg egymást. Pl. Utassy meleg Sándor, Utassy bagi Sándor, Zay máté János. Története során nagybirtok nem alakult ki a községben. Temploma és parókiája a XVII. sz. második felében épült s egy 1S14-bői származó feljegyzés már rendszeresen működő iskolát említ. 1886-tól ebben az iskolában működött a falu 168 kötetes népkönyvtára. Plébániája afféle falusi kúria s falán emléktábla hirdeti, hogy innen indult Tárkányi Béla, a Petőfi-barát költő pályája (1844). A század elején a községben már 250 ház állt, lakóinak száma ekkor 1087 és úgy tűnt, hogy a megye egyik gyorsan fejlődő települése lesz, mert a környező erdők elegendő munkaalkalmat jelenteitek a lakosság számára. 28 A népesség alakulása 1870—1970 között: 1870 — 928 1880 — 838 1890 — 958 1900 — 1087 1910 — 1203 1920 — 1286 1930 — 1432 1941 — 1547 1949 — 1495 1960 — 1568 1970 — 1522 Megoszlás kor szerint: 0—14 évig 17, ,2 % 15—39 évig 34, ,9 % 40—59 évig 27, ,5 % 60— évig 20, ,4 % Az egymáshoz közel épült községeket — Szentdomonkos, Bükszernterzsébet, Fedémes, Tarnalelesz — az előítéleken kívül semmi sem választja el egymástól. Tarnalelesz 1973-tól a környék közigazgatási, kereskedelmi, művelődési központja. A felsőtagozatos tanulókat naponta autóbusz viszi a leleszi iskolába és az erzsébetiek vagy Pétervásárára vagy Leleszre járnak bevásárolni, A község régen is, ma is gazdag községnek számít. Sok az új, sátortetős típusház, de elszórtságuk miatt a falukép mégsem egyhangú. Területe 2488 hektár. Az 1970-es statisztikai adatok szerint a lakosság száma 1522. Ez a szám 1972-re 1498-ra csökkent. Oka nemcsak a születések számának visszaesése, hanem az elvándorlás is. Az elvándorlás iránya a megyeszékhely, Eger. (Vándorlási különbözet 1960—70 között 4,5 %). A községben mindössze 45 cigány él a falu felső szegélyén, zárt közösségben a néhány putriból álló cigánytelepen. A közösségből, melynek első tagjai a felszabadulás után telepedtek meg a községben, eddig egy család kért és kapott telket a faluban. A falu életében nem játszanak különösebb szerepet, mert a keresők — és ilyen minden családban akad egy — a borsodnádasdi lemezgyárba járnak el dolgozni. A község vezetői úgy látják, hogy részben a lakosság előítéletei, részben visszahúzódó magatartásuk miatt ez a helyzet még hosszú ideig jellemző lesz életükre. A község munkaerő-mérlege A lakosság társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetét az eljáró munkások életritmusa, jövedelme határozza meg. A két világháború között mindössze 10—12 ember dolgozott a környék ipari üzemeiben, 1948 után ez a szám azonban a korábbinak többszörösére emelkedett. Az 1972-es adatok szerint a munkaképes lakosságnak több mint 50 százaléka jár el Ózdra, Borsodnádasdra, Egercsehibe, Pétervásárára dolgozni. A falu aktív keresőinek száma 631 fő. Az aktív keresők megoszlása népgazdasági ágak szerint: Ipar 348 fő 55.1 o/o Építőipar 32 fő 5,1 % Mezőgazdaság 188 fő 29,8 % Szállítás 12 fő 1.9 % Kereskedelem 17 fő 2,7 % Egyéb 34 fő 5,4 % 100 % A nem mezőgazdasági aktív keresők megoszlása nép- gazdasági ágak és foglakozás minősége szerint: t/l ‘O o cn ''2 o 'Ü) C c 3 E ~o '<U cn ~ö E _a> U 0) t/> ÖT _ O 12 «2 C ö C O i/i <D hü 60 _Q 'Ül O N 'O <D oo M OO D o D N 00 Ipar 253 79 15 1 348 78,5 Építőipar 25 5 — 2 32 7,2 Szállítás 11 — 1 — 12 2,7 Kereskedelem 6 1 10 — 17 3,8 Egyéb 5 7 20 2 34 8,1 összesen 300 92 46 5 443 — Százalékban 67,8 20,7 11,4 1,1 100 % 1969-ben mezőgazdasági munkát végzett a keresők 37,6 százaléka.
