Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - JELENÜNK - Köpf László: A közművelődés szakemberei Heves megyében
Vf/ OX {0 évtől több DOLGOZ llO ELEN LEG I MUNKAHELYEN I-----------------1 K. kőnwta'k MUV.OltHON I-'••■j MOZ| 4 . sz. acre Az intézményekben dolgozók egy munkahelyen eltöltött évei. 5. sz. ábra A függetlenítés üteme 1945 és 1985 között. (Csak a tendenciák jelezve!) ss* Erre vonatkozóan vannak is átgondolt, a szükségletek reális felmérésén alapuló tervek, elképzelések. A Heves megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya Népművelési Csoportja által a megye közművelődési könyvtáraira és művelődési otthonaira kidolgozott fejlesztési terv értelmében 1985-ben az előbbiekben 137, az utóbbiakban 114 függetlenített szakalkalmazottnak kellene dolgoznia. Ez azt jelenti, hogy 1985-ig a művelődési otthonoknál háromszáz százalékos, a könyvtáraknál pedig több mint kétszáz százalékos fejlesztéssel kell számolnunk. Ez ugrásszerű fejlődést jelent a függetlenítés ütemében az eddigiekhez képest. Hogy milyen mértékűt, azt jól mutatja a következő ábra, amely a függetlenítés alapvető ütemét ábrázolja 1945-től. (5. sz. ábra.) Ezek a számítások a 70-es évek elején készültek, azonban ez mit sem változtat realitásukon, hiszen a KB- határozat már idézett sorai is ebbe az irányba szabták meg az előrelépés útját. Ha azonban realizálni akarjuk ezt a gyors fejlődést, számolni kell azzal, hogy megyénkben évente 6—7 könyvtárost és ugyanannyi művelődési szakembert kell függetleníteni. A szakképzettségi szint nagyon kívánatos emelése ugyanakkor megköveteli, hogy az új függetlenített státuszokat feltétlenül szakképesített könyvtárosokkal, népművelőkkel töltsük be. Ha nem ezt tesszük, a szakapparátus további felhígulása következik be. Csakhogy a szakképzett könyvtáros és népművelő országosan is hiánycikk, s különösen kevés van belőlük olyan megyékben (s Heves ilyen), amelyek nem rendelkeznek képző intézménnyel. A megye szakemberellátottságát elsősorban a debreceni felsőfokú tanítóképző népműveléskönyvtár szakának és a KLTE, valamint ELTE népművelő, illete népművelő és könyvtáros képzésének kellene megoldania. Ezek az intézmények azonban elsősorban az alacsony felvételi keretszámok miatt csak minimálisan elégíthetik ki a velük szemben támasztott mennyiségi elvárásokat. A KB-határozat foglalkozik ezzel a nemcsak megyénkben jelentkező problémával: „A Művelődésügyi Minisztérium, az egyetemi, főiskolai, valamint a középfokú népművelő és könyvtáros képzés módjára és rendszerére külön tervet készítsen.” — olvashatjuk a határozatban. Később ugyanott: „A képzési keretszámok megállapításánál a tényleges igényekből kell kiindulni.” A Művelődésügyi Minisztérium elképzelései, tervei ugyan még nem láttak napvilágot, azonban a KB-határozat alapján csaknem biztosra vehető, hogy 1—2 tanárképző főiskolán is megindul a népművelők, esetleg a könyvtárosok képzése. Tekintettel a megye közművelődési könyvtárainak és méqinkább művelődési otthonainak említett gondjaira, s a felsorolt fejlesztési elképzelésekre, a megye közművelődésének egésze szempontjából létfontosságú, hoay az egri főiskolán beindul a legalább a népművelő képzés. Egy a főiskolán létesülő közművelődési tanszéknek számtalan előnye lenne a város és a megye számára. A képzés indításától számított 4— 5 éven belül nagy számban állnának rendelkezésre —többé-kevésbé eleve a megyéhez kötődő — fiatal szakemberek. Iqy minden nehézség nélkül megoldható lenne a nagy- és kö- zépnaqysáqú községek, járási szervek, üzemek, üdülők szakemberellátása. A főiskolán létrehozandó közművelődési tanszék elméleti, kutató munkájával segíthetné a megyei közművelődési munka színvonalának emelését. A tanszék létrejöttével fokozottan lehetne biztosítani a nem népművelés szakos hallqatók közművelődési munkára való jobb felkészítését. A szakképesítés nélküli főfoglalkozásúak levelező tagozaton való kiképzése így lenne megoldható legegyszerűbben. A szakemberellátottság javítása szempontjából tehát döntő kérdésnek tekinthető, hogy Heves megye rendelkezzen szakembereket képző intézménnyel. Ez a további munka minősége szempontjából kulcskérdés, s ilyen értelemben kel! mérlegelni, mert véqső soron a megye művelődéspolitikájának egészét érintő problémáról van szó.
