Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Domán László: A DH, mint munkamódszer és mint mozgalom

DOMÁN LÁSZLÓ: A DH mint munkarendszer és mint mozgalom ■iiiiiimmiHimiimiiitimmimiiitiiimimmiiimiiiiiiimim ii MiiiMimiimiiHiimiiimiitiitmiiiiiiiiiimMiiii mim inmiMmiiiiiiiiiimimiiiiiimiimi in A munka hatékonyságának első­rendű szerepe van az életszínvonal­politikában, a jó munkahelyi és álta­lában a társadalmi közérzet kialakítá­sában. A helyesen felfogott és végre­hajtott üzem- és munkaszervezési te­vékenység tehát egybeesik a dolgozók érdekeivel. Az Egri Dohánygyár nagy­arányú műszaki fejlesztése komoly szervezési követelményeket támasztott a vállalatvezetéssel szemben, hiszen a korszerű technológia alkalmazásba- vétele eleve kudarcot vallott volna üzemszervező munka nélkül. 1966-tól a vállalat már önálló üzemszervezőt foglalkozott, az operatív munkában elsősorban gépészmérnökök vettek részt. Ennek az időszaknak központi célja a 44 órás munkahét bevezetésé­re irányuló intézkedési terv kidolgozá­sa volt. 1970-ben a kapacitáskihasz­nálási és gazdaságossági számítások szükségszerűsége került előtérbe, ezért a terv- és munkaügyi osztály keretén belül közgazdász vette át a szervezési tevékenységet, mely egyes részterüle­teken, mint például a nők helyzetének javítására irányuló intézkedési terv, reális eredményeket is ért el. Jelentő­sen megnőttek az üzemszervezési kö­vetelmények 1971. január 1-től, ami­kor önálló vállalat lett. A közgazda- sági osztályon közgazdász elemző­szervező csoport alakult, mely a kor­szerű szervezeti- és ügyrend kialakí­tásával, a gyártmányösszetétel elem­zésével, a kapacitáskihasználás elem­zésével, a munkaerő-felhasználás gazdaságosságának számításával, a dohányfelhasználást befolyásoló té­nyezők vizsgálatával foglalkozott. Ez a szervezési tevékenység azonban, mint az előadottakból kitűnik, csak egyes részfeladatokra korlátozódott és nem terjedt ki az egész vállalati rend­szerre, távolról sem volt rendszer- szemléletű. Az üzemszervezés korszerűsítésének szükségességét azonban a vállalat- vezetésnek fel kellett ismernie, nem­csak az MSZMP KB határozata nyo­mán, hanem annak következtében is, hogy a vállalati eredmény növelésé­nek olyan forrása, mint a termelési volumen növekedése, kiapadt, sőt, 1973-ban a termelési volumen 10 szá­zalékos csökkenése a folyamatot — ha előreláthatólag átmenetileg is — egyenesen megfordította. Ehhez hoz­zájárult az a tény is, hogy az 1971 — 1975-ös tervidőszakban további tech­nológiai beruházással nem számol­hattunk és a vállalati beruházási for­rásokat hiteltörlesztésre kellett fordí­tani. Nem lévén más választás, mint a belső tartalékok minél nagyobb ará­nyú feltárása, a vállalatvezetés intéz­kedéseket tett az üzemszervezési mun­ka korszerűsítésére, rendszerszemlé­letűvé tételére. Első lépésként ebben az értelemben dolgozta át a vállalat ötéves szervezési tervét. 1971-ben üzemszervezési csoport, majd 1972- ben szervezési osztály alakult. A rendszerszemlélet elsajátítása mélyre­ható tudati átalakulási folyamat. En­nek a hiánya okozta a belső tartalé­kok feltárására irányuló tevékenység az összehangoltságban tapasztalható ellentmondásokat, melyek a feltárást végző komplex team-ek együttműkö­désében és összehangoltságában je­lentkeztek és egyes esetekben tetemes határidő-eltolódásokat okoztak. A vállalatvezetés felismerte, hogy meg kell vetnie a rendszer alapjait, és meg kell állapítania a vállalati stratégiát. Ezt az eredményre orientált vállalatvezetési modellben határozta meg, amely az egyéni-, csoport- és népgazdasági érdekek op­timális összehangolásában nyilvánul meg, az utóbbi elsődlegességének fenntartásával. Amikor a vállalatveze­tés a fent körvonalazott vállalati stra­tégiának és rendszernek legjobban megfelelő üzemszervezési formát ke­reste, ezt a DH munkarendszer beve­zetésében találta meg. A vállalatvezetés természetszerűleg nem ismerte fel azonnal a DH munka- rendszer teljeskörűségének alapvető követelményeit. A DH munkarendszer bevezetése nem tiszta elhatározás kérdése. Akkor még — 1972-ben — nem állt rendelkezésre megfelelő le­hetőség a tudományos elmélyedésre a DH-t illetőleg, ugyanakkor sürgető szükségszerűségek gyors eredmény elérésére sarkalltak. A megalakult DH- akcióbizottság a hatékonyság növelé­sére irányuló sürgős igények miatt úgy határozott, hogy a munkarend- szert „lépcsőzetesen”, egyes gépcso­portoknál fokozatosan vezeti be. Ez az üzemszervezési program szerves része lesz. Ilyen körülmények között az Egri Dohánygyárban bizonyos területeken a DH elemei valósultak meg, de sem­miképpen sem álltak össze teljes körű rendszerré, annál is inkább, mert a DH bevezetésének terve olyan lénye­ges elemeket nem tartalmazott, mint a vezetés DH-nok megfelelő színvonol emelésére teendő intézkedések terve és a vállalati belső információrend­szer felépítése. Mégis a DH munka- rendszer egyes elemeinek meggyöke- redzése is nagy jelentőségű volt a vállalat szempontjából, és hatékony támpontot jelentett az üzemszervezés további korszerűsítése számára. A vállalatot a DH teljes körű haté­konyságnövelő és minőségszabályozó rendszer voltának felismeréséhez nem várt megrázkódtatás segítette hozzá. Az 1973 januári fogyasztói áremelés következtében 10 százalékos kénysze­rű termeléscsökkentésre került sor, és ez — az 1971-es színvonalat véve ala­pul — a teljes vállalati gazdálkodást és vállalati eredményt fenyegette. A vállalatvezetés tanulmányokat folyta­tott a vezetéstudomány, szervezés- tudomány és a DH nemzetközi tapasz­talatai terén. Mindezek alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a DH munkarendszer teljes körű rendszer, magában foglalja a vezetés legkor­szerűbb színvonalra emelését, a leg­korszerűbb üzemszervezést, a korszerű vállalati információs rendsze't; társa­dalmi tudatformáló igényeit tekintve nemcsak munkarendszer, hanem moz­galom is és ezzel összefüggésben egy­felől feltételezi az üzemi demokráciát, másfelől lényegénél fogva hozzájárul ennek továbbfejlesztéséhez. A DH mozgalmi aspektusának és társadalmi tudati jelentőségének bi­zonyítéka, hogy 1972-ben részlegesen realizálódott elemei döntő jelentősé­gű emelőnek bizonyultak az Egri Do­hánygyár 1973-as nehézségeinek át­hidalásában. Ezeknek a DH elemek­nek köszönhető, hogy a számszerű vál­lalati eredmény közel sem csökkent olyan mértékben, mint a 10 százalé­kos termeléscsökkentés nyomán vár­ható lett volna. A DH-akcióbizottsá- gok tevékenysége, a belső tartalékok feltárását szolgáló felmérések, a nyo­mukban tett intézkedések, a dolgo­zók felelősségérzetének megnövekedé­se, az önellenőrzés bizonyos elemei azt eredményezték, hogy a termelés volumenének csökkenése ellenére az egy főre eső termelés nőtt, és a rela­tív eredmény is. Jelentősen csökkent a selejtképződés és a vállalat 1973- ban érte el történetének legnagyobb dohányanyag-megtakarítását. Techno­lógiai, üzemszervezési és tudati szem­pontból egyaránt, mint munkarendszer és mozgalom, bontakozott ki a DH a többi üzemrészt megelőzve a filter- gyártási üzemrészben, máris magával ragadva a kapcsolódó üzemrészt, o cigarettagyártást. A vállalatvezetés, a feladat nagy­ságát felmérve, 1976. január 1-re tűz­te ki a DH munkarendszer teljes be­vezetésének határidejét. A filtergyár­tási üzemrész a rendszer további épí­tésében máris a fókusz szerepét tölti be. Külföldi tapasztalatokra felfigyel­ve, de ezeket a hazai viszonyokra és a konkrét vállalati adottságokra alkal­mazva, a vállolatvezetés felismerte o

Next

/
Thumbnails
Contents