Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A könyvek sorsa

iHiiiiiiHUHiiiHiiiiiiimiiiiiinniiimiim BAKOS JÓZSEF: A könyvek sorsa (A NÁDASDY-KONYVTAR EGERBE KERÜLT KÖNYVEINEK FILOLÓGIAI ÉS KONYVTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAIRÓL) A tudománytörténet, közelebbről a magyar könyvtörténet kutatói számára komoly feladatot jelent egy-egy könyvtár sorsának vizsgálata. Az sem véletlen, hogy Nádasdy Ferenc (Vö. 1. kép) neve oly gyakran szerepel a könyv- és könyvtártörténeti tanulmá­f. kép nyokban. A függetlenségi, a Habs- burg-ellenes mozgalom ismert alak­ja, kora egyik legszorgalmasabb mű­gyűjtője volt. A szép könyvek iránti érdeklődésének eredményeképpen, igen értékes könyvtár is volt a birto­kában. E könyvtár, tulajdonosának ki­végzése után, a koníiskálás, az elko- bozás sarsára jutott. Nemcsak könyv­történeti, hanem magyar irodalomtör­téneti és filológiatörténeti szempont­ból is érdeklődésre tarthat számot azoknak a könyveknek a sorsa, ame­lyek a Nádasdy-könyvtárból Egerbe kerültek, s ma a Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonában vannak. A XVII. század igen tehetséges, nagy szorgalmú filológusának, orien­talistájának, Athanasius Kirchernek két könyvéről van szó. Az egyik ezt a c'met viseli: Oedipvs Aegypí'acvs Hoc est Vniveisalis Hicrog yphicce Veterum ... Instcuratio (I—III. k.). Ró­mában jelent meg 1652-ben, s 1655- ben már a Nádasdy-könyvtár állomá­nyába tartozott. Ezt bizonyltja a könyv címoldalán olvasható e bejegyzés is: „Ex libris Comitis Fr. Nádasdy 1655." (Vö. 2. kép). A címlapkép oldalán található bejegyzésből azt is meg­tudjuk, hogy a könyv a szerző aján­dékaképpen („Donum Authoris”) ju­tott Nádasdy birtokába (Vö. 3—4. kép). Ismeretes, hogy Kircher igyekezett összeköttetést teremteni több magyar főárral, egyházi vezetővel, tudóssal, s éppen e kapcsolatok révén került .*£/•/ V-X’-'jßj'W ■ >jV. 2. kúp 3. kép V %C‘*’ W 'J . . _ »jKfr «vr­.H-ifec. • v^níAhfA)t»r‘ í. (icmr/ ' Uií!-vl'l'V.V “SlCV?!T«5VSf;-Í.Siv1'W í , ,i .S-.-ANuv.,, Ct.OS.rtU,« -I . •- rv.H “rr-r­sePIS; 4. kép több műve is hazánkba. Arra vonat­kozólag is vannak adataink, hogy a Nádasdy és Kircher közötti ismeret­ség nem szorítkozott csak a dediká­lás és az ajándékozás tényére: mé­lyebb és tartósabb kapcsolatuk alap­ja a jó és a szép könyvek iránti ér­deklődésük. Arról is tudunk, hogy Ná­dasdy Kircher képmását Is megren­deli képtára, Illetőleg könyvtára szá­mára (Vö. 5. kép). Nádasdy nagyon jól tudta, hogy Kircher művei mind kiállításukban, mind tartalmukban s 5. kép főleg értékes illusztrációs anyaguk­ban igen értékes könyvek. Tudták ezt azok is, akik Nádasdy kivégzése után a könyvtárt széthordták, hiszen a pottendorfi kastély könyvtárából a legtöbb Kircher-könyv új tulajdono­sok birtokába került. A bécsi császári gyűjtemény is gazdagodott ezekkel a művekkel (Vö. Rózsa György: Ma­gyar történetábrázolás a 17. század­ban, Bp., 1973., 138. Sitte: Nádasdy könyvtára, Magyar Könyvszemle, 1902., 146—158.). Egerbe került Kircher egy másik, igen jelentős műve is. Címe: Obelis- cvs Pamphilivs, hoc est Interpretálta ... Obelisci Hieroglyphici... Romáé, 1650. A címlapképen olvasható: „Ex libris C. Francisci de Nádasdy” bejegyzés egyértelműen tanúsítja, hogy ez a könyv is a Nádasdy-könyvtár tulajdo­na volt. Az ikonográfiái, illetőleg az ikonológiai kutatás számára forrásér­tékű ez a mű: bizonyos jelképelemek megfejtéséhez elsődleges forrásmun­ka. Maga a címlapkép is ezt bizo­nyítja (Vö. 6. kép). Különben mind­«. kép

Next

/
Thumbnails
Contents