Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A könyvek sorsa

iHiiiiiiHUHiiiHiiiiiiimiiiiiinniiimiim

BAKOS JÓZSEF:

A könyvek sorsa

(A NÁDASDY-KONYVTAR EGERBE KERÜLT KÖNYVEINEK FILOLÓGIAI ÉS KONYVTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAIRÓL)

A tudománytörténet, közelebbről a magyar könyvtörténet kutatói számára komoly feladatot jelent egy-egy könyvtár sorsának vizsgálata. Az sem véletlen, hogy Nádasdy Ferenc (Vö. 1. kép) neve oly gyakran szerepel a könyv- és könyvtártörténeti tanulmáf. kép

nyokban. A függetlenségi, a Habs- burg-ellenes mozgalom ismert alakja, kora egyik legszorgalmasabb műgyűjtője volt. A szép könyvek iránti érdeklődésének eredményeképpen, igen értékes könyvtár is volt a birtokában. E könyvtár, tulajdonosának kivégzése után, a koníiskálás, az elko- bozás sarsára jutott. Nemcsak könyvtörténeti, hanem magyar irodalomtörténeti és filológiatörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot azoknak a könyveknek a sorsa, amelyek a Nádasdy-könyvtárból Egerbe kerültek, s ma a Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonában vannak.

A XVII. század igen tehetséges, nagy szorgalmú filológusának, orientalistájának, Athanasius Kirchernek két könyvéről van szó. Az egyik ezt a c'met viseli: Oedipvs Aegypí'acvs Hoc est Vniveisalis Hicrog yphicce Veterum ... Instcuratio (I—III. k.). Rómában jelent meg 1652-ben, s 1655- ben már a Nádasdy-könyvtár állományába tartozott. Ezt bizonyltja a könyv címoldalán olvasható e bejegyzés is: „Ex libris Comitis Fr. Nádasdy 1655." (Vö. 2. kép). A címlapkép oldalán található bejegyzésből azt is megtudjuk, hogy a könyv a szerző ajándékaképpen („Donum Authoris”) jutott Nádasdy birtokába (Vö. 3—4. kép).

Ismeretes, hogy Kircher igyekezett összeköttetést teremteni több magyar főárral, egyházi vezetővel, tudóssal, s éppen e kapcsolatok révén került

.*£/•/ V-X’-'jßj'W ■ >jV. 2. kúp

3. kép

V %C‘*’ W 'J . . _ »jKfr «vr.H-ifec. • v^níAhfA)t»r‘ í. (icmr/

' Uií!-vl'l'V.V “SlCV?!T«5VSf;-Í.Siv1'W í , ,i .S-.-ANuv.,, Ct.OS.rtU,« -I . •- rv.H

“rr-rsePIS;

4. kép

több műve is hazánkba. Arra vonatkozólag is vannak adataink, hogy a Nádasdy és Kircher közötti ismeretség nem szorítkozott csak a dedikálás és az ajándékozás tényére: mélyebb és tartósabb kapcsolatuk alapja a jó és a szép könyvek iránti érdeklődésük. Arról is tudunk, hogy Nádasdy Kircher képmását Is megrendeli képtára, Illetőleg könyvtára számára (Vö. 5. kép). Nádasdy nagyon jól tudta, hogy Kircher művei mind kiállításukban, mind tartalmukban s

5. kép

főleg értékes illusztrációs anyagukban igen értékes könyvek. Tudták ezt azok is, akik Nádasdy kivégzése után a könyvtárt széthordták, hiszen a pottendorfi kastély könyvtárából a legtöbb Kircher-könyv új tulajdonosok birtokába került. A bécsi császári gyűjtemény is gazdagodott ezekkel a művekkel (Vö. Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században, Bp., 1973., 138. Sitte: Nádasdy könyvtára, Magyar Könyvszemle, 1902., 146—158.).

Egerbe került Kircher egy másik, igen jelentős műve is. Címe: Obelis- cvs Pamphilivs, hoc est Interpretálta ... Obelisci Hieroglyphici... Romáé, 1650. A címlapképen olvasható: „Ex libris C. Francisci de Nádasdy” bejegyzés egyértelműen tanúsítja, hogy ez a könyv is a Nádasdy-könyvtár tulajdona volt. Az ikonográfiái, illetőleg az ikonológiai kutatás számára forrásértékű ez a mű: bizonyos jelképelemek megfejtéséhez elsődleges forrásmunka. Maga a címlapkép is ezt bizonyítja (Vö. 6. kép). Különben mind«. kép