Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Bereczky László: Az ember a modern ipari társadalomban

zatról készített jelentésében megállapítja, a napi 8 órán át tartó helytelen ülésmód a test energiáinak nagyfokú veszte­ségét okozza. Szélsőséges esetekben a veszteség az energia 40 százalékáig terjedhet! Mint Dr. J. Grandjean, az Intézet igazgatója ehhez hozzáfűzi, elsősorban a helytelen ülésmagasság a bántal- mak okozója. — És hogyan üljünk helyesen? Az alábbi ösz- szeállítás megadja a testmagasság és az ülés (padlótól szá­mított) megfelelő magassága közötti összefüggést: Testmagasság cm 160 — 165 165 — 170 170 — 175 175 — 180 Ülés magasság cm 42 — 45 45 — 48 48 — 52 52 — 56 A gyakorlat azt mutatja, hogy az ülő foglalkozást vég­zők túlnyomó többsége helytelenül ül: a „kicsik” túl maga­san, a „hosszúak” túl alacsonyon. A zürichi Intézet szerint ez eddig kellően nem értékelt kihatással van a munkákedv- re, a termelékenységre, s hosszabb távon az egyén általá­nos pszicho-fiziológiai állapotára, — tehát egyészségére. (Technische Rundschau) Egyesük Államok A NŐK A VEZETÉSBEN A Journal of Applied Psychology c, amerikai folyóirat napjaink egyik rendkívül érdekfeszítő problémájának vizs­gálatáról számol be. USA vállalatok vezetőit megkérdezték, mi az oka annak, hogy olyan kevés nő van vezető beosz­tásban. A válaszokból kitűnik, hogy a magyarázat a tipi­kusnak ítélt vezetői tulajdonságok és a jellemző női voná­sok közötti különbségekben található. Bár az USA-ban a nők a munkaerő-összlétszám 38 szá­zalékát képviselik, a vezető vagy irányító beosztásokban számuk igen csekély. Egy 1970. évi, az ipar egészére kiter­jedő felmérés szerint a vizsgált vállalatok 87 százalékában a közép-, vagy felső vezetők között a nők arányszáma csu­pán 5 százalék volt. Ennek fő oka abban jelölhető meg, hogy a vezető beosztású férfi munkaerők szemlélete áll út­jában minden kedvező változásnak a nők arányszámát il­letően. 1000 megkérdezett férfi vezető közül 41 százalék kis- sebb vagy nagyobb mértékben, de kifejezetten ellenezte a nők fokozottabb beállítását vezető munkakörbe. Ez a beállítottság az alapja annak a nemek szerinti munkaköri tipizálásnak is, amely objektív módon akadá­lyozza a nők előrehaladását és feljutását vezetői beosz­tásokba. Hogy vannak nemektől függő, „privilegizált" mun­kaköri típusok, ez nem vitatható tény. Továbbá az is meg­állapítható, hogy a férfiak és nők önmagukról kialakított értékelése nagyjából összhangban van a megfelelő munka­köri típusokkal. A nemek szerinti munkaköri tipizálás oka kétségtele­nül a történelmileg kialakult és magát szívósan tartó szemlélet, hogy t. i. bizonyos munkakörökre csak az egyik vagy a másik nem alkalmas. Ilyen szemlélet úgy alakul ki, hogy egy-egy adott beosztást túlnyomórészt egyetlen nem­hez tartozók töltenek be, s lassan szinte törvényszerűvé vá­lik, hogy ez így van helyesen. S mivel a vezetői munkakörök­ben régóta csak férfiak vannak, kialakult az a közvélemény, hogy a vezetés a férfiak foglalkozása. Sajnos, ma még kevés megalapozott szociológiai, mun­kalélektani kutatást folytattak e területen, de az eddig vég­zett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a vezetői beosztásokhoz szükséges tulajdonságok a nőkben is meg­vannak, s kedvező munkahelyi körülmények között ki is bon­takoznak. — Egy esettanulmányból kitűnik, hogy pl. a kol­lektív összefogást igénylő feladatoknál a férfi vezetők erő­teljes „kiaknázó” módszerével szemben a női vezetők se­gítőkész, tapintatos és előzékeny eljárása és magatartása sokkal eredményesebbnek bizonyult. Ami pedig a szakértelmet illeti, számos felmérés bizo­nyítja, hogy ez férfiakra és nőkre egyaránt jellemző; a nők tehát minden további nélkül képesek betölteni olyan tiszt­séget, ahol a szaktudás a tekintély alapvető eleme. — összefoglalóan megállapítható: a hatékony vezetés előfeltételeként megkívánt tulajdonságok általában, vagy számos szakterületen ugyanúgy felfedezhetők a női, mint a férfi munkaerőkben. Ennek tudatosítása és hangsúlyozása elősegítheti a téves előítéletek eloszlatását és megerősítheti a nők helyzetét és előmenetelét a vezetésben. (Journal of Applied Psychology) 35

Next

/
Thumbnails
Contents