Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Bereczky László: Az ember a modern ipari társadalomban

HAZA ÉS NAGYVILÁG BERECZKY LÁSZLÓ: I Az ember a modern ipari társadalmakban-Nemzetközi folyóiratszemle­niiiiiuiiiiiHiiiiiMiiiMiiiaiiiiiiiiD iiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiNiiHiiiiHtiiHiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiin Franciaország •Ml LESZ AZ IDŐSEBBEKKEL: A Centre d’Études de 1'Emploi (Foglalkoztatási Kuta­tó Központ) tanulmányt készített a műszaki-gazdasági fej­lődésnek az idősebbek (50-65 év közöttiek) foglalkoztatott­ságára gyakorolt hatásáról. A tapasztalatok a vállalati te­vékenység szervezésétől és a vállalat konkrét piaci hely­zetétől függően eltérőek ugyan, az általános tendencia azonban az, hogy a termelékenység növekedése, a munkások átképzésének szükségessége következtében elsősorban az idősebbek vesztik el munkájukat. Különösen két tényező befolyásolja hátrányosan az idősebbek helyzetét a vállalatokban: 1. A termelési apparátus rendszerének megváltoztatása. Vállalati fúziók és koncentrációk esetében a vezetés igyek­szik csökkenteni a létszámot. Ennek először az idősebbek válnak áldozatává. Egy vállalati részleg felszámolásakor, vagy a tevékenység jellegének megváltozásakor az időseb­bek számára gyakran nincs más megoldás, mint a nyug­díjazás előrehozása. 2. A másik eset az, ha a vállalatok kénytelenek csök­kenteni — a konkurrencia nyomása alatt—általános költ­ségeiket és növelni termelékenységüket. Ekkor ébrednek rá, hogy elsősorban a rossz munkaszervezés az oka az alacsony termelékenységnek. Ezért az idősebb munkásokat teszik fe­lelőssé, és az átszervezés érdekében minden eszközzel meg akarnak szabadulni tőlük. Legkedvezőtlenebb a helyzet a tömeggyártást folytató nagyvállalatoknál: ezek kérlelhetetlen személyzeti politikát folytatnak, s valósággal üldöznek mindent, ami fékezi a termelékenységet. — Kedvezőbb a helyzet a középvállala­toknál, különösen azoknál, amelyek jelentős mértékben au­tomatizálták termelésüket és ezzel kapcsolatban nagy szá­mú felügyelői és karbantartói munkakört hoztak létre. Viszonylag legkedvezőbb az idősebbek helyzete a kis­vállalatoknál. Ezek személyzete rendszerint hosszú időn át stabil, s közvetlen kapcsolatban van a vezetéssel. A szak­mai tapasztalatok, a termelési fogások ismerete nagy sze­repet játszik a feladatok elvégzésében, mivel a funkciók változatosak és csak a helyszínen sajátíthatók el. Az általános tendencia — a műszaki és gazdasági fejlő­dés következtében — mindenesetre kedvezőtlen az idő­sebb dolgozókra. A Foglalkoztatási Kutató Központ két in­tézkedés-csoportot javasol a kedvezőtlen tendenciák eny­hítésére: a) lehetővé kell tenni a korábbi nyugdíjazást, a nyug­díjkorhatár leszállításával, a munkaképességi normák megváltoztatásával. b) meg kell változtatni a munkafeltételeket a munka­körök megkönnyítésével, más munkakörbe való áthelyezés­sel, a szakképzés továbbfejlesztésével és felvételi korhatá­rok megszüntetésével. (Les Echos,) Szovjetunió PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS ALKALMASSÁG A tudományos és műszaki haladás jelentős mértékben növelte az embernek az iparban, az irányítási rendszerben és a társadalmi életben betöltött szerepét. Ma számos szak­ma igényel nagy szellemi aktivitást, amelyet hosszú ideig kell a szükséges szinten tartani. A tökéletesebb munkaesz­közök, valamint a gyártott termékek pontossága és bonyo­lultsága miatt sok munkakör egyre nagyobb követelménye­ket támaszt a dolgozó ember szervezetével szemben. A szakmák bonyolultsága annyira megnőtt, hogy az egészséges fiatalok 7—40 százaléka nem képes elsajátítani egyes szakmákat, viszont eredményesen tanulhat meg más szakmákat. A helytelenül választott foglalkozás hátrányos az egészségre is, és egyik oka a munkaerő-vándorlásnak. Ezért különös jelentőségre tesz szert a pályaválasztási tájékozta­tás, tanácsadás, az alkalmassági kiválasztás és ezzel szo­ros kapcsolatban a szakoktatás. A helyes szakmai kiválasztás alapja annak megállapí­tása, hogy milyen összhang van a szervezet pszicho-fizioló- giai képességei és az adott foglalkozás követelményei kö­zött. Feladata, hogy előrejelezze az egyén rejtett képessé­geinek várható kifejlődését, minthogy az idegrendszer leg­fontosabb tulajdonságai — az idegfolyamatok intenzitása, kiegyensúlyozottsági foka és dinamizmusa — egyenként kü­lönbözőek és az élet folyamán alig változnak. Az egyéni különbözőségben fontos szerep jut az agyszerkezet kéreghez tartozó és kéreg alatti kölcsönös kap­csolatának. A foglalkozási tevékenység ugyanis dinamikus sztereotip, amely számos bonyolult feltételes reflexből áll. A szakmára alkalmas fiatal az önálló munka kezdetén he­lyesen, bár lassan végzi el a munkát, s ennek során erő­södik meg a szakma bonyolultságának megfelelő dinami­kus, munkasztereotip, amely a kialakuló feltételes reflexekből épül fel és a teljes munkafolyamatot annak bonyolult­ságában felöleli. Ha a tanuló nem képes helyesen elvégezni a munkát, a szakmára alkalmatlan fiatalnál gátlások lépnek fel, amelyek nem engedik kifejlődni a fel­tételes reflexet. A szakmai alkalmassági ismérvek kiválasztása és he­lyes alkalmazása biztosíthatja, hogy a minimumra csökkentsék a helytelen szakmaválasztásokat, s az ennek következtében fellépő betegségeket és egyéb hátrányokat. Ehhez az egész­ségügyi szakemberek, fiziológusok, pszichológusok, szoci­ológusok, gyakorlati mérnök-műszaki dolgozók, közgazdá­szok komlex munkájára és együttműködésére van szükség. Csak így biztosítható a káderek helyes elosztása az ország népgazdaságában. A kérdés jelentősége igen nagy: a Szov­jetunióban a 9. ötéves tervben csupán azáltal kell 4,5 milliárd rubel megtakarítást elérni, hogy felszámolják az- olyan em­berek oktatására fordított költségeket, akiknél a szervezet fiziológiai lehetőségei nincsenek összhangban a foglal­kozás által támasztott követelményekkel. (Gigiena i Szanitarija)

Next

/
Thumbnails
Contents