Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 2. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Bereczky László: Az ember a modern ipari társadalomban
HAZA ÉS NAGYVILÁG BERECZKY LÁSZLÓ: I Az ember a modern ipari társadalmakban-Nemzetközi folyóiratszemleniiiiiuiiiiiHiiiiiMiiiMiiiaiiiiiiiiD iiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiNiiHiiiiHtiiHiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiin Franciaország •Ml LESZ AZ IDŐSEBBEKKEL: A Centre d’Études de 1'Emploi (Foglalkoztatási Kutató Központ) tanulmányt készített a műszaki-gazdasági fejlődésnek az idősebbek (50-65 év közöttiek) foglalkoztatottságára gyakorolt hatásáról. A tapasztalatok a vállalati tevékenység szervezésétől és a vállalat konkrét piaci helyzetétől függően eltérőek ugyan, az általános tendencia azonban az, hogy a termelékenység növekedése, a munkások átképzésének szükségessége következtében elsősorban az idősebbek vesztik el munkájukat. Különösen két tényező befolyásolja hátrányosan az idősebbek helyzetét a vállalatokban: 1. A termelési apparátus rendszerének megváltoztatása. Vállalati fúziók és koncentrációk esetében a vezetés igyekszik csökkenteni a létszámot. Ennek először az idősebbek válnak áldozatává. Egy vállalati részleg felszámolásakor, vagy a tevékenység jellegének megváltozásakor az idősebbek számára gyakran nincs más megoldás, mint a nyugdíjazás előrehozása. 2. A másik eset az, ha a vállalatok kénytelenek csökkenteni — a konkurrencia nyomása alatt—általános költségeiket és növelni termelékenységüket. Ekkor ébrednek rá, hogy elsősorban a rossz munkaszervezés az oka az alacsony termelékenységnek. Ezért az idősebb munkásokat teszik felelőssé, és az átszervezés érdekében minden eszközzel meg akarnak szabadulni tőlük. Legkedvezőtlenebb a helyzet a tömeggyártást folytató nagyvállalatoknál: ezek kérlelhetetlen személyzeti politikát folytatnak, s valósággal üldöznek mindent, ami fékezi a termelékenységet. — Kedvezőbb a helyzet a középvállalatoknál, különösen azoknál, amelyek jelentős mértékben automatizálták termelésüket és ezzel kapcsolatban nagy számú felügyelői és karbantartói munkakört hoztak létre. Viszonylag legkedvezőbb az idősebbek helyzete a kisvállalatoknál. Ezek személyzete rendszerint hosszú időn át stabil, s közvetlen kapcsolatban van a vezetéssel. A szakmai tapasztalatok, a termelési fogások ismerete nagy szerepet játszik a feladatok elvégzésében, mivel a funkciók változatosak és csak a helyszínen sajátíthatók el. Az általános tendencia — a műszaki és gazdasági fejlődés következtében — mindenesetre kedvezőtlen az idősebb dolgozókra. A Foglalkoztatási Kutató Központ két intézkedés-csoportot javasol a kedvezőtlen tendenciák enyhítésére: a) lehetővé kell tenni a korábbi nyugdíjazást, a nyugdíjkorhatár leszállításával, a munkaképességi normák megváltoztatásával. b) meg kell változtatni a munkafeltételeket a munkakörök megkönnyítésével, más munkakörbe való áthelyezéssel, a szakképzés továbbfejlesztésével és felvételi korhatárok megszüntetésével. (Les Echos,) Szovjetunió PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS ALKALMASSÁG A tudományos és műszaki haladás jelentős mértékben növelte az embernek az iparban, az irányítási rendszerben és a társadalmi életben betöltött szerepét. Ma számos szakma igényel nagy szellemi aktivitást, amelyet hosszú ideig kell a szükséges szinten tartani. A tökéletesebb munkaeszközök, valamint a gyártott termékek pontossága és bonyolultsága miatt sok munkakör egyre nagyobb követelményeket támaszt a dolgozó ember szervezetével szemben. A szakmák bonyolultsága annyira megnőtt, hogy az egészséges fiatalok 7—40 százaléka nem képes elsajátítani egyes szakmákat, viszont eredményesen tanulhat meg más szakmákat. A helytelenül választott foglalkozás hátrányos az egészségre is, és egyik oka a munkaerő-vándorlásnak. Ezért különös jelentőségre tesz szert a pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás, az alkalmassági kiválasztás és ezzel szoros kapcsolatban a szakoktatás. A helyes szakmai kiválasztás alapja annak megállapítása, hogy milyen összhang van a szervezet pszicho-fizioló- giai képességei és az adott foglalkozás követelményei között. Feladata, hogy előrejelezze az egyén rejtett képességeinek várható kifejlődését, minthogy az idegrendszer legfontosabb tulajdonságai — az idegfolyamatok intenzitása, kiegyensúlyozottsági foka és dinamizmusa — egyenként különbözőek és az élet folyamán alig változnak. Az egyéni különbözőségben fontos szerep jut az agyszerkezet kéreghez tartozó és kéreg alatti kölcsönös kapcsolatának. A foglalkozási tevékenység ugyanis dinamikus sztereotip, amely számos bonyolult feltételes reflexből áll. A szakmára alkalmas fiatal az önálló munka kezdetén helyesen, bár lassan végzi el a munkát, s ennek során erősödik meg a szakma bonyolultságának megfelelő dinamikus, munkasztereotip, amely a kialakuló feltételes reflexekből épül fel és a teljes munkafolyamatot annak bonyolultságában felöleli. Ha a tanuló nem képes helyesen elvégezni a munkát, a szakmára alkalmatlan fiatalnál gátlások lépnek fel, amelyek nem engedik kifejlődni a feltételes reflexet. A szakmai alkalmassági ismérvek kiválasztása és helyes alkalmazása biztosíthatja, hogy a minimumra csökkentsék a helytelen szakmaválasztásokat, s az ennek következtében fellépő betegségeket és egyéb hátrányokat. Ehhez az egészségügyi szakemberek, fiziológusok, pszichológusok, szociológusok, gyakorlati mérnök-műszaki dolgozók, közgazdászok komlex munkájára és együttműködésére van szükség. Csak így biztosítható a káderek helyes elosztása az ország népgazdaságában. A kérdés jelentősége igen nagy: a Szovjetunióban a 9. ötéves tervben csupán azáltal kell 4,5 milliárd rubel megtakarítást elérni, hogy felszámolják az- olyan emberek oktatására fordított költségeket, akiknél a szervezet fiziológiai lehetőségei nincsenek összhangban a foglalkozás által támasztott követelményekkel. (Gigiena i Szanitarija)
