Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Kép és szó
9. kép 14. kép Az igazság fogalmának képszerű megjelenítését és értelmezését vállaló ábrázolások gyakran szinte halmozzák a jelképi eszközöket. Ezt példázza Boissardus egyik emblémája is. (Emblemata. Lib. IV.) A hagyományos képi elemek (mérleg. zabola, bot) mellett sajátos közlő értéket hordoznak az újabb rajzi elemek, a könyv mint a tudományos tapasztalat jelképe és a kígyó, mint az okosságot szimbolizáló jelelem. Az 1750-es évek ikonologikus ábrázolásainak stílusáról és közlő értékéről is jó információt nyújt alábbi képünk. városházát díszítette, ma pedig a >' Kossuth Lajos utca 6. sz. alatti íakó- ’ ház oromfülkéjében látható. Ismerünk olyan emblematikus ábrázolást is, amelyen a részrehajlás nélküliség fogalmát a lej nélküli női alak jelképezi. Az igazság mérlegébe ..(A fü- lemile), Rlmay János az Erények dicséretére szerzett versezetében ezt olvashatjuk: „Add az Igazságnak kezembe mérlegét, Tudhassam megadni mindennek értékét” (Ecomia Virtutum). A mérleg mellett gyakori képi elem az igazságot szimbolizáló ábrázolásokon a „büntető” eszköztár is, a bot, a kard, a bárd, a pallos, a vessző- nyaláb (fasces), a megfékező zabola stb. Ezt példázza tizennegyedik képünk is. Minden képi elemnek (a női alak, a tömör kődarabok, a mérleg, és a bot) külön-külön és együttesen is van ábrázoló, szimbolizáló funkciója. (Boudard: Iconologie, III. 105.) „Mindenkinek egyenlő mértékkel" (ompibus aeque!) jelmondat sem véletlenül társult tizenharmadik képünk rajzi elemeihez. (Picinello: Mundus Symbolicus, 1687: Justitia) 1C. kép Azt mondja el ez a képi jel, hogy aki itél, részrehajló nem lehet. Kiegészítő képi elemek: a mérleg és a bátorságot, a merész kiállást szimbolizáló oroszlán. (Pierius: Hieroglyphica, 1626: Justitia) Az ikonologia és az emblematika az igazság fogalmát szimbolizáló ábrázolásain különösen fontos és elmaradhatatlan attribútum, illetőleg képi elem a mérleg. Igen ősi jelelem ez. Már az egyiptomi hieroglifákban is jeles szimbólum volt. Ezt bizonyítja a Halottak Könyvéből való illusztráció is. 13. kép Az igazságosság követelménye az is, hogy személyi tekintetek nélkül mérlegeljük a jót és a rosszat, az erényt és a hibát: s a jó kapja meg jutalmát (justitia renumerativa), a rossz pedig méltó büntetését (justitia vindicativa). A mérleg képi elem, illetőleg neve általánosabb értékű nyelvi jelképpé is vált. Ilyen értelemben és használati értékkel él e jeltípussal Arany János is ezekben a verssorokban: „Nyomatékül egy tallért dob A rudas, az ingás, a serpenyős mérleggel közvetlenül érzékeltették az emblematikus ábrázolások azt is, hogy aki bírál, aki igazságot osztogat annak azt is szigorúan (a szimbolikus női alak, illetőleg Justitia jobbjában tasces, vesszőnyaláb van); igazságosan (nec citra, nec ultra) mérlegelnie is kell. (Pierius: Hieroglyphica, 1626. Justitia). 12. kép 52
