Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - JELENÜNK - Draviczki - Tajti: A világnézeti nevelés helyzete és feladatai
Elérhetőnek tartja-e azt a célkitűzést, hogy általánosan elfogadottá váljék a közérdek elsődlegességének elve? A megkérdezett diák A felmérés időpontja igen részben, nem teljesen nem A középiskolások válasza 1972. szeptember 3«,5 % 50,5 % 13,- % 1973. május 40,4 % 50.4 % 9,2 o/0 A főiskolások válasza 1972. szeptember 3(5,5 % 51,5 % 12,- % 1973. május 53,5 % 28,2 % 18,3 % Mint az előző kérdésnél, hasonló módon itt is belejátszott a válaszadásba a fogalmak értelmezése, vonatkozik ez az „általánosan elfogadott" és a „közérdek elsődlegessége" fogalmakra. Ezeket a fogalmakat sem teljesen azonos értelemben használták (és használják) a diákok. Ennek előrebocsájtása után is azt kell megállapítanunk, hogy az év elején végzett felmérésnél 36,5 százalék válaszolt igennel, 50,5 százalék, illetve 51,5 százalék „részben, nem teljesen" elérhetőnek tartotta a fenti célkitűzést. Az év végi felmérés eredményei ennél 4 százalékkal, illetve 18 százalékkal bizonyultak jobbnak. A magunk részéről a 4 százalékot tartjuk mértékadónak, amely valószínűleg annak tudható be, hogy a Világnézetünk alapjai c. tárgy tanulmányozása következtében a fent' fogalmak konkrétabbakká, maga a célkitűzése pedig reálisabbá vált a diákok tudatában. Ami már most a kérdés lényegét illeti, arról azt kell mondanunk, hogy a megkérdezett diákoknak mintegy 36—40 százaléka tartja elérhetőnek, tehát reális célkitűzésnek a szocialista erkölcs alapelvének érvényesülését, és a megkérdezetteknek fele csak részben, nem teljesen fogadja el, egyszóval megkérdőjelezi ennek realitását. Úgy gondoljuk, hogy ez nem csupán iskolai probléma. A diákok véleményének — amely egyébként ebben a kérdésben a legrosszabb — megítélésekor lehetetlen nem gondolnunk arra a szociális és ideológiai háttérre, amit a kispolgárság, de mindenekelőtt a kispolgári- ság jelenléte társadalmunk fejlődésének mai szakaszában jelent. Az viszont már speciálisan iskolai és nevelési probléma, hogy a tanulóifjúságban ne idealizált és absztrakt képet alakítsanak ki társadalmunk jelenlegi és jövendőbeli állapotáról, — erre ifjúkorban különben is hajlamos az ember, — mert aztán a valóság ellentmondásaival találkozva a fiatal elveszti hitét elveink, világnézetünk, szavaink igazságában és céljaink, terveink realitásában. Elérhetőnek tartja-e azt a célkitűzést, hogy általánossá váljék a munkaszeretet és az emberek szívesen dolgozzanak? A megkérdezett diák A felmérés időpontja igen részben, nem teljesen nem A középiskolások válasza 1972. szeptember 64,- % 31.— % 5,- % 1973. május 70,8 % 27,— % 2,2 % A főiskolások válasza 1972. szeptember 66,- % 31,— % 3,- % 1973. május 65,- % 32.— % 3,- % Ennek a táblázatnak az eredményeihez szinte nem szükséges kommentárt fűzni, az önmagáért beszél. A munkához való szocialista viszony elve és ennek az elvnek érvényesítése a fiatalok véleménye szerint inkább reális, megvalósítható célkitűzés, mint a szocialista kollektivizmus elve. Ezt a meggyőződést erősíti bennünk mindenekelőtt az iskola nevelőmunkája és — bár ellentmondásokkal terhelten — tendenciájában a fiatalok személyes tapasztalatszerzése is. A kifejezetten tagadó választ adó fiatalok aránya mindössze 2—5 százalék között mozog. A befejező kérdés a fiatalok ateista meggyőződésére, illetve a vallásos hit maradványaira vonatkozott. Véleménye szerint hogyan oszlik meg osztálytársainak véleménye a vallásosság kérdésében? A megkérdezett diák A felmérés időpontja nem vallásos közömbös, részben vallásos A középiskolások válasza 1972. szeptember 48,- % 29,— % 23,— % 1973. május 75,- % 14,7 % 10,3 % A főiskolások válasza 1972. szeptember 75,- % 18.— % 7- % 1973. május 75,8 % 12,2 % 9,- % 39
