Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 1. szám - NÉPEK VILÁGA - D. Panyik Márta: Vörös vagy fekete zászló alatt (próza)

módszereik egyértelmű haladó volta vitatható, számukra is inkább a megtagadott eszmék és intézmények a biztosak, a megoldás és a hozzá vezető út már kevésbé. Elégedetlenségük gyakran csak a közvetlen környezet ellen irányul, tettrekészségük egy része eredménytelen tömegdemonstrációkban sikkad el. Az utóbbi évek amerikai diákmozgalmaiban Che Guevara, Mao Ce Tung, Trockij eszméi, a húszas évek hazai, a kubai forradalom hagyományai az anarchia és marxizmus— ieninizmus elemei keveredtek, ezek sem tisztán, hanem az ottani fiatalság önnön képére és viszonyaira igazítva. A sokáig tartó hőskultusz, a gerillaharcok romantikájának kritikátlan tisztelete, az egyértelmű szimbólumokat és jelszavakat kedvelő, szenvedélyes demonstráció újabban enyhült és a demisztifikáció szárazabb szellemével ötvöződött. „Nem akarok Bach vagy Mozart lenni. Tolsztoj, ioe Hilí, Gertrude Stein és James Dean — mind halottak. A Nagy könyveket megírták, a Nagy mondásokat elmondták. Csak képet akarok adni arról, ami körüiöttem történik. Bár sokszor én magam sem tudom, mi történik valójában." (Bob Dylan)

Schaar, ismert amerikai esszéista mondja, hogy aki demokráciáról beszél az Egyesült Államokban az vagy buta, vagy rosszindulatú; a tekintély elvesztése nyomán a fiatalok a kábítószerben, az idősebbek a fegyverekben keresnek támaszt, a rendőr védelmezőből ellenség lett, az egyetemes erőszak és széthullás lett úrrá az országon. Ilyen körülmények között a szervezetéhség és politikai aktivitás a fiatalok körében tiszteletet parancsol és a rendteremtés igényét sugalló segítséget érdemel az USA Kommunista Pártjától. A nyugati ifjúsági mozgalmak világos megítélése fontos tanulság lehet számunkra. A szocialista Magyarország viszonyai között a fiatalság nem a tiltakozás, hanem a fejlesztés, a teremtés felelős tudatában kell, hogy tevékenykedjen. Ezért károsak azok a tendenciák, amik valamiféle rosszul értelmezett internacionalizmus jegyében, a kapitalista országok fiataljainak hibái nyomán az alkotókedvet és társadalmi aktivitást néha nálunk is formális gesztusokká és jelszavakká, a mozgalmat szervezetté merevítik.

A New American Review, az amerikai fiatal értelmiség politikai, művészeti körképe beszélgetést közöl Doris Lessing angol író és Raskin, a New York State University Stony Brook-i fiatal oktatója között. A haladó szellemű angol író, akit Sillitoe mellett az angol baloldal közérzetének fontos képviselőjének tartanak számon és a fiatal, radikális amerikai párbeszéde az amerikai és a nyugati baloldal eszméinek és tevékenységének jellemzőiről tanúsít.

„27 éves vagyok, kortársi irodalmat tanítok és vitasorozatot vezetek a pornográfiáról Siony Brcok-bart. „Félreneveltetésemet" Columbiában kezdtem, Angliában folytattam, aktívan részt veszek a baloldali diákok mozgalmában. . . Doris Lessing tudott működésemről és elveimről, mielőtt találkoztunk, ű a New Left-rő! (Új Baloldal) akart kérdezni, én a diákokról, a fekete hatalomról, az íróról és a politikáról, a kábítószerről és a forradalomról, a liberálisokról és a régi baloldalról.

Raskin: Mi a véleménye az egyetemi letartóztatásokról?

Lessing: Mélységesen meg vagyok döbbenve. Angliából jöttem, ahol másfajta módszerekkel dolgoznak. Lehet, hogy romantikus vagyok, de nem hiszem, hogy az angolok megengednék, hogy a rendőrség kollégiumokat rohanjon le. Itt a rendőrség az éjszaka közepén felébreszti és a börtönbe hurcolja a diákokat és senki sem tiltakozik. A hajnali bezörgetés, a náci rendőrség módszere, most mindennapi valóság az Egyesült Államokban.

Raskin: Az USA kulturális és politikai mozgalmai nagyon különbőz nek az angliaitól?

Lessing: Angliában az emberek úgy érzik, mintha valamiféle átmeneti állapotban élnének; valami történni fog, de még nem tudják, milyen irányban és milyen formában. Itt minden teljes mozgásban van. Nincs semmiféle átmeneti szünet.

Raskin: Nálunk néhány politikai személyiséget kábítószer miatt tartóztattak le. A rendőrség a kábítószer elleni rendelkezéseket használja fel a radikálisok zaklatására. Mi a helyzet Angliában?

Lessing: Angliában a kábítószernek semmi köze a politikához. A társadalmi vélemény a kábítószert az erkölcsi zülléssel asszociálja. . .

Raskin: A fiatalság lázad szerte a világon, feltételezem, hogy az angol egyetemi hallgatók is szembekerülnek sok, a miénhez hasonló nehézséggel.

Lessing: A Stony Brook-i letartóztatások nagyon emlékeztetnek egy esetre, ami a London School of Economics-on történt. Az egyetem hivatalos szervei kapukat építettek, hogy féken tudják tartani a tüntető diákokat. Azt állították, hogy építészeti szempontból rendelkeztek így, de a diákokat nem tudták becsapni. Bejelentették, hogy le fogják rombolni a kapukat, és le is rombolták. A tanári kar hisztérikusan reagált. . . Kihívták a rendőrséget. . . A tanári kar jelentős része szándékosan rendőrkézre juttatta a fiatalokat. Nagyon nagy az ellen tét a fiatalok és oktatóik között. A brit rendőrség néhanapján értelmesen viselkedik, megpróbálja elkerülni a felesleges letartóztatásokat. De az amerikai rendőrség, úgy tűnik, soha nem tanúsít egy szemernyi intelligenciát sem.

Raskin: Az amerikai rendőrség az utóbbi években rendkívül erőszakos, most már nemcsak a néger negyedeket, hanem az egyetemeket is, fehér, középosztálybeli diákokat is megtámadnak. Gyakran mondják, hogy az angol rendőr jóindulatú, ártalmatlan, de azt hiszem, hogv ez csak legenda.

Lessing: Elmondhatok egy történetet az angol erőszakos rendőrségről, ami nagyon jellemző a televízió hatására is. Nemrégiben a Trafalgar téren voltam egy tüntetésen. A rendőrség aznapra megtiltott mindenféle gyülekezést, de a rendelkezés ellenére sok ember gyűlt össze, elhatároztuk, hogy megtartjuk a gyűlést. Kinn voltak a tv-kame- rák is. Barátaimmal együtt kértük a tévéseket, hogy maradjanak, mert tapasztalatból tudtuk, amint a tv nincs ott, rögtön megtámadnak bennünket. Este a tv bemutatott pár részletet a kora délutáni eseményekből, a rendben ülő tömeget, a kedves, mosolygó rendőrökkel. A kamerák arról már nem tudtak beszámolni, ami ezután következett. A rendőrök a tömeg közé rohantak és kegyetlenül ütötték a tüntetőket. A rendőrség egészen másképpen viselkedik, ha a televízió nincs a környéken.

Raskin: Mi a véleménye a tv egyéb alakító hatásáról?

Lessing: . . .A ma fiatalja sokkal tájékozottabb szüleinél, s az az újfajta tudatosság, ami a gyerekeket jellemzi, nagyban a tv-nek

18