Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - JELENÜNK - Draviczki - Tajti: A világnézeti nevelés helyzete és feladatai
mezésén — itt is lehet vitatkozni, egy azonban tény, mégpedig az, hogy mind a középiskola, mind a főiskola végzős diákjai között minimális azoknak az aránya, akik kifejezetten agnoszticista álláspontot vallanak magukénak, tehát nemmel válaszoltok. A két felmérés közötti válaszok különbségét — amely pozitív irányban tolódott el — a fenti kérdés esetében nem tartjuk olyan lényegesnek az iskolára nézve, mint ahogyan azt az előző kérdésnél tettük. Ez nem jelenti részünkről az iskola szerepének lebecsülését, hanem azt kívánjuk megjegyezni, hogy a fenti ismeretelméleti kérdés „eldöntésében’’ különösen nagy szerepet játszanak a tömegkommunikációs eszközök. (Az „egyéb” nevelési tényezők között a fiatalok a televíziót hozták be az első helyre.) Az eddig tárgyalt három kérdés az általános világnézeti kérdések, tehát a dialektikus materializmus tárgykörébe tartozik. A következő kérdések viszont már a társadalom-filozófia és az erkölcs témaköréből valók, végül egy kérdés a vallásra vonatkozik. A történelmi materializmus tematikájának megfelelő sorrendben az első kérdések a társadalmi haladásba vetett hitet, a társadalom fejlődési törvényeinek és az ember cselekvési lehetőségeinek összefüggéseit, pontosabban az ezekre vonatkozó világnézeti tételek elfogadását vagy megkérdőjelezését vizsgálták. Itt is néhány — a világnézeti meggyőződés, az erkölcsi hit szempontjából — különösen hangsúlyozott, súlyponti kérdést tettünk fel. Lehetségesnek tartja-e, hogy a társadalmi haladás meghatározott szintjén az emberiség életéből végleg kiküszöbölhetők legyenek a háborúk? A megkérdezett diák A felmérés időpontja igen kételkedik, nem teljesen nem A középiskolások válasza 1972. szeptember 45 % 24 % 31 % 1973. május 59 % 19 % 22 % A főiskolások válasza 1972. szeptember 49 % 24 % 27 % 1973. máius 57 % 16 % 27 % Ennek a kérdésnek a vizsgálata különösen tanulságos abból a szempontból, hogy közvetlenül megmutatja: milyen szerepet játszhat a hallgatók véleményének alakulásában a pillanatnyi szituáció. A két felmérés között következett be ugyanis a vietnami fegyverszüneti megállapodás. 1972. szeptemberében a fenti kérdésre a középiskolásoknak 45 százaléka, a főiskolásoknak 49 százaléka válaszolt egyértelműen igennel, ugyanerre a kérdésre 1973. májusában — a vietnami fegyverszüneti megállapodás létrejötte után — a középiskolásoknak 59 százaléka, a főiskolásoknak 57 százaléka adott igenlő választ. A különbség okát nyilván nem lehet a pedagógusok nevelőmunkájából levezetni — bár nyilván felhasználták ezt a tényt nevelési szempontból, — hanem a világhelyzet alakulása játszotta a döntő motívumot a hallgatók véleményének megváltozásában. Ez az eredmény ismételten arra figyelmeztet, hogy az ilyen jellegű felmérések értékelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, a kapott eredményt nem lehet abszolutizálni, mert annak alakulásában számos tényező játszhat szerepet. Talán apróság, de nem tartjuk teljesen véletlennek, hogy a két felmérés közötti eltérés — az „igen" válaszok esetében — a középiskolásoknál 14 százalék, a főiskolásoknál 8 százalék, amely különbséget a fiatalok életkori sajátosságaival magyarázhatunk. A következő kérdés szintén a társadalmi haladásra vonatkozott, de itt sem neveztük meg konkrétan, hogy a társadalmi haladás melyik fázisára (kommunizmus) gondolunk. Lehetségesnek tartja-e, hogy a társadalmi haladás meghatározott szintjén megszüntethetek lesznek a társadalmi egyenlőtlenségek és az ember kiszolgáltatottsága? A megkérdezett diák A felmérés időpontja Igen részben, nem teljesen nem A középiskolások válasza 1972. szeptember 46,— % 37.— % 17,- % 1973. május 51,8 % 34,3 % 13.9 °/„ A főiskolások válasza 1972. szeptember 41—, % 44,— % 15.- % 1973. május 36,3 % 44,9 % 18,8 % Ezek a számok bizony nem festenek különösebben jó képet. Ebben az is szerepet játszik, hogy „a társadalmi egyenlőtlenség" és ,,az ember kiszolgáltatottsága” fogalmait nem mindenki azonos értelemben fogta fel, s így ez is befolyásolta a kérdés megválaszolását. A puszta számok azt mutatják, hogy a két felmérés között a középiskolások válasza néhány százalékban javult, a főiskolásoké viszont rosszabbodott. Ez utóbbiak esetében azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a második felmérésben — mint már korábban jeleztük — csupán az egyik főiskola hallgatói vettek részt. Miután az így kapott adat nem összesített képet tükröz, ezért kommentálását mellőzzük. Magához a kérdéshez azt kívánjuk hozzáfűzni, hogy az erre vonatkozó vélemények kialakulásában különösen erőteljesen hat a család, a rokonság, a baráti kör véleménye, illetve az ott szerzett tapasztalatok értelmezése. Tehát ez sem csak a pedagógusok, az iskola jó vagy kevésbé jó nevelőmunkájának a függvénye, de természetesen az is. A következő két kérdés az erkölcsi haladással kapcsolatban kívánta meg a diákok állásfoglalását. 38
