Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - HAGYATÉK - Pásztor Emil: Kalauz Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvéhez
itmittiiiiiiMimiiitmiiiiiiiiiiiiiiimtiiiiiiiiiiiiuiiiii minimum imiiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiimiiitiiiim iiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitiiii r i PÁSZTOR EMIL: iHiimiimmitiiimiiiiiiiiiiitiiiitiimmiitiiiiiiimimiimimiiiiminiii Kalauz Mikes Kelemen törökországi Leveleskönyvéhez (Veress Dániel: A rodostói csiíiagnéző) Heves megye egyik legértékesebb irodalmi emléke Mi kés Kelemen törökországi Leveleskönyvének eredeti kézirata, melyet az egri Líceum épületében működő Főegyházmegyei Könyvtár őriz — már több mint száz év óta. Ha belenézünk a kéziratba, a bőrkötés belső táblájára ragasztott papíron Toldy Ferenc múlt századi Irodalomtörténészünk hitelesítő bejegyzését olvashatjuk: „Mikes Kelemen Török- országi levelei. A szerző sajátkezű példánya." Alatta egy mondatban az Egerbe jutás körülményei: „Toldy Ferencz Űrtől megszerezte 1867. Bartakovics Albert Érsek.” A legutóbbi években két nagyon figyelemreméltó könyv jelent meg Mikes művéről. Az első tulajdonképpen a Törökországi Levelek kritikai szövegkiadása a kitűnő Mi- kes-kutatónak, Hopp Lajosnak több mint ötszáz iapnyi jegyzetével (Mikes Kelemen összes művei. Szerk. Hopp Lajos. I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966). Az összesen 862 lap terjedelemű munka a 300. lapig bezárólag Mikesnek „édes nénjéhez” írott 207 levelét tartalmazza. Ezek — mint a kutatás megállapította — fiktív, el nem küldött levelek. A Magyarországról Törökországba emigrált és Konstantinápolyban élő P... E... grófnő, akihez Mikes negyvenegy éven át ezt a sok-sok levelet írta (a legtöbbjüket a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóból) — ez a Mikesnél alig idősebbnek sejtett rokon, édes néném” csak az író fantáziájában élt, Amikor Mikes — már mint 68 esztendős öregember — engedélyt kap a konstantinápolyi osztrák követtől, hogy írhasson erdélyi rokonainak, egyszeriben abbamaradnak az „édes nénjéhez" szóló levelek, s a 207. levél kelte után tizenhat nappal Mikes valóságos, misszilis levelekkel folytatja az előbbiek sorát. Ezek — éppen, mert valóban elküldte őket — már nem kerültek bele a ma Egerben látható kéziratos kötetbe, de szerencsére megőrződtek az erdélyi székely rokonságnál, és most Hopp Lajos folytatólag közreadta őket említett munkájának következő 30 Iapnyi részében. Ezt követi könyvében a több mint 500 lap terjedelmű jegyzetanyag. Mikesről és a Törökországi Levelekről a legújabb könyvet egy romániai magyar írónak, Veress Dánielnek köszönhetjük (Veress Dániel: A rodostói csillagnéző. Kalauz Mikes Leveleskönyvéhez. Kismonográfia. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár 1972). A szerzőről megtudjuk a Magyar Irodalmi Lexikon III. kötetéből, hogy 1929-ben született Sepsiszent- györgyön, „romániai magyar kritikus, irodalomtörténész". Amint tőle magától tudom, ma a sepsiszentgyörgyi társu- Magyar Színház dramaturgiájának vezetője. Néhány évvel ezelőtt írt Mikes című történeti drámáját Erdély minden jelentősebb városában bemutatta a sepsiszentgyörgyi társu- lat: mintegy száz előadáson negyven-ötvenezren nézték meg. (Először Mikes Kelemen szülőfalujában, Zágonban mutatták be — 1968. november 7-én.) Veress Dániel Míkes-drámája és mostani kismonográfiája — Lévay József és Komáromi János korábbi, többé-ke- vésbé egysíkú Mikes-ábrázolásai után „teljesebb, derűsebb, józanabb és cselekvőbb embert” mutat be az irodalom eszközeivel, aki derűs tud lenni annak ellenére, hogy „tulajdonképpen a magyar írás legtragikusabb alakja”. Tragikumát így jellemzi Veress Dániel: „Elveszett minden, ami értelmet adott életének, a szabadság ügye, melyre sorsa feleskette, a fejedelem, akit fiúi vak szeretettel és ragaszkodással szolgált, nem lett az övé az egyetlen asszony, akit szeretett... és még egy. . . a szülőföld, ahová hatvan évig visszatérni hiába törekedett.” Hopp Lajos nagy Mikes-kötete és Veress Dánielnek ez a két kisebb Mikes-könyve igen jól kiegészítik egymást. Hopp Lajos a kutató tudós filológus alaposságával tárja elénk a teljes mikesi szöveget és mindazt, amit ma tudni lehet rála. A Zágon szomszédságában élő Veress Dániel az embert és az írót hozza közel a ma emberéhez, s ábrázolása úgy „tudományos”, hogy elsősorban irodalmi eszközöket használ. A rodostói csillagnéző — e 189 lap terjedelmű Mikes- kötet — műfaját a szerző „életrajzi vázlat”-nak, „kinagyított hátterű arckép”-nek, „monografikus esszé”-nek nevezi. „Kötetkém — jegyzi meg az utószóban — nem a szakembereknek szól, hanem elsősorban azokhoz, akik a halhatatlan Leveieskönyv olvasóiként... valamivel többet szeretnének tudni Mikes életéről, gondolkodásáról, lelki világáról, sorsáról, koráról, kortársairól, művének indítékairól, erezetéről, többet, mint amennyit műve elő- és utószavai, az irodalomtörténetnek és lexikonok elárulnak." Műve rendkívül élvezetes olvasmány, s időszerűségét csak fokozza az, hogy közeledik II. Rákóczi Ferenc születésének háromszázadik évfordulója. „Rákóczi Ferencünk — olvassuk Veress Dániel kismonográfiájában — legalább kettő van. Az egyiket a tényfeltáró, okokat nyomozó történettudomány építgeti, újabb meq újabb vonásokkal gazdagítva — inkább a hadászati és diplomáciai hátteret, mint az arcot. A másikat Mikes hagyta ránk, s ki tagadná, hogy a köztudatban ez az érzékletesebb s emberközelibb. A maradandóbb, mert lényegileg igazabb . . . Rákóczi népünk tudatában az és annyi, amivé hősünkben, ennek a zágoni székelyszármazéknak lelkében, hitében lenni tudott.” Amikor a Rákóczi-szabadságharc elbukása után nyolcvanhárom és Mikes halala után harminchárom évvel kinyomtatták a Törökországi Leveleket, ez volt Magyarországon az első olyan könyv, amely pozitív képet rajzolt az uralkodóház által befeketített kuruc fejedelemről. (A Törökországi Levelek cím 1794. évi, első kiadást sajtó alá rendező Kulcsár Istvántól származik. A teljes cím és az író megjelölése Kulcsárnál — mai helyesírással — így volt: „Török- országi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak. Irta Mikes Kelemen, az emlétett fejedelemnek néhai kamarása.”) Megemlíti Veress Dániel, hogy egy angol irodalomtudós, Mervyn D. Jones 1966-ban könyvet írt arról az öt magyar klasszikus íróról, akiket véleménye szerint Nyugat- Európának is érdemes megismernie. „A vitatható névsorban Zrínyi, Vörösmarty, Eötvös, Petőfi neve mellett a Mikesé is szerepel, kitűnő szemelvényekkel igazoltan.” Veress Dániel szerint Mikes Leveleskönyve mindenesetre a tíz legnagyobb magyar nyelvű remekmű egyike s „az egyik legeurópaibb” remekműve irodalmunknak. Helyesen mutat rá — például Kulcsár Istvánnal szemben —, hogy Mikes könyvének lényegét nem csupán a „bujdosó magyarok történetei” adják. Mikes Kelemen prózája ma is élvezettel olvasható, mert a műve igazi irodalom. „Noha ír az eseményekről is, valójában önmagát állítja írásai középpontjába. Tulajdonképpen ő a magyar irodalom első lélekelemzője, aki föltárja olvasói előtt belső világát, érinti lelkiállapotainak motívumait is, nemkülönben józan derűvel boncolgatva jellemzi alakjait. A Leveleskönyv alaphangja egy négy évtizeden keresztül meg nem szűnő belső monológ. Éppen az 24
