Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: "Vox humana, úti pictura docet..." (A kép, az ábrázolás, az oktatás, az ismeretterjesztés és a tudományos feladatok szolgálatában)
tett nyelv és kalapács képi elemek együtt mondják el jelképesen azt, amit szójelekben mondtunk el a szónoki magatartás és gyakorlat egyik típusáról. 7. kép A hieroglifikus, szimbolikus és emb- lematikus ábrázolásokban az ékesszólás hatékonyságáról összetettebb, de logikus rendben megszerkesztett szimbólumrendszerben vallanak az egyes önmagunkban is jelképes értékű képi elemek. Nyolcadik képünk az ékesszólás erejét, hatalmát s a befolyásoló erővel is bíró emberi beszédet jelképezi:. (Scarlatinus 1695). A képi elemek külön is szimbolikus értelműek. A központi alak Herkules, aki nem testi erejével győzi le embertársait, hanem az élőszó, az ékesszólás hatalmával. Az ékesszólás, a hatékony beszéd hatásos fordulatait a Herkules szájából, nyelvéből kivezető aranyláncok szimbolizálják. A befolyásolás tényét és erejét tük3. kép rözi az a hatás, mely azzal válik láthatóvá, hogy a hallgatók a „visszacsatolási csatornában" úgy viselkednek, mint akiknek nemcsak figyelmét kötötte le a beszéd ereje, hanem kezüket, a tevékenységre, cselekvésre kész akaratukat is képes mozgásba hozni. Herkules bal kezében nyugalmi helyzetben van a testi erőszak jelképe, a buzogány, a dorong, mert a szónok tiszte és feladata, hogy ne hatalmi szóval, tekintélyi érvekkel győzze meg hallgatóságát, s irányítsa gondolati vagy cselekvésbeli magatartásukat, hanem szakmai tudásával, élményt is nyújtó érvelésével, vitakészségével. A teljes ábrázolás egyúttal jól szimbolizálja számunkra az elsődleges verbális, szóbeli közlés s a másodlagos kinetikus közlés (arc, szem, gesztus, mimika) együttes hatását, szuggesztivitását is. Meglepő az is e szimbolikus képen, hogy a monologikus beszédhelyzet modelljét is jól szemlélteti. Eloqucntia fortitudinc prifFantioni EMBLÉMA ’CL.XXX. ArCVM Uui tcnelfíh’iiuill f:tj dcxttr.i CtJlUIB', CpnUfnt C X enitci íto. Heriulú bxc ittitur fjttcs?J:c>: ccnuntit iburf Quoi re:hí, cr ler.:íjemtn<t.mu (ént. Qmdquaikuglin tiliJeitiojuJTltlti.i utánig ‘Qtttúfilf* fuUtú^tUiá&hii.mos: Anne quod Akidén '»'giupnonrsh'ire u.iHí VzxíUi/.eni popédn ikmdtiijfe jenin:5 Cfduniarmx Ííffi&ipttmtittdnnpntu stit/ iloqúiepoUensad fu* voutr.ilnt. 9. kép A különböző emblémás könyvekben is fel-feltűnik ez a szimbolikus ábrázolás átrendezett képi elemekkel. Az ékesszólás befolyásoló erejének igen változatos eredőit próbálják a képi elemek jelképes értékeivel érzékeltetni. Alciatus könyvében (Emblemata, 1531) a CLXXX. embléma azt pél- za, hogy az átrendezett képi elemek új szemléleti alapról „beszélnek” az ékesszólás hatékonyságáról. A kilencedik képünkön látható teljes szerkezetű emblémában a jelmondat, a iem- ma, a kép s a képet értelmező szöveg együtt nyújtanak információt az ékesszólás erejéről, nagy szerepéről. A kép központjában a gall Herkules áll, aki nem testi erejével, hanem a beszéd, az ékesszólás befolyásoló értékeivel hat hallgatóságára. Minden képi elemnek külön is van ábrázoló és jelképi szerepe. A gall Herkules (a kifejező francia nyelv és beszéd erejét, értékeit mindnyájan ismerjük!) baljában íjat hord: a nyelvi formák pontosságát, egyértelműségét szimbolizálja; a jobbjában feltartott dorong: arra utal, hogy a tekintélyi érvelés eszköztárát, az idézeteket, a hivatkozásokat is jól ismeri a szónok; testét oroszlánbőr fedi: az oroszlán nemcsak az erőnek szimbóluma, hanem a beszéd, a szónoklat hatóerejének is jelképe. A hieroglifikus könyvekben az oroszlán szimbolizálja a szónoki beszédnek azt a típusát, amely az emberek, a hallgatóság meggyőzését tűzi ki fő céljának. A Herkules nyelvén átvert aranylácok az élőszó értelmet lekötő, érzelmet felhevítő s tevékenységet megindító fordulatait, retorikai eszközeit jelképezik. A hallgatóság önként vállalja a partner szerepét: a látható visszacsatolási képi elemek is erre utalnak. 1581-ből származó tizedik képünkön szemlélhető szimbolikus ábrázolás ugyancsak a beszéd, az ékesszólás erejéről nyújt információkat. A képi elemek közül különösen sokat mondanak a beszéd hatásáról a hallgatóság mimikáját, gesztusait, tehát aktív figyelmét szimbolizáló rajzi elemek. A beszélő, az előadást tartó sohasem mondhat le arról, hogy a hallgatóság aktív közreműködésének jelzéseiből kapott információkat is bele ne kódolja beszédének, előadásának hangalakjába, nyelvi formálásába. (Chartarius: Imagines deorum, 1581. 227.) 10. kép Tizenegyedik lépünk kitágítja a szimbólum jelképi értelmét: az emberi szóval, az élőszó meggyőző erejével, a tárgyalásokkal többet érhetünk el, mint az erőszakkal, a fegy47
