Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Törcsvári István: A gyártmányok értékelési módszere
JllllllllllllllllinilllllllllllllllllllllllllllllltllllMIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIlllllltllllllUIIIIIIIIIIIHMIMIIIMIIIVIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIItllfllllllllllllllllllllllllllllfllllltllllllllllllllHIIItllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllluiiiiiliiMiliiiii í TÖRCSVARI ISTVÁN okleveles gépészmérnök: A gyártmányok értékelési módszere nillllllllll|llllll|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||Mlllllllllllillllllll|lllllllllllllllllllllllllllllltlllIIHIIIIIItllllllllll|MIIIIIIIIIIIIIIIHII||llll||||||||||l||l|||||||||||||||||||||||||||||||||||IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIII|llllll||ll|||l|lllllllll'' A gyártmányfejlesztési munka - akár hosszútávú, akár rövidtávú célokért folyik — mindig a gyártmányokkal szemben támasztott követelmények ismeretét igényli. A követelmények meghatározásához a műszaki-gazdasági színvonal, felmérése, kiértékelése és a fejlődés tendenciájának megállapítása szükséges. A műszaki-gazdasági színvonal értékelésére és meghatározására különböző módszerek ismeretesek, amelyek mindig az összehasonlításon alapulnak. A különböző cégek gyártmányainak összehasonlítása azonban bonyolult kérdés. Egyes módszerek tisztán szubjektív alapra épülnek, ezeket már eleve el kell utasítani; más módszerek ugyan objektív alapon hasonlítják össze a mért paramétereket, de a használati értéket nem veszik figyelembe, pedig ennek elhanyagolása nem adhat helyes alapokat. A különböző mérhető tulajdonságok mellett a nem mérhető tulajdonságok legalább olyan fontosak lehetnek, mint a mérhetők. Erre legegyszerűbb példa a felületkiképzés: „Szépen festett gyártmány megnyeri a vevőt." Dehát végülis, melyek a világszínvonal-összehasonlítás ismertebb módszerei? AZ OPTIMÁLIS ÉRTÉK MÓDSZERE Az összes összehasonlított gyártmány között minden paraméternél található egy legjobb értékkel rendelkező. Amelyik legtöbb optimális értékkel rendelkezik, azt minősítik csúcsszínvonalnak. Hibái: használati értéket nem vesz figyelembe, és legjobbnak mutat egy olyan gyártmányt, melynek ugyan sok jó tulajdonsága van, de esetleg több jellemzője az átlagot sem éri el, s ezek mégsem befolyásolják az értékelést. AZ IDEÁLIS ÉRTÉK MÓDSZERE A csúcs-szintet elérő tulajdonságokért a gyártmány 100 pontot kap, egyéb tulajdonságért arányosan kevesebbet. Ezután összeadják az összes pontot, átlagolnak és az átlagszám egyben a jelzőszám. A legmagasabb átlag a világszínvonal. Matematikailag jó, de a használati értéket itt sem vették figyelembe. A KÖZÉPÉRTÉK MÓDSZERE Az öszehasonlítandó gyártmányok közül kiválasztják a legjobbnak tartott hármat vagy ötöt. Ezek jellemzőiből számtani középértéket képeznek és 100 pontot adnak rá. Az összehasonlítandó gyártmányok jellemzőinek e középértéktől való eltérését pozitív vagy negatív pontokkal fejezik ki. Ha egy típus átlaga 100 pontnál magasabb, az a világszínvonalú. Ám e módszernek majdnem azonos előnyei és hátrányai vannak, mint az előzőeknek. Az eltérés csak annyi, hogy ott egy, itt pedig több gyártmány befolyásolja a sorolást. A MINŐSÉGI OSZTÁLYOZÁS MÓDSZERE Az előzőektől eltérő módszer, bevezeti a minőségi osztály fogalmát. A minőségi osztály meghatározása a használati érték figyelembe vételével történik, és egyaránt alkalmazható a mérhető és nem mérhető tulajdonságokra is. Tízesbe sorolják a világszínvonalú, nyolcasba a még nagy műszaki értékű készülékeket, de például csak a hatosba kerülhet az, mely a világszínvonalat nem éri el. Hátránya sajnos az, hogy az osztályba sorolás sok esetben szubjektív jellegű, és ezt a munkát szakemberekből álló kollektívának kell végeznie. A PONTOZÁSOS MÓDSZER A gyártmányok vizsgálatánál ki kell választani a gyártmányra legjellemzőbb paramétereket, és fontosság szerint pontértékekkel kell jellemezni azokat. Ideális az a gyártmány, amelynek a paraméterek sorrendi száma, és a kijelölt jellemzők maximális pontértékei azonosak. A paramétereket gyártmányonként hely- és pontértéknek megfelelően egy koordinátarendszerben ábrázolják és a koordináta rendszerben előre kijelölhető a világszínvonal, a korszerű és korszerűtlen gyártmányok helye. Az értékpontokat a koordináta rendszerben százalékos aránynak megfelelően rajzolták be és így minden gyártmányra egy vonal (törtvonal) jellemző. Minden paraméternek a legjobb értéke kapja a 100 százalékot és ez egyenlő a maximális pontszámmal. A kiértékelés módját és példáját az 1. számú ábra mutatja. A rendszer hátránya, hogy a nem mérhető paraméterek értékelése nincs megoldva, de előnye az ábrázolási mód, valamint a használati érték és a leggyengébb pont jelentőségének kiemelése. A KÜLÖNBSÉG MÓDSZERE A különbség módszere is minőségi osztályokat határoz meg, ezt azonban nem szubjektív alapon állapítják meg, hanem első pillantásra bonyolultnak látszó eljárással számítják ki. Ez azonban szükséges, hogy a minőségi osztályok a használati értéknek valóban megfeleljenek. A minőségi osztályokról az 1. számú táblázat tájékoztat. A táb, fí' gyári many Se or sieru! Produkt modern , B 'gyárim ány korseerü/leff' f „B" Produkt unmodern 1. abra 58 \
