Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Comenius emblémája és jelmondata

ban és szellemében hogyan kapcsolódik a hagyományhoz. Bán Imre egyik tanulmányában (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 565) helyesen állapítja meg, hogy Comenius híres jelmondata Vida utánzat. Valóban így van. Marco Girolamo Vida (1485—1566) római kanonok, albai püspök korának egyik legolvasottabb tankölteményében (Ars poetica: Poeticorum, libri III. 1527. 451—453.) ezek a humanista kicsengésű sorok találhatók: „ . . . nec positis insit violentia rebus: omnia sponte sua veniant..." Vida a „nec íe sors inopina regat, omnia consiliis proviso semper nutu rationis eant res: ne a váratlan sors irányítson, hanem az értelem, az előrelátás kormányozzon, bevezető gondolatok zárótételeként fogalmazta meg azt a mondatsort, amely alapot adott Comenius tömör jelmondata nyelvi formájának kialakításához.

A jelmondat tartalma, szemlélete s az arra szabott nyelvi forma egy-egy fontos eleme elevenen élt a Come- nius-korabeli filológusok, filozófusok és pedagógusok nyelv- használatában is. (Vö. Bakos:Einige aktuelle Fragen der Comenius—Philologie, Acta Comeniana, 1972. 391—404) Gyakran találkozunk vele Andreas Alciatus (1492—1550), az „emblémák atyja és fejedelme" (Emblematum Pater et Princeps) 150 kiadást megért műve, az Emblematum liber nyomán készült XVI. és XVII. századi emblémás kiadványok lapjain is, elsősorban ilyen változatokban: „Mitia sponte fluunt..„mite pyrum vei sponte fiúit.. (Jacobi Catzii Silenus Alcibiadis, sive Protens, Amsterdam, 1622. 20.); „sponte mea, non vi..„Vis omnis abes- to ..(Joachimus Camerarius: Symbolorum et Emblematum Centuria: XXIX.) stb, stb.

Comenius jelmondata szójelekkel megfogalmazott mondanivalójának támogatására szolgál Comenius emblémája is, s képjelekkel szimbolikusan fejezi ki és teszi teljessé a jelmondatban olvasható információt. A képjelek sem esetlegesek, emblematikus értékükben értelmezik a nyelvi eszközökkel formált gondolatot, mondanivalót. Ahogyan a jelmondat elemezhető, értelmezhető, ugyanígy az embléma jelképrendszere is. Próbáljuk most meg a közlési szándéknak és célnak megfelelően a képi elemek mondanivalóját, jelképes értékét a megfelelő nyelvi formákban szójelekre átteni.

Az embléma képi elemeit már Comenius életében átstilizálták, de a képi elemek csak formájukban változtak. Ezt bizonyítja pl. Comenius összes didaktikai művei kiadásának (Opera Didactica Omnia) embléma-változata (Vö.

2. kép). Az ég, és föld, a világ, a természet, az élet jelenségeit, elemeit szimbolizáló rajzi -elemek: a nap és érlelő fénye, a felhők, a növényzet (fák, virágok, növények), a göröngymállasztó, a csírát bontó, a termést nevelő eső, a viz, a levegő, a szél, a halmok, a kövek stb. nem puszta illusztrációként, nem dekoratív céllal kerültek Comenius emblémájára, komoly közlő és didaktikai szerepet teljesítenek jelképi értelmükkel.

Éppen e rajzi elemek jelképi értelméből kell tudnunk kiolvasni a jelmondat mondanivalóját is erősítő embléma szimbolikus jelentését. A víz: tisztít, frissít, felold, az élet forrása; a nap: érlel, erősít, a fény, és a meleg forrása; az eső: megújító, nevel, termékenyít stb, stb.

Ismerték Comenius korában a növények, a fák, a halmok, a kövek szimbolikus jelentését is. Hogy milyen átvitt értelemben formálódtak kerek információt nyújtó egésszé e képi elemek az emblémában, arról Horapollo ,,Hieroglyphica" című, a II—IV. századból való művének ábrázolása nyújt számunkra egyértelmű tájékoztatást (Vö.

3. kép). Az eruditio, a doctrina, a képzés, a tanítás, a tanulás és általában az embert formáló pedagógiai és nevelői tevékenység hatóerejének szimbolikus ábrázolását bízták Horapolló emblémájának képi elemeire: az égre, a felhőre, az égből, a felhőből hulló, a természetet, a fákat, a növényzetet éltető harmatra. Erre utal mind a kép, mind az embléma szerepét értelmező szöveg is: Ahogyan az égből aláhulló harmat szétáradva éleszti, táplálja a növényzetet, úgy neveli, finomítja oktató és nevelő tevékenységünk az embereket: termékenyíti tehetségüket, iz- mosítja jóra, szépre érzékeny készségüket.

Comenius emblémája képi elemeinek mondanivalója is ilyen hasonlatsorba illeszkedik: Ahogyan a világban, a természet harmonikus rendjében teljesíti önként, erőszakos ráhatás nélkül szerepét a fény, a viz, az eső, a növényzet stb., úgy érvényesüljön nevelő tevékenységrendszerünkben az önkéntesség: önként vállalják a partnerszerepet nevelők és neveltek, a tudást árasztó és a tudásra szomjazó közösségek. A jelmondat szójelei és az embléma képi elemei mindezt együtt mondják el. Ezért kerül Comenius jelmondata és emblémája minden könyvének, így a hazánkban, a Sárospatakon kiadott tankönyveinek címlapjára. (Vö. 4. kép.)