Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 2. szám - A HAGYOMÁNYK ÉLETE - Nagy Árpád: Elfelejtett tudósok - Feltaláló literátusok

Magyarul: Az istenek kezébe (ajánlva) A ferrarai Taddeo dei Lardi egri őrkanonok és (az egri püspökségben) kétszeresen volt kormányzó fekszik e sírban; Légy üdvöz, ki olvasod, s mondd, hogy nyugodjék (békében) Az Úrnak 1512. esztendejében, július 17-én (hunyt el) Ahogy a felirat hangulatában egyfajta ovidiusi visszacsen- gést sejtünk, ugyanúgy antik reminiszcencia a pogány sír­köveken a feliratokat bevezető, a halottat az istenek kezébe ajánló formula („diis manibus”) alkalmazása, ami a hu­manista Lardi tudatosan alkalmazott fordulata; egyben az antik szokások ismerőjére is vall. Korábban BERKOVITS Ilona már megállapította, hogy a kassai Szathmári-sztemma Kassán dolgozó olasz szobrász munkája. Ugyanő ennek az olasz szobrásznak egyik magyar tanítványától származtatta Taddeo dei Lardi kassai sírkö­vét. Magunk Verébélyi Simon egri sírkövét, amely a vár­beli Szent János székesegyházban volt sírt fedte, a hazai reneszánsz művészet egyik legjelentősebb mesterének al­kotásaihoz soroltuk. Ez a mester jellegzetesen elegáns, fi­noman rajzolt, szerkesztett betűket vésett a vörösmárvány sírkőre, mégpedig olyan betűket, amelyek részleteikben megegyeznek a kassai Szathmári-sztemma betűivel; meg­egyezik a két feliraton ezen túl még az évszám sajátos ta­golása ezres-százas-tízes egységekre is. Ez a mester vizsgálataink szerint GIOVANNI Dalmata volt, Mátyás udvarának egyik legrangosabb művésze. Éle­tének Mátyás halálától (1490.) 1507-ig terjedő szakaszát, amikoris visszatért Dalmáciába, nem ismerjük. Ha feltevé­sünk helyes, ezidő alatt Dalmata, a Mátyás udvarában já­ratos, illetve ott ténykedő főpapok és főurak, Bakócz, Dó- czi, Szathmári megbízásából az egri egyházmegyében dol­gozott. Művei — a budai Corvina-könyvtár termének díszeit is ő faragta, a kassai és egri feliratokkal egyező betűkkel ékesítve! — a diósgyőri várban volt Madonna-szobrok, a kassai Szathmári-sztemma, Verebélyi Simon egri sírköve, és más, az egri püspöki udvarban élt magasrangú papok sír­emlékei. Utóbbiak néhány töredéke az egri vár székes- egyházának romjaiból előkerült. Mátyás egykori szobrászának foglalkoztatása illesz­kedik annak a humanista körnek igényéhez és szemléleté­hez, — nem utolsósorban vagyonához! — amelynek tagjai az egri püspökök (ne feledjük: Mátyás diplomatái és bi­zalmasai!) udvarában tevékenykedtek. Mohács és a török fenyegető közelsége, az ostromok veszélye árnyékában szóródott szét ez a kör, s egyes tagjainak bizonyára volt irodalmi alkotásai elpusztultak; legalábbis eddig ismeret­lenek, lappangónak. Hogy voltak, nem kétséges; hogy lappangónak, valószínű. Lappangónak, ugyanúgy, ahogy Lardi sírköve rejtezett a kassai dóm restaurálásáig. Ekkor emelték ki a dóm padozatából Rechensberger Ilona kas­sai polgárasszony vörösmárvány sírkövét 1580-ból; a fel­emeléskor derült ki, hogy az akkor Kassán már rég elfe­ledett Taddeo dei Lardi sírkövének hátlapjára faragták a polgárasszony arcképét. VEREBÉLYI SIMON CÍMERE SÍREMLÉKÉN. Foto: Szederkényiné Kovács Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents