Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-07 / 261. szám

ó szempont Arról, hogy mit vesztünk, ha elfeledkezünk a mozi varázsáról m r boldogító nem Mészáros Márton Az MGM stúdió kénytelen volt cá­folni egy sajtóhírt, miszerint a so­ron következő Bond-film, a Nincs idő meghalni premierjét nem tolják el még egyszer a koronavirus-jár­­vány miatt, hanem busás anyagiak fejében megpróbálják streaming­­szolgáltatókkal forgalmazni. Tár­gyunk szempontjából felesleges arról beszélni, hogy kacsáról vagy szivárogtatásról lehet-e szó, hiszen sokkalta komolyabb kérdések is fel­merülnek a hírt olvasva. El lehet-e várni a rajongók millióitól, hogy a forgatás utolsó napjától számítva másfél évet - tehát jövő áprilisig - várjanak Őfelsége legtitkosabb ügynökének huszonötödik kaland­jára, ha adott esetben otthonuk nyugalmában és biztonságában már a következő hetekben is meg­nézhetnék a kémfilmet? Csak sejte­ni lehet, hogy milyen változásokat hozott volna, ha az utóbbi egy-két év legjobban várt mozidarabja (is) kikerülte volna a mozivásznakat. Az elképzelésre felbődült az internet népe, és a legtöbb megnyilvánulás nem hagyott kétséget afelől, hogy a Bond-szériák kedvelői bizony nem kívánják az otthonaikban követni a mozgalmasabbnál mozgalmasabb képsorokat. Pedig a világjárvány megerősítette a mozik ellen már régen megfogalmazott hangokat, amelyek valami olyasmit hirdet­nek, hogy a mozi már halott műfaj és nem trendi. Nem kizárólagosan azért, mert egyre több a silány, va­cak produkció', az értékes, egyedi látásmódú és sajátos filmnyelvet beszélő alkotások között vagy egy­re többször azok helyett. Nem is a távol-keleti moziipar megizmo­sodása miatt, hanem mostanában leginkább azért, mert a világjárvány miatt sorra mondták vissza vagy csúsztatták a legtöbb szuperpro­dukció bemutatóját (március köze­pén történelmi mélyponton voltak a mozik az Egyesült Államokban, de októberben Woody Allen új film­je, az Egy esős nap New Yorkban csak háromszáz embert vonzott a nyitva tartott kevés amerikai film­színházba), a moziba küldött filmek többsége pedig nem hozta a kívánt bevételeket. Számtalan intézmény kénytelen volt lehúzni a rolót, kö­zülük több ki sem nyitott, de az új­ranyitottak között is akadnak „reni­tensek”, amelyek ősztől újra bezárni kényszerülnek. Ilyen a huszonöt éve működő Cineworld mozilánc is, amely ideiglenesen az összes brit és amerikai moziját becsukja. Ez is szépen mutatja, hogy a pan­­démia rendkívüli jelentőséggel bír a garast a hagyományos forgalmazás mellett letévők számára. Nagy-Bri­­tannia első számú mozihálózatának döntése százhuszonnyolc filmszín­házat érint, körülbelül 5500 em­ber veszítheti el a munkáját. Más­részről, a Cineworld leányvállalata éppen a Cinema City International hálózat, a legnagyobb Magyar­­országon működő multiplexmo­­zi-hálózat zászlóshajója. A magyar mozijegyeladási adatok nem túlsá­gosan kétségbeejtők, viszont az már súlyos válságtünet, hogy idén csak alig néhány magyar játékfilmet mu­tattak be, a legtöbbnek jövőre tolták a premierjét, ezért csupán a minő­síthetetlen Pesti balhé számíthat „közönségsikernek” - körülbelül 80 ezres össznézőszámmal. Ahelyett, hogy a nagy stúdiók lát­ványos gesztusokkal támogatnák a súlyos válságban lévő moziláncokat akár filmek dafke moziba küldésé­vel (a karácsonyi szezonban vagy ’21-ben), gyakran alternatív megol­dást választanak. A Disney például úgy döntött: az eredetileg októberi mozibemutatásra szánt Lelki isme­retek című animációját nem engedi a színes, széles vásznakra, helyette december 25-től a Disney+ csator­nán teszi elérhetővé. Mondani sem kell, a Nemzetközi Mozik Szövetsé­ge (UNIC) „megbotránkoztatónak és kétségbeesőnek” látja az „Egér­birodalom” döntését, de ez a jelek szerint cseppet sem érdekli őket. Az aggodalom nem hatotta meg az Amerikába jöttem második részé­nek készítőit sem, mert hiába ígér­ne csengő kasszát, Eddie Murphy vígjátékfolytatását nem fogják vetí­teni, helyette az Amazon streaming oldalán kerül bemutatásra decem­berben. Mindeközben a Netflix, a legismertebb szolgáltató sorra dobja be a nagy neveket: David At­tenborough Egy élet a bolygónkon című friss doksija óriási siker és fontos üzenet, és hamarosan debü­tál a The Midnight Sky, amelyben George Clooney játssza az általa rendezett főszerepet. Az idők változnak, Bob Dylan megénekelte már fél évszázada. Ez feltétlenül nem is jelentene rosszat, de úgy tűnik, mostanában egyre ke­vesebbet mérlegelünk, mielőtt fejest ugranánk az újdonságba. Az egy do­log, hogy a mozik szinte egységes be­zárása után sok filmszínház kinyitott a nyár folyamán, de ahhoz, hogy va­lóban talpra tudjon állni az ipar, egy­séges támogatásról kellene dönteni­ük a világ kormányainak. Nem csak azért, mert ha csődbe jutnak, lőttek a hálózatoknak, a forgalmazóknak, a tömegfesztiváloknak és nem mel­lesleg ugrott az állása azoknak, akik szegről-végről az iparág eltartottjai. Azokról, akik napról napra megtöl­tötték (bizonyos esetekben most is ezt teszik) a vetítőtermeket, még nem is szóltam. Mielőtt valaki szplínesen legyin­­tene egyet, emlékezzünk csak arra, hogy nem is olyan régen még töme­gek jártak el otthonról egy nagyon is nyilvánvaló céllal: filmet nézni. Kasszapultokhoz vagy jegyautoma­tákhoz kígyózó sorokban tolongtak a jegyekért, rágcsálták a nachost és a popcomt, szürcsölték a kólát. Léleg­zetelállító és elgondolkodtató előze­tesek nézésével múlatták a film kez­dése előtti perceket, aztán másfél-két óráig meredtek a hatalmas vászonra. A közönség nevetett, izgult és sírt, együtt. Most a panel- és üveghá­zak magányában, a tévé vagy a lap­top kijelzője előtt kuporogva teszik ugyanazt, de most egyedül. A hoz­zám hasonlók, akik az életük jelen­tős részét mozitermekben töltötték, soha nem fogják örömmel fogadni, ha akár csak egyetlen filmről, ami felkeltette az érdeklődésüket, le kell mondaniuk. (Mert ugye, nyilvánva­ló, hogy az HBO GO még úgy-ahogy elmegy, de a Netflix és társai már az ingerküszöb előnytelenebb oldalán állnak.) Természetesen az elvi aggá­lyok mögött nincsen semmiféle ösz­­szeesküvés és még azt is megértjük, hogy ebben a sajátos helyzetben va­lóban kisebb az esélye annak, hogy idegen nyál vagy takony fröccsenjen ránk, hogy a hozzátartozón kívül más is a fülünkbe köhöghessen, ha a saját, jól bevált kanapénkon ülünk. Azt a fogkrémet, amit egyszer már kinyomtak a tubusból, nem lehet visszatuszkolni, de az egészséges kö­­zépútról mégsem szabadna végképp letérni, ezért az online térnyerésé­nek csak ideig-óráig szabadna jelen lennie a filmiparban. Az Egyesült Államokban befutott, majd csú­nyán elfeledett német pszichológus és teoretikus, Hugo Münsterberg már száz évvel ezelőtt megpróbált A Helyőrség.ma oldalon az anyaországi mellett a lapcsalád külhoni számai is elérhetők. vww.helyorseg.ma-Oh helyőrség 4" 10— 13=? 14= [5=1 ÁLLÁSINTEOJÚ A PÁRBESZÉDRŐL MINT TEHETSÉGRŐL VERSHAMlsfTÖ Sorsfordító dátumok Ugyanazt látod N is? - Interjú Leo dauerral Cinema Paradiso Forrás: Cmenuovo Kft. tudományos feleletet adni az elemi kérdésre, miszerint miért járunk moziba. A „tömegek szórakoztatá­sát, gyönyörködtetését és boldogí­­tását” látta a moziba menetel értel­mének. A műfajba vetett mániákus hit azonban nem csak őt jellemezte, a hollywoodi aranykorról vagy az európai hősidőkről, hogy a Cinema Paradisóről ne is beszéljünk! Nem puszta véletlen, hogy a vetítőterem elsötétített, hogy bárhova ülhet a néző, mert bármilyen szögből élvez­heti a látványt (a vászon ferdesége nem okoz torzulást), hogy a fények sokfélesége éppen egy nagyméretű vászonra ül ki. A néző részvétele, képzelőerője és figyelme elengedhe­tetlenné teszi a megértést, de csep­pet sem mindegy, hogy elkötelező­désnek és közösségi tevékenységnek vagy szimpla unaloműzésnek és idő­pazarlásnak tekintjük-e a mozizást. Kedves Olvasónk! Mindannyiunknak vannak kiemelkedő olvasmányélmé­nyei, amelyekhez időről idő­re visszatérünk, és amelyek iránytűként működhetnek életünk során; gyakorta idéz­zük őket, hivatkozási pont­ként tekintünk rájuk, jó szív­vel ajánljuk barátainknak. Ha szeretné megosztani velünk az irodalommal és kultúrával kapcsolatos gon­dolatait, vagy beszámolna a legmeghatározóbb olvasmá­nyélményeiről, emlékezetes színházi elő- adásokról vagy kiállításokról, írjon a szer­­kesztoseg@kmtg.hu vagy a Petőfi Irodalmi Ügynökség, 1394 Budapest 62. Pf. 394. címre. A közérdeklődésre legin­kább számot tartó, tovább­gondolásra késztető írásokat közzétesszük az OLVASÓINK AJÁNLJÁK című rovatunkban. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. november

Next

/
Thumbnails
Contents